Az ellenőreink nem fogadták el a kávét

Az EBF volt elnöke szerint meglepték a kórházvezetőket azzal, hogy nem az egészségügy uram-bátyám világának szabályai szerint dolgoztak.

"Az Egészségbiztosítási Felügyelet tevékenysége kezdetben inkább hasonlított az inkvizícióhoz, mint egy normális fogasztóvédelmi hatóságéhoz, a felügyelő és az orvos viszonya pedig a szolgabíró és a bűnöző viszonyához" - mondta az Indexnek Rácz Jenő veszprémi kórházigazgató, a Magyar Kórházszövetség elnöke, korábbi egészségügyi miniszter a álló Ebf-ről szóló összeállításban.

Rácz szerint az nem kérdés, hogy a betegpanaszokat ki kell vizsgálni, a felügyelet azonban ezt nem a legmegfelelőbb módon végezte, bár az utóbbi időben sokat javultak a módszerek." A felügyelők megjelentek egy intézményben, ismertették az orvossal a jogait, papírokat kértek el, és jegyzőkönyvbe vették azt is, ha kiment valaki a vécére" - említett egy példát Rácz Jenő.

"A kórházakat az lepte meg, hogy az egészségügyben megszokott uram-bátyám viszonyok közepette létrejött egy elfogulatlan, új szellemiségű hatóság, amely politikailag függetlenül végezte a munkáját" - indokolta a konfliktusokat Kovácsy Zsombor a Felügyelet első elnöke, aki személyes okok miatt 2009-ben mondott le posztjáról és azóta ügyvédként dolgozik.

A felügyeletnél nyelveket beszélő, fiatal jogászok dolgoztak, akik komolyan vették a munkájukat és néha talán túl görcsösen is ragaszkodtak a szabályokhoz. Az orvosokat, kórházigazgatókat meglepte, hogy a felügyelet munkatársai bejelentés nélkül érkeztek, és a szabályok valóban előírták, hogy ismertessék a jogaikat, de ez még nem jelentette azt, hogy eleve őket tekintették vétkesnek. “Volt, hogy valaki ezért bírált minket, mert az ellenőreink nem fogadták el a kávét" - mondta Kovácsy Zsombor.

Kétségtelen, hogy egyes panaszok kivizsgálása abszurd helyzetekhez is vezetett. Rácz Jenő egy esetet idézett fel, amikor egy pszichiátriai beteg azzal fordult a felügyelethez, hogy az egyik kórházban kiégették a belső szerveit. Erről is jegyzőkönyvet vettek fel, meghallgatták az állítólag szervek nélkül élő panaszost, kivizsgálták, milyen módszerrel égethették ki a szerveket, majd a vizsgálódás végén megállapították, hogy ilyen nem történt.

Egy másik történetet a parlamenti vitában a jobbikos Gyenes Géza elevenített fel. A nem orvos előképzettségű felügyelők azt a panaszt is hosszasan vizsgálták, hogy az egyik labor megvizsgálta a páciens vizeletét, és volt benne kórokozó, majd egy másik labor is megcsinálta a vizsgálatot, és akkor már nem volt benne. Hosszas nyomozás után kiderült, hogy a beteg célzott antibiotikus kezelést kapott, a második vizsgálat pedig ezután készült, hogy igazolja az eredményt.

A felügyeletnek egyébként a betegpanaszok kezelése csak egyik feladata volt a körülbelül húsz hatósági jogköre közül. Kérdéses esetekben állásfoglalásokkal, jogértelmezésekkel is segítették az egészségügy szereplőit. Ők tették nyilvánossá a várólistákat, a kórházak minőségi mutatóit. A Felügyelet jól áttekinthető honlapján (ez meglehetősen ritka a hasonló szervezeteknél) értékes elemzéseket közöltek a kórházak felszereltségéről, a császármetszések arányáról, a VIP-szobákról, a légkondicionált kórtermekről, az önkéntes egészségpénztárakról, a PET/CT vizsgálatok helyzetéről, a mentőszolgálat vagy a betegszállítás helyzetéről.

Hogyan tovább: a teljes cikk