Bérbefagyasztás és felfüggesztett 13. havi juttatás

Megszülettek a bérbefagyasztásról és a 13. havi bérek felfüggesztéséről szóló módosító indítványok.

A kormány tegnap 66 oldalas módosításban beterjesztette a parlamentnek a jövő évi költségvetés kvázi harmadik változatát. Technikailag a második változatot tárgyalja a parlament, ezzel a 66 oldalas módosítással megspékelve. A törvényjavaslat vitáját ma megkezdi a parlament, és a tervek szerint december 15-én már a végszavazás következik.

A legújabb verzió szerint a büdzsé pénzforgalmi hiánya a már módosított 895,1 milliárd forintról 783,3 milliárd forintra csökken. Ilyen alacsony deficit a kilencvenes évek közepén jellemezte a magyar államháztartást, igaz, az eredményszemléletű 2,6 százalékos deficitre nem is volt példa a rendszerváltás óta - már "csak" az kell, hogy ezek a költségvetési számok teljesüljenek. A költségvetési törvény az eddig megismert részleteken túl nem módosul - vagyis a bevételi számokat az új makropályához igazították, a kamatkiadásokat pedig megemelték, továbbá betervezték a büdzsébe az IMF-hitel rendelkezésre állási díját, 7,2 milliárd forinttal.

Tegnap este a költségvetési bizottságban Veres János pénzügyminiszter "az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokkal" indokolta a legújabb költségvetési verziót. A prioritás a pénzügyi stabilitás fenntartása és a munkahelyek megőrzése - mondta a pénzü­gyér. Az új javaslaton átvezették a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek befagyasztását, valamint a 13. havi bérek felfüggesztését. A módosító javaslat azért lett ilyen bő, mert gyakorlatilag minden költségvetési soron egyenként át kellett vezetni e tételeket. A korábbi döntésnek megfelelően szigorítják a 13. havi nyugdíjak kifizetését is. A GDP-növekedés mínusz egy százalék lett, az új változatban a háztartások fogyasztásának 3,1 százalékos csökkenésével számolnak a hitelfelvételek szűkülése, illetve a munkahelyek elvesztése miatt. A 4,5 százalékos inflációs előrejelzést a forint gyengülésével magyarázta a pénzügyminiszter, azaz a keresletszűkülés ellenére magasabb inflációs pályával számolnak.

A parlamenti pártok tegnap megállapodtak az úgynevezett költségvetési plafonról szóló törvényjavaslat leglényegesebb pontjairól. Eszerint 2010-ben és 2011-ben az állami kiadások az előző évihez képest az inflációval és a nemzeti össztermék növekedésének a felével emelkedhetnek. A 2009-es költségvetési törvényjavaslatban szereplő kiadási főösszeg már teljesíti a plafontörvény kritériumait. A Fidesz módosító javaslatot nyújtott be az SZDSZ törvényjavaslatához, amelyben azt kívánja elérni, hogy a kormány tagjai anyagi felelősséget is vállaljanak az elfogadott költségvetés megvalósításért. Ennek alapján amennyiben egy év költségvetése tételesen eltér az országgyűlés által elfogadottól, akkor - mértéktől függően - a minisztereknek anyagi felelősségük lenne. A javaslat másik fő eleme a költségvetés manipulálására vonatkozik, aminek büntetőjogi következménye lenne.