Csak a deficit, s a betegek száma nő | Weborvos

Vagy a kórházak finanszírozását változtatják meg vagy újrafogalmazzák, mit kaphatunk tb-járulékunkért ingyen, s mi az, amiért fizetnünk kell.

Vízválasztónak nevezte a Magyar Kórházszövetség szerdai, rendkívüli küldöttgyűlését a Veszprém megyei kórház főigazgatója. Rácz Jenő szerint mára bebizonyosodott, hogy több pénzt a betegellátás sérülése nélkül nem lehet kivenni az egészségügyből. Az is kiderült, hogy ugyanazt az ellátást változatlan összegből nem képesek a hazai intézmények nyújtani. Lényegében ugyanezt mondta az egyik legnagyobb hazai kórház, a fővárosi Uzsoki főigazgatója is, hozzátéve: a forrásokat mindenképp bővíteni kell, s ennek keretében akár a direkt lakossági hozzájárulás ismételt megjelentetésével is számolni kell. Golub Iván arra utalt, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint is fizetniük kellene azoknak a betegeknek, akik nem a területileg illetékes egészségügyi intézményben gyógyítattják magukat. Ezt a jogszabályt azonban senki sem tartja be, többek között azért, mert mindmáig nem sikerült megnyugtatóan rendezni a betegutakat valamint az egyes intézményekhez tartozó, kötelezően ellátandó területeket.

Az intézmények gondja két tényezőből adódik. Egyrészt abból, hogy az éves tervvel ellentétben jelentősen csökken az egészségbiztosítási alap bevétele, Járulékokból például május végéig több mint 31 milliárddal folyt be kevesebb pénz a tervezettnél. Gyökeres változás e téren az év további hónapjaiban sem remélhető, hiszen további munkahely megszüntetések várhatók, s ehhez a második félévben járulékcsökkentés is társul. Gyakorlatilag a deficit folyamatos emelkedése várható.

Ugyanakkor folyamatosan emelkednek a kórházi kiadások, igaz a tanácskozáson megjelent egészségügyi miniszter ez alkalommal nem érvelt azzal, hogy az egyre romló likviditási helyzet oka az egymás elől betegeket horgászó, intézményi teljesítménypörgetéssel magyarázható. Székely Tamás annak ellenére nem játszotta ki e sokszor használt adut, hogy a tavalyihoz képest nőtt a kivizsgáltak, s kezeltek száma, hiszen például a vizitdíj miatt 2008-ban többen elhalasztották tervbe vett orvoshoz fordulásukat, miközben kivárásra játszottak az intézmények is. S mindezt tetézte a koraősszel beköszöntött gazdasági válság. A munkanélküliek egy része ugyanis megjelent a járó- és fekvőbeteg szakellátásban. Ezt a tényt egyébként a táppénz kassza adatai mutatják a legjobban: az idei első öt hónap táppénzkiadásai 14,8 százalékkal haladják meg a tavalyi hasonló időszakét, miközben a táppénzen lévők átlagos napi száma is több mint 10 százalékos növekedést mutat.

Az intézmények gondját tovább növelte az új finanszírozási rendszer. Ennek lényege: az egyes intézmények tavalyi teljesítményének 70 százalékát megkapják, míg a fennmaradó 30 százalék úgynevezett lebegő része a finanszírozásnak. Vagyis, minél több beteget látnak el, annál kevesebbet kapnak érte. Nem véletlen, hogy már az új rendszer bevezetésének hírére is elsősorban az érdekelte az intézményvezetőket, vajon mennyire nyomja majd le a betegforgalom az ily módon megkereshető pénzt. A vonalat 100 ezer forintos alapdíjnál húzták meg, ehelyett jó, ha 66-68 ezer forinttal kalkulálhatnak, s e résznél nagyot buknak a járóbeteg szakrendelők is, amelyek 1,20-nak legfeljebb a felére, 0,62-0,65 forintra számíthatnak.

A szövetség 128 kórháza közül 40 teljesítménye haladta meg a 110 százalékot. Közülük a „top 15" – például a négy orvosegyetem, a miskolci, gyulai, gyöngyösi, a főváros összevont Szent István-Szent László Kórház – túlteljesítése 4,8 milliárdos többletet vitt ki a kasszából, ám ha mindezt szigorú ellenőrzéssel, amelyben egyébként szerepet kíván magának a szövetség is, megfogják, legfeljebb 72 ezer forintra emelhető az alapdíj, s 0,80 forintra a járóbeteg szakellátás lebegő pontértéke.

A már említett bevételi mínuszon felül szakellátási kasszákból hiányzik az 5 százalékos kötelező béremelés fedezete, a zárolt 13 milliárd forint, valamint az a 22 milliárdos többlet, amellyel tavaly év végén sikerült elkerülni a kórházcsődöket. Mindent összevetve éves szinten vagy 50 milliárd. Ehhez társul a második félévben az 5 százalékos áfa emelés, amely minden egyes kórházi kasszából további tíz milliókat vesz majd ki. A szövetség elnöke, Varga Ferenc szerint a várható kórházcsődöket legfeljebb akkor kerülhetik el az intézmények, ha megkapják a gyógyszergyártók befizetéséből remélt 31 milliárd forintot. Ám ezzel együtt a finanszírozási rendszer alapos újragondolását javasolják a szaktárca vezetőinek.
A baj ráadásul nem jár egyedül. A Magyar Kórházszövetség felmérése szerint – amelyben 71 intézmény vett részt – 308 orvos, 60 más egyetemi végzettséggel rendelkező, 800 szakdolgozó, s 583 egyéb feladatokat ellátó munkatársuk dolgozik már most nyugdíja mellett illetve válik év végéig nyugdíjassá, s tervezte korábban, hogy járadéka mellett tovább folytatja munkáját. Az a rendelet azonban, amely a minimálbéren felül keresőknek előírja a választás kényszerét – vagyis vagy maradnak nyugdíjukért nyugdíjasok vagy fizetésükért cserébe felfüggesztik nyugdíjuk felvételét – alaposan rendet vág majd az egészségügyben. A megkérdezetteknek ugyanis legfeljebb fele – egyes esetekben csak harmada – vállalja ilyen feltételek mellett a további munkavégzést.