Az egészségügy az államháztartás szolgálólánya?
Közzétéve: 2006. 09. 08. 10:26 -
• 3 perc olvasásKözzétéve: 2006. 09. 08. 10:26 -
• 3 perc olvasás
Mesterségesen gerjesztett az egészségügyi krízis, miközben az önkormányzati törvény legfeljebb vadprivatizációra ad lehetőséget.
![]() |
A vizitdíjról szólva leszögezte, hogy ez lényegében az államháztartási hiány csökkentését szolgálja. Arra a kérdésre, vajon a közfinanszírozás oldaláról van-e reformkényszer, a programvezető elmondta: 2003-2006 között csökkent a gyógyításra fordítható pénz. Az egészségügyi kiadásokat lényegében az egyre testesebb gyógyszerkassza tartja magasan, hiszen az egészségügyre fordítható összeg több mint egynegyedét a gyógyszerek támogatására fordítjuk. Ezért sem a szaktárcát, sem a betegeket nem szabad büntetni! – jelentette ki Sinkó Eszter.
A társadalombiztosítás valódi biztosítókén való működését – amely a zöld könyvben megfogalmazott célok egyike – többek között az is akadályozza, hogy a tb jelenleg sem a ki- sem a befizetéseket nem határozhatja meg, viszont szinte mindenkivel köteles szerződést kötni (szerződéskötési kényszer). A szabaddemokraták által favorizált több biztosítós modell viszont magában rejti a fiatalokat és tehetőseket „lefölöző", úgynevezett elit biztosító megjelenésének jogi lehetőségét. Az SZDSZ elképzeléseihez hasonló több biztosítós rendszer egyébként mindössze két európai országban, Hollandiában, s 2005 közepétől Szlovákiában működik, miközben Német- és Franciaország, illetve Ausztria eltérő utat jár be. A profitorientált biztosítók „hazájában", az Egyesült Államokban az 50 év alatti, cukorbetegség miatti halálozás kétszerese az uniósnak – érzékeltette az akár nálunk is kialakulható helyzetet Sinkó Eszter.
Németh György közgazdász arra a nálunk kevésbé ismert tényre hívta fel a figyelmet, hogy a szlovák egészségügyi reform elsődleges célja a kórházak hatalmas méretűre duzzadt adósságának felszámolása volt. A 33 milliárd koronás deficitet 1993 óta hozták „össze" a fekvőbeteg intézmények.
A hazai elképzelésekkel szemben a szlovák tapasztalatok azt mutatják, hogy a bevezetett receptdíj (amit a Fico-kormány sem törölt el) ellenére emelkedtek a gyógyszerkiadások, miközben szűkült a gyógyszerpaletta. Rendkívüli adminisztratív intézkedésekkel viszont sikerült visszaszorítani a gyógyszerforgalmazáshoz kapcsolódó korrupciót.
A szlovák rendszerben az inaktívak után a kormány fizet járulékot, amelynek mértéke az átlagkereset 4 százaléka. A jelenlegi vita arról szól, hogy ennek mértékét felemeljék-e 5 százalékra vagy sem.
Német György szerint a szlovák reformnak két haszna mindenképp volt: egyrészt korszerű informatikai rendszer váltotta le a korábbi, rendkívül lepusztult adminisztrációt, másrészt muszáj volt kiépíteni egy hatékony ellenőrző apparátust.
Az egészségügyi reform fő irányait felvázoló zöld könyv meglehetősen kevés szót veszteget az önkormányzati felelősség kérdésére, ami azért érdekes, mivel az átalakítandó kórházak, szakrendelők döntő többsége települési – megyei, városi – tulajdonban van. A kormányzati tervek összefoglalójából az olvasható ki, hogy támogatják az intézmények gazdasági társasággá alakulását – hangzott el a települési önkormányzatok szokásos, évi egészségügyi konferenciáján. Ebből – a Corvinus egyetem jogász professzora szerint – többek között az következik, hogy megszűnik e kórházak illetve szakrendelők duális – egészségbiztosító, tulajdonos önkormányzatok – finanszírozása. S végül: alapvető kérdés a hatékonyság növelése, a jelenlegi kórházi struktúra leépítése, illetve átalakítása, a szakellátás alacsonyabb szint felé terelése.
Bordás Mária szerint mindezek alapján felmerül a kérdés, vajon megvalósíthatók-e ezek az elképzelések az önkormányzati autonómiával szemben? Alkotmányossági aggályokat is felvetne egy olyan törvény, amely előírná a magánosítást. A jelenlegi önkormányzati törvény legfeljebb spontán privatizációt tesz lehetővé - szögezte le.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek