Behúzták a féket az egészségbiztosítók

Érezhetően növekszik az igény az állami ellátást helyettesítő megoldások iránt.

Valami haszna mégiscsak volt az egészségügy átalakításával kapcsolatos országos huzavonának: a lakosság egyre nagyobb része döbben rá, hogy ellátása korántsem biztosított a jövőben - olvasható a Figyelőben.

Kifejezetten rossz a magyar egészségügyi ellátás az emberek fele szerint, s 47 százalékuk hajlandó lenne pénzt is áldozni a magasabb szintű szolgáltatásra – idézi egy, a közelmúltban végzett reprezentatív felmérés egyik tanulságát Zsoldos Miklós, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Az Union és az United Financial Services Net (UFS Net) pénzügyi szolgáltató közelmúltban végzett kutatása szerint a lakosság „elégséges" bizonyítványt adna a jelenlegi egészségügyi ellátásra.
A Generali Biztosítónál is hasonló tapasztalatokról számoltak be, Paál Zoltán személybiztosításokért felelős vezető szerint a hamvába holt reform óta az is egyre inkább nyilvánvaló, hogy folyamatosan nőni fog azoknak az ellátásoknak a köre, amelyeket nem finanszíroz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).
Az AVIVA Biztosítónál is így látják, sőt, Bartók János vezérigazgató szerint az, hogy a lakosság egyre nyitottabb a magán egészségbiztosításokra, nem csak a kutatásokból derül ki, hanem az üzletkötők és a külső tanácsadók tapasztalataiból is. A reformfolyamatban aktív részvételt vállaló üzleti biztosítók mégis más üzleti stratégiát követnek.

Az AVIVA, amely az egyik legaktívabb szereplője volt a reformtárgyalásoknak, most egyértelműen behúzta a féket, legalábbis ami a szolgáltatás alapú biztosításokat illeti. „Ez csak nagy volumenben lenne nyereséges, márpedig reform nélkül erre nincs esély" – mondja Bartók. A cég ugyanakkor néhány hónapja – a svéd tulajdonú Medicoverrel együtt – új termékcsaládot dobott piacra. A kiegészítő biztosítás akkor köthető, ha valaki egy unit-linked biztosítást is vásárol az AVIVA-tól.

Az AVIVA-hoz hasonló úton jár az UNIQA. Az egészségügyi reformot megelőző vitákban aktív szerepet játszó cég klasszikus összegbiztosítással van jelen az egészségbiztosítási piacon.
De nem sokáig. Mint Juhos András, a biztosító igazgatóságának életbiztosításokért felelős tagja a Figyelőnek elmondta, a közeljövőben előrukkolnak egy szolgáltatás alapú termékkel is.

Egyelőre az Union–UFS-Net páros lépett nagyobbat: a kutatási eredményeken felbátorodva piacra dobta a – legalábbis tömegtermékként – első „valódi" szolgáltatásalapú biztosítást. A termék három egymásra épülő, de elkülönülő részből áll. Az alapbiztosítás része a 24 órás orvosi call-center szolgáltatás, az egynapos sebészeti beavatkozás, a nagy értékű műszert igénylő diagnosztikai vizsgálat (CT, MR) és a „második orvosi vélemény" elnevezésű szolgáltatás – amikor a leletek alapján nemzetközi specialisták erősítik meg vagy vetik el az orvosi diagnózist.

A piacon eddig elérhető termékekhez képest az igazi különbség az, hogy a szolgáltatásokért nem kell fizetni (és persze hálapénzt adni), a számlát pedig a biztosító rendezi a szolgáltatóval. Az alapcsomagra épülő Hospital Plusz kórházi tartózkodás esetén extra szolgáltatásokat nyújt: műtéti térítést, egyágyas betegszobát, extra étkezési lehetőségeket, miközben az alapellátást (a gyógyítással kapcsolatos szolgáltatásokat) a társadalombiztosítás állja. A harmadik, Help Extra termék az előbbiek mellett az otthonápolás és a betegszállítás megszervezését és térítését, gyógyászati segédeszközök megvásárlását és őssejt-levételt is tartalmaz.

A szolgáltatás orvosi szakértelmet igénylő feladatait ellátó egészségügyi szolgáltató cég, a spanyol tulajdonú Advance Medical Hungary orvos-ügyvezetője, Karai Gábor szerint a szolgáltatás alapú biztosítás legfőbb előnye az lehet, hogy nemcsak a biztosítottnak jó, hanem az állami egészségügy is nyerhet rajta. „A biztosító fizet a szolgáltatónak, ami az egészségügyi intézmények számára egyfelől extra bevétel, amit fejlesztésre tudnak fordítani, másrészt viszont az OEP megspórolhatja azt az összeget, amit egyébként elköltött volna a magánbiztosítással rendelkező beteg ellátására."

Szolgáltatás alapú egészségbiztosításból már létezik egy-kettő a piacon, ezeket azonban semmiképpen sem nevezhetjük tömegterméknek, hiszen paramétereiket speciális csoportokra dolgozták ki. A Generali Biztosító, a Telki Magánkórház szolgáltatásaira épülő és a társadalombiztosítási ellátáshoz semmilyen formában nem kapcsolódó, Exkluzív elnevezésű biztosítása egy igen szűk réteg számára lehet megoldás, lévén a biztosítás díja évi 400–500 ezer forint. „Az elmúlt években alig néhány száz ilyen biztosítást kötöttünk, a hamvába holt egészségügyi reform óta azonban még egyszer annyit adtunk el belőle, mint addig összesen" – mondja Paál Zoltán.

A szakember igen derűlátó, szerinte lassan bealkonyul a hálapénznek és az összegbiztosításoknak is, elvégre az utóbbi a betegséggel kapcsolatos többletkiadások fedezése mellett többnyire a paraszolvencia fedezésére szolgál. Paál szerint a hazai piac egyik sikerterméke lehet a jövőben a valódi, szolgáltatás alapú egészségbiztosítás, mivel „csendben" egyre több ellátás fog kiszorulni az államilag finanszírozott körből. A szakember tapasztalati szerint már most is érezhetően növekszik az igény az állami ellátást helyettesítő megoldások iránt, mivel az emberek szükségszerűen – és kényszerűen – felismerik az öngondoskodás szükségességét.