Az ÁNTSZ-es privatizáció okolható a vízjárványért?

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal visszavárja üléseire a kormánypártok két éve távol maradó képviselőit.

A NEK képviselői határozatban szögezték le a kormányprogram megvitatása kapcsán, hogy az ágazat helyzetének feltárása és konszolidációja nélkül elképzelhetetlennek tartanak egy valódi, mélyreható reformot. A kerekasztalnál helyet foglaló szervezetek fontosnak tartják, hogy a miniszterelnök új társadalmi szerződésre alapozná az egészségügyi reformot, ugyanakkor azt javasolják, hogy e szerződés egyik eleme a társadalombiztosítás legyen: mégpedig a több biztosítós modell bevezetése helyett, a ma működő rendszer továbbfejlesztett változata. A fejlesztés irányának alapja az 1991-ben elfogadott (60/1991(X. 29) Országgyűlési Határozat módosító-továbbfejlesztő változata lehetne, ennek előkészítését és mielőbbi előterjesztését javasolják.

A NEK üdvözli és egyben a kormány figyelmébe is ajánlja az Állami Számvevőszék az „Egészségügyi Szakellátások privatizációjának ellenőrzéséről" szóló jelentését, abból is leginkább azt a megállapítást, amely az egészségügyi intézmények esetleges privatizációját végre és sürgetően megfelelő törvényi keretek közé terelné.

Legalább ennyire súlyos hiányként értékelték azt, hogy a kormányprogramban nem esik szó a népegészségügyet szolgáló alapintézmények – többek között az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – jövőjéről. Ez utóbbi kapcsán a kerekasztalnál helyet foglaló képviselőkben komolyan felvetődött a gyanú, hogy az utóbbi ötven év, s egyben Európa legnagyobb, a Miskolcon és környékén észlelt vízjárványának folyamatában nem játszott-e szerepet az ÁNTSZ költségvetésének korábbi csökkentése, a laboratóriumi hálózat privatizációja, a vizsgálati kapacitások csökkentése.

A kérdés megválaszolására, s a hazai, (Európa szerte elismerten magas színvonalú) közegészségügyi biztonság megőrzése érdekében a NEK alapos vizsgálatot sürget.

A határozati pontok sorába egy személyesebb jellegű is bekerült,- utalva a parlament egészségügyi bizottságának legutóbbi ülésén, Molnár Lajos –akkor még miniszterjelölt – meghallgatásán a NEK-et érintő kijelentésre. A szaktárca vezetője a bizottság előtt felidézte a NEK alakuló ülésének első döntését, amely írásba foglalta, hogy döntései kötelezőek a kormányra nézve. Ilyen – szögezte le Molnár – demokratikus államban, parlamentáris viszonyok között nem létezik. A kormány, illetve a kormányzó pártok ezért nem vettek részt a kerekasztal munkájában.

A NEK mostani határozatában leszögezik, hogy a szervezet/testület teljes mértékben az alkotmányos és fennálló jogrend alapján működik, s alapító nyilatkozatában semmi, a jogalkotók hatáskörének elvonását célzó kijelentés nincsen. Éppen ezért – s a félreértések tisztázása végett – várnak minden meghívottat és alapítót, aki – a tagokhoz hasonlóan – „az egészségügy, mint nemzetstrartégiai ágazat javítása céljából, a közjó érdekében" akar munkálkodni.