Boncolás - teljesítmény volumen korlátban
Közzétéve: 2007. 11. 21. 15:23 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2007. 11. 21. 15:23 -
• 2 perc olvasás
A tetszhalott állapottól féltik a patológiát a kórboncnokok.

Bár a patológusok munkájának változatlanul fontos része a boncolás, tevékenységük döntő részét ma már a szövettani meghatározások teszik ki. Így aztán jó nagy tévedés – mint azt Schaff Zsuzsa egyetemi tanár, a szakma egyik legnevesebb művelője mondta – a patológusokat véres kötényben, csikkel a szájukban, nagy késekkel elképzelni. Holott a közvéleményben tán máig ez a kép él róluk.
Patológusnak lenni Magyarországon nem egyszerű mutatvány. Immár sokadszor derült ez ki az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén, mivel a testület – amelynek több patológus tagja is van – évek óta kitüntetett figyelemmel kíséri e valóban kulcsfontosságú egészségügyi szegmens helyzetét. A szakma és a képviselők utolsó találkozása óta nem sokat változott a helyzet. Már pár évvel ezelőtt is az volt az egyik legnagyobb gond, hogy kevés a patológus, számuk azóta – derült ki az ülésen – tovább csökkent, ráadásul igen sok közöttük a nyugdíjkorhatárt rég betöltött szakember. Ami az utánpótlást illeti, a patológiákra jelentkező rezidensek – felmérve a jövő anyagi lehetőségeit – hamar váltanak, s inkább sebésznek, nőgyógyász szakorvosnak tanulnak. Tíz éves szakmai gyakorlattal bruttó 160 ezer forint a fizetés, mondta Schaff Zsuzsa, s ehhez egy fillér hálapénz sem társul.
A szakma finanszírozása sem jobb. Bár szó volt róla, hogy a szülésekhez hasonlóan, a boncolások számát sem határozzák meg pénzügyi korlátokkal, végül mégis ez történt. Az így kialakult áldatlan állapotot jellemezve Keller Éva professzor, az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója elmondta: a kötelezően boncolandó, úgynevezett területen kívüli halottak száma a fővárosban 1200 – csak a múlt pénteken 30 volt! -, s ebből 700 boncolását finanszírozzák a teljesítmény volumen korlát (tvk) értelmében. Kökény Mihály bizottsági elnök ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese, Tímár Krisztina elmondta: a szakfőosztály nem javasolta a boncolások tvk alá helyezését, ám végül ezzel ellentétes döntés született. Ami pedig a jövő évet illeti, arról hogy 2008-ban is finanszírozási korlátokkal kell-e számolniuk, akár a jogszabályok értelmében kötelezően végrehajtandó boncolások során, még „gondolkodik" a tárca vezetése.
A patológusok legfontosabb munkája a szövettani vizsgálatok elvégzése. Mint a tájékoztatás során kiderült – s ezt a minisztériumi főosztályvezető-helyettes is elismerte – a kórházi, klinikai betegek kezelésének finanszírozásában legfeljebb virtuálisan szerepel a patológiai munka ellentételezése. Márpedig a pontos diagnózissal – például a daganatoknál – nem egy esetben költséghatékonyabbá tehető a kezelés. A finanszírozási rendszer másik furcsaságára Schvarcz Tibor (MSZP) hívta fel a figyelmet, mondván: az úgynevezett kiszállásos boncolásokat a járóbeteg-szakellátás terhére számolják el. Mikola István (Fidesz) a patológiai magánvállalkozások szaporodásával kapcsolatban ezek szakmai ellenőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezt egyébként a patológusok is sürgetik, mivel előfordul, hogy privát rendelőkből nem jut el hozzájuk a vizsgálandó szövetminta.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek