Az egészségügy süllyed, a zenekar játszik?

Ismeretlen vizeken, költségvetési jéghegyek között: ülésezett az Országgyűlés egészségügyi bizottsága.

„Olyan ez, mint amikor egy hosszú, sötét alagútban négereket szeretnénk megtalálni" – jellemezte a helyzetet Csáky András MDF-es képviselő, mivel egyes pillanatokban még az is kérdéses volt, a jövő évi költségvetés mely változata képezi az Országgyűlés egészségügyi bizottsága mai ülésének témáját.

Mint ismert, az első változatot gyors ütemben felülírta a pénzügyi világválság, az erre „felelő" másodikat a hazai forint és tőzsde „beszakadása", az állam működéséhez, likviditása fenntartásához nélkülözhetetlen állampapír piac „befagyása", valamint világszerte – így nálunk is - a pénzügyi krach gazdasági válsággá transzformálódása. Az utolsó, immár harmadik variáció – válaszul az IMF-fel kötött megállapodásra – a hét végére készül el. Igaz, nem önálló előterjesztésként, hanem a második változatot módosító indítványok formájában, amely ezek szerint olyan lesz, mintha nem is lenne, holott nagyon is érezzük majd jelenlétét.

A mai bizottsági ülésen tehát kizárólag az élet által már felülírt második változat kerülhetett terítékre, mivel hivatalosan anno ezt terjesztették a Parlament elé. Néhány változás azonban úgy tűnik, ettől függetlenül lép majd életbe – amennyiben az Országgyűlés elfogadja. Egységesítik például a közteheralapot, ami azt jelenti, hogy ugyanazon összeg képezi a munkaadói és szakképzési járulék alapját, mint ami után a társadalombiztosítási járulékot fizetjük. A módosítás a munkaadóknak hozna könnyebbséget. Nem kellene kétszer fix összegű szolgáltatási járulékot – lényegében egészségügyi járulékot – fizetniük azoknak a nyugdíjasoknak, akik egyéni vállalkozóként és társas vállalkozások közreműködő tagjaként idén havonta kétszer 4.350 forintot postáznak ezen a címen. A változás eredményeként havonta egyszer 4500 forintot kellene leróniuk.

Az emelést az indokolja, hogy a központi költségvetés az idei 4.350-ről 4500 forintra emelné az egységes, fix összegű szolgáltatói járulékot. Azt az összeget, amelyet az állam több mint 6 millió polgára ingyenes egészségügyi ellátása fedezeteként havonta utal át az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) kasszájába. 2009-ben ez összességében 313,6 milliárd forint átadását jelenti.

S végül: 2009 július elsejétől megkezdené működését a kincstár által vezetett egységes szociális nyilvántartás. Itt regisztrálnák mindazokat, akik családtámogatási és fogyatékos ellátásban részesülnek, valamint akik energiafelhasználási illetve lakástámogatást kapnak. Helyi támogatáspolitikájuk kialakításához az önkormányzati jegyzők ingyen és bérmentve lekérhetnek majd adatokat ebből az adatbázisból.

A fentiekről szóló pénzügyminisztériumi tájékoztatás meghallgatása után, vita lényegében a költségvetés második számú változatának egészségügyi fejezetéről zajlott. Ám, mint arra a lendületbe jött képviselőtársait Tukacs István (MSZP) figyelmeztette: bár dicséretes a hozzászólásokban megmutatkozó szakmai elkötelezettség, nem árt tudni: a költségvetés szinte minden sora újraíródik. Az ellenzéki képviselők mosolyát látva némileg indignálódva fejtette ki: a foglalkoztatottság fenntartása a legfontosabb, hiszen ettől függ, mekkora bevételből gazdálkodhat az egészségbizosító. A kérdés nem a béremelés nagysága, hanem az, lesz-e munkahelyük az embereknek vagy sem. „Nem viselkedhetünk úgy, mint a süllyedő Titanic zenekara" – tette hozzá. „Akik, ha a kapitány figyel, elkerülhették volna a jéghegyet" – replikázott Csáky András.