Bizonytalan betegjogi képviselet

A Felügyelet megszűnése a betegjogi képviselői rendszert - egyelőre - nem érinti.

„Jelenleg is lehet fordulni az egészségügyi szolgáltató ellen irányuló panasszal az ÁNTSZ illetékes intézeteihez az ún. „panasztörvény" alapján. Célszerű ahhoz az intézethez fordulni, amely a szolgáltató működési engedélyét kiadja (ez lehet kistérségi vagy regionális intézet), mivel a szolgáltató ellenőrzését is ezen szervek látják el. Ha a panaszos úgymond nem a „jó" helyre nyújtotta be a panaszát, azt az intézet továbbítja a hatáskörrel rendelkező intézethez. Az ÁNTSZ a panaszt kivizsgálja, és szükség esetén szakfelügyeleti eljárást indít, ennek keretében szankcionálhat is adott esetben – válaszolta az Aszklépiosz-fórum kérdésére a NEFMI Egészségügyi Államtitkárságának sajtóosztálya.

Mint írták, tekintettel arra, hogy az ÁNTSZ szervezetrendszere megváltozik, ez nyilván érinteni fogja ezt a kérdéskört is, de csak abban az értelemben, hogy – a szervezetrendszer átalakítása folytán – más szintű intézet fog hatáskörrel rendelkezni a panaszok elbírálására (feltehetőleg pl. regionális intézet helyett a megyei szint). A szabályozás átalakításának előkészítése folyamatban van.

A válaszlevélben írtak szerint az EBF megszűnése a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványt (BEGYKÁT) és a betegjogi képviselői rendszert nem érinti, az eddig is független volt az EBF tevékenységétől. „A Kormány által alapított közalapítványokkal és alapítványokkal kapcsolatos időszerű intézkedésekről szóló 1159/2010. (VII. 30.) Korm. határozat, annak is az 1. (és ezen belül az 1.4.) pontja érinti a BEGYKA a kérdéskört, eszerint a rendelkezés – egyelőre - nem érinti a Közalapítvány működését, az alapítói jogokat a felülvizsgálat időszakára a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gyakorolja." – áll a levélben.

További részletek