Azt folytatják, amit elkezdtek

A szocialisták nem készülnek új programokkal, mert a már megkezdetteket akarják következetesen megvalósítani.

Mint mondta, a biztosítás alapú egészségügy egyrészt a teherviselő képességgel arányos részvételt jelent a járulékok megfizetésében, másrészt azok helyett, akik erre nem képesek, a költségvetés fizeti az ellátás fedezetét az egészségbiztosítónak.

A politikus szerint ma mintegy 4 millióan fizetnek társadalombiztosítási járulékot, munkaadók és a munkavállalók. Az állam körülbelül ugyanennyi ember után állja a járulékokat. Ebbe a számba a gyerekektől, a felsőoktatási nappali képzésben résztvevőktől kezdve, a szociális járadékosokon át a nyugdíjasok nagy családjáig, sokan értendők. Néhány tízezren külön megállapodás alapján viselik a közterhek rájuk eső részét. A társadalombiztosításból részesül azonban 600-700 ezer olyan ember is, akit potyautasnak neveznek, mert járulékot nem fizetnek, de az OEP-által fedezett egészségügyi ellátásból részesednek. Márpedig a kötelező egészségbiztosítás azt jelenti, hogy ellátási rendszer fenntartásából mindenkinek részt kell vállalnia.

Az ellenkező állításokkal szemben Vojnik Mária hangsúlyozza: ma az egészségügyi közkiadások a nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyítva nem jelentéktelenek. Az OECD adatai szerint Magyarországon az egészségügyi összkiadások a GDP 8,4 százalékát teszik ki, tehát 2000-hez képest több mint egy százalékkal nőttek. Ezzel nagyjából az európai középmezőnyben vagyunk. Persze vannak országok, amelyek többet fordítanak erre a célra. Ausztria 2003-ban nemzeti jövedelme 7,5 százalékát költötte az egészségügyre, Írország 7,4 százalékot, Csehország 7,5 százalékot, Franciaország azonban 10,1 százalékot.

A közkiadásokról szólva a politikus megjegyzi: a Fidesz azzal dicsekszik, hogy kormányra kerülése esetén 10 százalékkal szándékozik csökkenteni a társadalombiztosítási járulékokat, mert így sok munkahelyet teremthet. Nem beszél azonban a több mint 600 milliárdos járulékkiesésről, amely súlyosan és azonnal veszélyeztetné a nyugdíj-és egészségbiztosítási ellátásokat. Ennek analógiájaképpen az ellenzéki párt az előző ciklus járulékait emlegeti, amit Vojnik Mária csúsztatásnak tart. Mert igaz, hogy a keresettel arányos egészségügyi hozzájárulást néhány százalékkal csökkentették, ám a tételes egészségügyi hozzájárulást több mint duplájára emelték. A szocialista-szabaddemokrata kormány csökkenti a társadalombiztosítási járulékterheket azáltal, hogy két lépcsőben megszünteti a fix összegű egészségügyi hozzájárulást- tette hozzá. Azt azonban nem gondolják, hogy ettől lesz több munkahely. Több munkahely szerintük attól lesz, hogy versenyképesek az előállított termékek, és piacuk is van.

Amikor a társadalombiztosítás forrásainak megteremtéséről van szó, jelentős politikai különbség érzékelhető a szocialisták és a legnagyobb ellenzéki párt között – hívja fel a figyelmet az államtitkár. A szocialisták szerint a munkáltatók és a munkavállalók járulékaiból és a hozzájárulásra képtelenek utáni állami befizetésből kell megteremteni az ellátások fedezetét. A Fidesz pedig egyik oldalról azt mondja, hogy jelentősen, mintegy harmadával csökkenti a társadalombiztosítási járulékokat, a másik oldalon pedig azt állítja, hogy növeli majd az egészségügyi közkiadásokat.

Vojnik Mária szerint ez így hazardírozás, a nyugdíjak kifizetése és az egészségügyi ellátásokért való felelősségviselés kockáztatása.

Ami az egészségügyi ellátásokat illeti, a politikus kiemelte: mint eddig is, de még erőteljesebben szeretnék képviselni az egészségben maradás programját. Az Országgyűlés által 10 évre meghatározott népegészségügyi program lényege, hogy a nevelés, a felvilágosítás, a szűrések és a gondozás részben az egészségügyi kockázatok mérséklésére tanítja meg az embereket, részben pedig a korai betegség-felismeréssel, a késői szövődmények elhárításával ad jobb életminőséget számukra. Már eredmények is láthatók, hiszen a szív-érrendszeri megbetegedések és az ezek miatti halálesetek kedvezőtlen trendje megfordulni látszik. A nőgyógyászati szűréseknek is mutatkoznak már eredményei, viszont a tüdőrák megelőzésében még sokat kell tenni.

A kormányzás folytatása esetén a szocialisták a megelőzés, a gyógyítás és az utógondozás hármasának nagyobb egyensúlyára törekednek. Ezen azt értik, hogy az eddiginél nagyobb terep jusson a prevenciónak, és feladatuknak tartják az utógondozás országos hálózatának kiépítését. Vojnik Mária nagyra értékeli, hogy az Országos Alapellátási Intézet, a háziorvosok többsége, a szakorvosok, az érdekelt civil szervezetek, a szakmai kollégiumok együtt dolgoznak az emberek egészségének megőrzéséért. A politikus biztos abban, hogy az elkészült programokat következetességgel, együttműködve minden egészségügyön belüli és kívüli szereplővel meg is valósítják. Ebben az esetben számítani lehet rá, hogy 10 éven belül 5 évvel lesz hosszabb a születéskor várható élettartam. És hasonlóan jelentős, hogy az egészségben megélt életévek száma is meghosszabbítható.

Az államtitkár ezen a ponton tér vissza a társadalombiztosításra, mondván, a pénzügyi források gyűjtése mellett a források elosztása is fontos. Ezzel összefüggésben a szocialisták egyik céljaként említette, hogy minden biztosított - függetlenül attól, hogy az ország mely szegletében lakik vagy milyen társadalmi státuszú, - azonos eséllyel férjen hozzá a társadalombiztosítás által befogadott és finanszírozott ellátásokhoz. Ennek érdekében mérték fel, miként mérsékelhetnék a regionális különbségeket. Arra jutottak, hogy az ország valamennyi régiójában biztosítják a hemodinamikai centrumok infrastruktúráját, felszerelését műszerekkel. Miskolcon és Győrött ez már megvalósult, a sorban Nyíregyháza következik.

Azt sem véletlenül hirdették meg, hogy ott kell a betegeket gyógyítani, ahol az eszköz és a humán erőforrás, a szakmai tudás és gyakorlat teljes mértékben rendelkezésre áll. Ennek azonban az is feltétele, hogy az alapellátás, a járóbeteg szakellátás, a kórházi kezelés és az utókezelés helyén legyen az adott térségben. Ahol megvannak, ott meg kell erősíteni ezeket, ahol pedig hiányzik az ellátási sorból valamely fontos elem, pótolni kell.
Vojnik Mária az egészségügyi dolgozók ügyéről is beszélt.

Ellenkező állításokkal szemben az elmúlt négy év történelmi lépésének minősítette a közalkalmazottak átlagos 50 százalékos béremelését, amelyben egyedül az egészségügyben a vállalkozók is részesültek. A hiányzó szakemberek pótlásáról szólva ugyancsak vitát emlegetett. Mint mondta, most az ellenzéki párt azon búsong, milyen kevés az orvos, és a meglévők is elhagyják a szakmát. Szerinte ha a Fidesz így gondolta volna kormányzati pozíciójában is, akkor most állna munkába az a generáció, amely számban és presztízsében is megerősítetten kezdhetné a gyógyítást. Hiszen - ahogy a politikus a véleményét indokolta - az orvosegyetemi képzési idő 6 év.

A jelenlegi kormány minden, az egészségügyi felsőoktatást érintő döntése leghamarabb 6 év múlva hozza meg gyümölcsét. Úgy látja, hogy azok, akik kormányon egy lépést sem tettek az egészségügyi felsőoktatási intézmények hallgatói létszámának növeléséért, most kevés alappal kritizálhatják azt. Jelezte, hogy az államilag finanszírozott képzésben 2004-ben már 140-nel több általános és fogorvos hallgatót vontak be a képzésbe. A szakorvosok pótlásával kapcsolatban pedig azt mondta, hogy az előző kormány idején orvosi túlkínálattól tartottak, ezért a rezidensi rendszerbe való bejelentkezést többszörösen megnehezítették. A jelenlegi kormány azonban kötelezte az egyetemeket, hogy a hiányszakmákba az arra kedvet érző általános orvosokat vegyék fel.

Az államtitkár a szakma minőségi feltételeiről is szót ejtett. Megerősítették és megújították a szakfelügyeleti rendszert, szakmai és finanszírozási eljárásrendeket határoztak meg. Céljuk a továbbiakban is a szakmai kollégiumok által elfogadott szabályok szerinti gyógyítás és az ennek megfelelő finanszírozás kialakítása.
A politikus megítélése szerint a sürgősségi betegellátó rendszer létrehozása elválaszthatatlan az egészségügyi munkaerőforrás-gondok enyhítésétől, a mindenütt azonos színvonalú betegellátástól és az egyenlő hozzáféréstől. Sorolta: pályázatot írtak ki a kistérségi háziorvosi ügyeletek felszerelésének javítására, központi háziorvosi ügyeletek szervezésére, sürgősségi betegellátó osztályok, sürgősségi centrumok létrehozására, műszerezésükre. Több mint 4,5 milliárd forintot költenek a sürgősségi betegellátás feltételeinek javítására, többek között mentő gépkocsik és légi járművek beszerzésére, mentőállomások, mentőhelikopterek felújítására.

Részben a 21 lépés program folytatása, részben a társadalmi konszenzussal elfogadott programok megvalósítása, a fejlesztésekben pedig a regionális egészségügyi tanácsok megerősítése a szocialisták egészségügyi programjának legfontosabb tételei – foglalta össze Vojnik Mária. Állítja, hogy önmagában a felhasználható pénz növelése nem hozza meg az egészségügyben a mindenki által szükségesnek tartott minőségi javulást. Ehhez szervezeti, szervezési, korszerűsítési programok kellenek. Erre való a Nemzeti Fejlesztési Terv egészségfejlesztési programja, erre szolgál a kormány 21 lépés és a szocialisták Új Magyarország programja.

A szocialista politikus végül állást foglalt az egészségbiztosítók szükséges számának témakörében is, amely szerinte szinte már a hitviták szintjére került. A szocialisták azt gondolják, hogy a mindenki számára hozzáférhető szolgáltatások finanszírozására egyetlen egészségbiztosító kell. A társadalombiztosítás mellett azonban teret kell adni az öngondoskodásnak, a kiegészítő biztosításoknak.