Cseppben a HospInvest

Most épp a HospInvest körül zajlik a kis magyar abszurd: nem tudni, valós gazdasági kifogásokról vagy ennek köntösébe bújtatott politikai maszatolás zajlik a cég ügyében. Magyar valóság, mint cseppben a tenger.

„Szeretnénk valamennyi politikai erőtértől egyforma távolságot tartani" – válaszolta egy kérdésre a HospInvest elnöke egy mai beszélgetésen, bár erős a gyanúnk, Kollányi Gábor ezt maga sem gondolja komolyan. Ez ugyanis a mai Magyarországon gyakorlatilag kivitelezhetetlen. De kezdjük az elején.

A HospInvest néhány évvel ezelőtt kezdett működtetésre átvenni kórházakat. Első e sorban a kiskunhalasi volt, aztán következett a körmendi (ezt a programot később a HospInvestből kivált MediSys Kft. vitte tovább), majd a hatvani, a gyöngyösi és a parádi intézmény. A „portfóliába" e négy kórház mellett szerepel négy járóbeteg szakrendelő, s két nagyteljesítményű laboratórium. Mivel a közelmúltban a kórházi gyógyszertárakat működtető Ispotály Kft. a HospInvest 100 százalékos leányvállalatává vált – a tulajdonos-elnök információja szerint az Ispotály tulajdonosai, tőkeemelés révén, a HospInvestben is tulajdonrészt szereztek -, így immár intézeti gyógyszertárak is gazdagítják a cég palettáját.

A HospInvest azóta szerepel a médiában, mióta feltűnt a hazai egészségpiacon, az elmúlt hetekben azonban megszaporodtak a cégről szóló, főként annak gazdasági stabilitását firtató publikációk. A fokozott érdeklődésben nyilván szerepe van annak is, hogy a vállalkozás szeretné működtetésre megszerezni az egri kórházat is, amivel gyakorlatilag Heves megye valamennyi fekvőbeteg intézménye fölött a HospInvest diszponálna. Arra pedig, hogy egy egész megye lakosságának ellátása egyetlen cég kezébe legyen, sehol máshol nincs példa Magyarországon. Holott a cégelnök szerint nagy a tülekedés, s a konkurencia harc a piacon, hat, illetve további húsz cég – amelyek tulajdonosai között feltehetően külföldiek is vannak – nyomul-nyomulna a hazai kórház üzemeltetési bizniszben.

A HospInvest ellen a legfőbb kifogás, hogy a cég pénzügyileg agyaglábakon áll, mivel 3,5 milliárdos követelésével szemben 9 milliárdos adósság áll, összességében tehát deficitje 5,5 milliárd forint. Kollányiék nem tagadják, bőven élnek a hitelfelvételek nyújtotta lehetőségekkel, úgy hosszabb távú beruházásaik, mint a napi működtetés során. Mint mondják, a modern gazdálkodásban ez így szokás, s persze arra is hivatkoznak, hogy a bankosok nem hülyék, olyanoknak adnak kölcsön, akiknél biztosak a visszafizetésben. Ilyen például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amelyik a közelmúlt 4 millió euróval – egy milliárd forinttal – beszáltt a HospInvestben, 30 százalékos tulajdonrészt szerezve a cégben. A Weborvos által megkérdezett pénzügyi szakértő szerint a pénzintézetek kölcsönzési hajlandóságát erősen befolyásolja az adott cég vagyoni helyzete – például milyen ingatlanok vannak a tulajdonában -, illetve a háttérben, akár egyik tulajdonosként fellelhető tőkeerős cég vagy magánszemély. Már pedig a HospInvestes Kollányi Gáborral kapcsolatban gyakran felmerül a diagnosztikai piac jelentős szeletét ellenőrzése alatt tartó Kern József neve. Közösen 2004-ben még egy pénzügyi részvénytársaságot is alapítottak. Kern pedig a sajtóhírek szerint közeli kapcsolatot ápol szocialista körökkel. Ezzel lenne magyarázható, hogy a HospInvest olyan kórházak működtetésére szerzett jogot, ahol szocialista a városvezetés? Ez utóbbit firtató kérdésünkre Kollányi a bevezetőben már idézet kijelentést tette – igyekeznek minden politikai erőtértől egyforma távolságot tartani -, hozzátéve: máshol nem is próbálkozhatnak hiszen a Fideszben határozat született arról, hogy az általuk vezetett önkormányzatok nem adnak működtetésbe kórházat.

Megeshet persze, hogy a HospInvest másért „fáj". Például azért, mert az adott intézményeket kiemeli az évtizedeken át megszokott langyos vízből. Magyarán: az általa üzemeltetett kórházakban felszámolja az osztályok egy részét, s helyette modern mátrix rendszerben zajlik a betegellátás. (Nem árt felidézni, hogy az egyik fővárosi kórházban viharos gyorsasággal buktattak meg főigazgatót azért, mert deklaráltan mátrix rendszerbe akarta átszervezni az általa vezetett intézményt.) Az orvosok egy része már most is szerződéssel dolgozik, s reményeik szerint ily módon alkalmazzák egyszer majd az általuk foglalkoztatott doktorok 70-80 százalékát, kivéve az intenzíveseket vagy például a sürgősségi-bajmegállapító részlegek munkatársait. Felhánytorgatják az Ispotályt, s ennek örvén például azt, hogy a kórházaknak ingyen, mintaként adott gyógyszereket a zártforgalmú gyógyszertárban eladják. Felettébb érdekes, hogy ez kizárólag a HospInvest kapcsán hangzik el, holott a Magyar Gyógyszerészi Kamara évtizede kifogásolja e gyakorlatot, amely – a félreértések elkerülése érdekében – nem csak a cég által működtetett kórházakra lehet igaz. Az Ispotály működését egyébként megjelenése óta kifogásolták a közforgalmú gyógyszerészek, hiszen ahol megjelent rögtön „közforgalmú" gyógyszertárakat kezdett működtetni az adott kórházban, úgy okozva forgalomcsökkenést a környező patikáknak, hogy kórházi intézménynek álcázva magát, a gyógyszertárakkal szemben támasztott igan szigorú szakmai és gazdasági követelményeket figyelmen kívül hagyhatta.

Ma még nem tudni, hogy hosszabb távon talpon marad-e a HospInvest, vagy nem. Akad szakértő, aki szerint túl korán lépett be a hazai kórházpiacra, míg mások úgy vélik, tekintettel az egészségbiztosítás tervezett liberalizációjának, időben kezdték kiépíteni pozícióikat. Akár így, akár úgy, hallunk még róluk…