Ápolók az életért | Weborvos

A megfelelően képzett és kellő létszámú szakdolgozó megléte az egészségügyben pénzt és életeket menthet, miközben az ápolói létszámhiány világszerte a kritikushoz közelít.

Egy tudományos felmérés eredménye szerint, amikor az ellátandó beteg számát 4-ről 6-ra növelték egy sebészeti betegeket ellátó ápolónál, 14 százalékkal nőtt a halálozás valószínűsége a kórházi felvételt követő 30 napon belül.

Nincs tehát kétség: az egészségügyi szakdolgozók megfelelő létszáma a megoldás kulcsa. A megfelelő létszám esetén kevesebb gyógyszerelési hiba, húgyúti fertőzés, felső bélrendszeri vérzés, elesés, tüdőgyulladás és sokk fordul elő. A magas beteg-ápoló arány nemcsak a betegekre van negatív hatással, de nagyobb stressznek, elégedetlenségnek és kiégésnek teszi ki a nővéreket is.

Az Ápolók Nemzetközi Napján (május 12.) az ápolók azért emelik fel a hangjukat, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet – lehetőleg szabályozott keretek között – fordítsanak az emberi erőforrás tervezésére és az ápoló-beteg arány meghatározására az egészségügyi szektorban.

A többi között erről a kérdésről is szó esett a Magyar Ápolási Egyesület ünnepi ülésen, amelyet a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében tartottak május 12-én. Az ülés fővédnöke Dr. Rácz Jenő egészségügyi miniszter, díszvendége Rosemary Bryant, az Ápolók Nemzetközi Tanácsának (ICN) alelnöke volt. Az ápolók szakmai érdekképviseletének köztestületi formában működő lehetőségeiről Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke számolt be.

Az ápolók, az ápolási egyesületek és az egészségügyi szektor képviselőinek közös feladata, hogy a beteg igényeinek megfelelően meghatározzák a szükséges ápolási szinteket, adatokat gyűjtsenek és felméréseket készítsenek, szorgalmazzák a munkaerő-ellátás fontosságát, és kommunikációval hatékonyan befolyásolják a döntéshozást.

Az ápolókat, kórházi dolgozókat, a kormány tagjait és a lakosságot segítendő, az Ápolók Nemzetközi Tanácsa (ICN) összeállított egy információs és cselekvési tervezetet, ami megvilágítja ezt a bonyolult és kritikus problémát.

Az Ápolók Nemzetközi Napja és Florence Nightingale története

Május 12-én annak az angol nőnek a születésnapján tartják az ápolónők világnapját, aki kidolgozta a modern ápolási elveket és az ápolónői munkát megbecsült hivatássá tette. A jómódú családból származó Florence-t hiába próbálták szülei a „rangjának megfelelő" életre nevelni. A lány nem akart férjhez menni, szociális problémák iránt érdeklődött, rendszeresen látogatta a környékbeli családok betegeit, és bejárt a kórházakba. Később elvégzett egy három hónapos nővértanfolyamot, tanulmányozta a különböző kórházak ápolási szokásait, és 1853-ban kinevezték a Hospital for Invalid Gentlewomen főfelügyelőjének. Ott megvalósította elképzeléseit, ami mellett cikkeket, tanulmányokat írt az ápolónői munka és a kórházi környezet megreformálása érdekében.

Hamarosan Sidney Herbert hadügyminiszter felkérte, hogy vegyen részt a krími háború angol katonai kórházainak munkájában. Florence Nightingale 28 ápolónővel érkezett, és a szigorú higiéniai szabályok, valamint a jobb ellátás eredményeként a katonai kórházakban drámaian csökkent a halálozási arány.

Munkássága elismeréseként 1883-ban Viktória királynő a „Royal Red Cross"-szal tüntette ki, 1907-ben pedig – első nőként – megkapta az „Order of Merit" (angol becsületrend) érdemrendet.
Magyarországon 1982 óta ünnepeljük Florence Nightingele születésnapját.