Békésben szívrohamban, Budapesten rákban fog meghalni?

Heves megyében jóval kevesebb egészséges ember él, mint Zalában.

Ez derül ki az EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. most nyilvánosságra hozott tanulmányából. Az elemzés szerint ugyanakkor sok tekintetben Budapesten a legnagyobb a halandósági kockázat.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet felkérésére készített kutatás jelentős egészség-egyenlőtlenségeket állapított meg a különböző földrajzi térségekben élők illetve társadalmi csoportok között. Az eltérések egy részét biológiai tényezők, más részét társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek okozzák.

A tanulmány készítői a KSH és az Országos Lakossági Egészségfelmérés adataira támaszkodva végezték el a kutatást, amelyből kiderült, hogy a kistérségek közül Zalaszentgrót térségében kétszer nagyobb a halandósági kockázat, mint a Veszprémi kistérségben, ahol az országban a legalacsonyabb.

A megyéket és a fővárost összehasonlítva a keringési halálozás Békésben, a daganatos halálozás kockázata pedig Budapesten a legnagyobb.

Az egészség megromlása miatti korlátázottság térségi adatai alapján Hevesben minden 3., míg Zalában minden 5. lakos nem volt teljesen egészséges, az eltérés 170%-os volt. A megyék lakosságának összetételében illetve a vizsgált környezeti mutatókra vonatkozó kiegyenlítést követően az egyenlőtlenség 130%-ra csökkent.

A tapasztalatok szerint a betegségek kialakulása nagyban függ az iskolai végzettségtől is. Az alapfokú végzettségűek kockázata 1,6-szor nagyobb volt, mint a felsőfokúaké. A nem dolgozók hátránya 1,8-szoros, a nagyon rossz anyagi helyzetben lévőké pedig 1,9-szeres volt.

A nehéz helyzetben családra, barátokra nem számító, azaz társas támogatás súlyos hiányával küzdő személyek egészségmegromlásának kockázata csaknem másfélszeres volt a másokra számító emberekkel szemben.

A kutatás legfontosabb tapasztalatai szerint az egyéni tényezőknek az egészség-egyenlőtlenségekben betöltött szerepe döntő mértékben meghatározó. A lakóhelyi környezet hatása – beleértve az egészségügyi ellátás színvonalát is – nagyrészt az egyéni tényezőkön keresztül jut érvényre, a környezet közvetlen hatásának jelentősége másodlagosnak bizonyult.

A nemzetközi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a magyar lakosság egészségi állapota csakis az egyenlőtlenségek csökkentésével egyidejűleg javítható.

A teljes tanulmány