Biztosítási reform: folytatódott az országgyűlési vita

A protokollok me, arra valók, hogy ezekkel ellenőrizzék az orvosszakmát.

Tittmann János (MSZP) az egészségügyi rendszerváltás elodázhatatlan és kihagyhatatlan lépésének nevezte az egészségbiztosításról szóló törvényjavaslatot.

Hangsúlyozta: értékrendjük szerinti céljuk az egységes nemzeti kockázatközösségen nyugvó, az állam által garantált egészségbiztosítás megvalósítása, több magánkezdeményezést is tartalmazó pénztáron keresztül. A szocialista képviselő hozzátette: fel kell számolni az egészségügy mai működésében előforduló etikai, szakmai, gazdasági értékelés alapján torzulásnak minősíthető jelenségeket, csökkenteni az esélykülönbségeket, erősíteni a nemzeti kockázatközösséget. Kitért arra, hogy a jogrend egészében kell biztosítani az egészségügyi rendszerváltás törvényi alapjait. Tittmann János szerint az új egészségbiztosítási rendszer létrejöttéből fakadó konfliktusokat vállalni kell a magasabb színvonalú szolgáltatások és a biztosabb pénzügyi alapok érdekében.

Horváth Zsolt (Fidesz) szerint éppen a fontos célok megfogalmazásával adósak a koalíciós pártok. Kérdés, hogy az ágazatban a verseny értelmezhető-e - hangoztatta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint társadalmi veszteséget okoz, ha a versenyt az egészségbiztosítás területére helyezik, nem pedig a szolgáltatói szférába.

Álláspontja szerint az új rendszerben kevesebb pénz lesz, amelynek két oka van: egyrészt a betegek toborzása pénzbe kerül, másrészt a pénztáraknak üzleti haszna van. A fideszes képviselő a ciklus témájában talán legjelentősebb törvényjavaslatának nevezete az indítványt, amely kapcsán szerinte a kormánypártok rossz következtetésre jutottak. Horváth Zsolt azt mondta, az MSZP korábban másfajta rendszerben gondolkodott, most viszont az SZDSZ érdekeit képviseli, mert nem meri vállalni az esetleges koalíciós szakítást. Hozzátette: az új rendszer plusz költségekkel jár majd a társadalomnak, és ezt nem szabad elfogadni csak azért, mert az SZDSZ-nek ez a kötelességtudata.

Mikola István (Fidesz) azt mondta, a protokollok nem arra valók, hogy ezek alapján ellenőrizzék a szakmát. Azok olyan szakmai rendek, amelyek az orvosi lehetőségek és a gazdasági megengedhetőség között feszülő konfliktusokat rendezik - fűzte hozzá. Az ellenzéki politikus szerint ha bevezetik, hogy az új biztosítók az orvosokat ellenőrizni fogják jogi fórumokon keresztül a protokollok betartásában, akkor az azt jelenti, hogy a szakma rabszolgává válik.

A kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, hogy az orvosoknak a protokollok szerint kell eljárniuk, bár azoktól bizonyos esetekben eltérhetnek. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakmai protokollok az orvosi szakma szabályai, nem a minisztériumé, nem az Országgyűlésé.

Garai István (MSZP) közölte: gyakorló orvosként tudja, hogy a szakmai protokolloktól a beteg speciális állapota miatt el lehet térni, ezt megfelelően kell dokumentálni, és ezért őt még senki nem vonta felelősségre. Ez nem politikai protokoll, ezt a szakma alkotta meg - tette hozzá.

Kupper András (Fidesz) azon a véleményen volt, hogy a protokollokat nem magában a szakma fogja írni, hanem a biztosítók fogják meghatározni, amelyek nem a gyógyításban, hanem a saját profitjukban lesznek érdekeltek.

Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) elmondta, az új rendszerben sem kell a nyugdíjasoknak járulékot fizetniük, mert azt az állam fizeti. Hozzátette: a nyugdíjasok az új rendszerben ugyanazokra a szolgáltatásokra lesznek jogosultak, mint ami most is megilleti őket. Úgy vélte, téves az a feltételezés, hogy a pénztáraknak nem lesz érdekük megtartani a szegény embereket. A felügyelet szigorúan ellenőrizni fogja, hogy mindenki megkapja-e az ellátást - mondta.

Molnár Ágnes (Fidesz) szerint az előterjesztés lényeges kérdésekről hallgat. Megjegyezte: nem lehet tudni, milyen demográfiai modellt vettek alapul, mennyi járulékfizetővel számoltak. Az ellenzéki képviselő azt mondta, a törvényjavaslat nem tér ki az ellátási csomagok részleges tartalmáról. Mint elhangzott, új fogalom lehet a biztosítói, pénztári műhiba, és előfordulhat, hogy egy beteg azért hal meg, azért nem kap megfelelő ellátást, mivel a pénztár hibás döntést hozott.

Kupper András kifogásolta, a törvényjavaslatot úgy nyújtotta be a szaktárca, hogy a hatástanulmányt az egészségügyi bizottság ülésén csatolták. Elmondta, valós társadalmi vita nem jött létre az előterjesztésről. Súlyos hiányosságnak nevezte azt is, hogy az előterjesztés 120 olyan rendelet megalkotására hatalmazza fel a minisztert, amelyeket még nem lehet látni.