Az ellenőrök sem értik, mit vizsgálnak? | Weborvos

Pikó: Európában unikum, hogy ennyire kontrollálatlanul zajlik az eleve szűkös forrás szétosztása az egészségügyben.

Zsonglőrködnek a bevételekkel, kifizetésekkel, hogy napi szinten felelni tudjanak a szűkös finanszírozás okozta kihívásokra – derült ki három nagy kórház vezetőjének beszámolójából a Stratégiai Szövetség a Kórházakért Egyesület múlt heti ülését követően.

– Az országoshoz képest nálunk súlyosabb a mérleg: míg 2008-ban átlag 912 millió forint volt a havi bevételünk, most novemberben 641 milliót utaltak, ami csaknem harmincszázalékos forráscsökkenés – tudtuk meg Varga Gábortól, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosától. Egy év alatt 1,2 milliárdos forráshiány alakult ki a győri kórházban, és a jövőt sem látja rózsásnak a vezető, ugyanis mindössze 86 százalékát fogják kapni a 2008-as havi átlagnak. Már most borítékolható, hogy csaknem egymilliárdos fedezetlen kiadást fog eredményezni még úgy is, hogy nem ismerik az inflációt (ami az ágazatban 2-3-szorosa szokott lenni a nemzetgazdaságinak).

Nagyon kritikusnak ítéli a helyzetet, ugyanis a 641 millió forintnak 80 százaléka bérkiadás, miközben a korábbi háromezer dolgozóból két év alatt ezer dolgozót elküldtek, miközben a tevékenységüket megőrizték. Az egészségügyi ellátást csak az adósságállomány növekedésének rovására tudják biztosítani Győrben. Varga Gábor megjegyezte: Az Addiktológiai Szakmai Kollégium elnökeként több szakmai protokoll kidolgozásában vett részt, de soha nem került szóba, hogy a gyönyörűen kidolgozott elvekhez van-e finanszírozási protokoll. Véleménye szerint Magyarországon köszönő viszonyban sincs a szakmai és a finanszírozási protokoll.

 „Senki nem hasonlította még össze az utóbbi évtizedben, hogy amit mi itt európai nívóval megalkotunk, annak van-e fedezete", tette hozzá azzal, hogy az adott kórház, team felelőssége, hogy pénzhiány miatt miért nem követte az elvárásokat.

– Szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint a többi intézmény – állítja dr. Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgató főorvosa. Túl vannak egy megyei szakmai harmonizáción, és az előző években olyan fejlesztéseket valósítottak meg, amely a többlettevékenység- és kiadás mellett nagyobb többletbevételt hoznak a kórház számára. Jelen pillanatban nincs lejárt tartozása a megyei kórháznak, ám látható, hogy 2008-hoz képest – amikor 16,2 milliárd forint volt a bevétel – 2009 végén 15,15 milliárd az éves forrás, tehát egymilliárd kiesett a finanszírozásból. Két éve 160 dolgozót bocsátottak el, most napirenden van ötven állás megszüntetése. A főigazgató tájékoztatása szerint nagyon sok megszorítást vittek véghez az év folyamán, amivel 30-40 milliós havi megtakarítást értek el, de hozzátette: „senki ne higgye, hogy spórolással be lehet hozni a kieső bevételeket".

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat három kórháznak integrációjára kényszerült, ugyanis az elmúlt két év során az egészségügyi finanszírozásban érvényesített megszorítások jelentős mértékben megterhelték az intézményeket és ezáltal a megye költségvetését. Októberben kezdte meg működését a holding, amelyet a Jósa András Oktató Kórház, a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő, valamint a Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház alkot. A megyei önkormányzat az átalakítástól, a háttérszolgáltatások kiszervezésétől a kórházak működésének racionalizálását várja, amelyek a közös beszerzési tevékenységgel együtt jelentős megtakarításokat érhetnek el.

– Törjük a fejünket, külföldi példákat tanulmányozunk, ám ez nem fogja az alapvető problémákat megoldani, ugyanis a padlást már lesöpörtük – fogalmazott dr. Pikó Károly, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Szervezési Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese, hozzátéve: közel kétmilliárdot vontak el tőlük.

Megoldatlannak látja a finanszírozás mellett annak kontrollját is:
– Ma az informatika világában a finanszírozás úgy zajlik, hogy mond valamit a kórház és mond valamit a finanszírozó is. Ebből jön az, hogy csalnak a kórházak, a finanszírozó pedig egyenletlenül osztja el a pénzt. Európában unikumnak számítunk azzal, hogy ennyire kontrollálatlanul zajlik az egyébként is szűkös források szétosztása az egészségügyi ellátásban. Ha egy intézmény lead egy teljesítményt, azt sem tudják ellenőrizni, hogy valóban olyan terápiás lépések zajlottak-e, amelyek alátámasztják a gyógyítást. A sporadikus ellenőrzésekkor az Egészségbiztosítási Felügyelet kiszáll egy-egy célzott vizsgálatra, amelyből reprezentatív minta készül. A vizsgálat során kiderül, hogy még maguk a felügyelők is fogalomzavarral küszködnek egy-egy területen. S lám: lényegében ez a kontrollja a mi egészségügyi munkánk kifizetésének.