Csiba vs. Kökény: gyógyítás és politika | Weborvos

A betegek nagy része nincs kellő információ birtokában az egészségügy helyzetéről, ez az ágazatban dolgozók önfeláldozásának köszönhető.

A zöld zászlóval a jelenlegi és a jövőbeni döntéshozók figyelmét hívják fel az egészségügy, azaz a betegek, a betegellátás és a betegellátók problémáira - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgató-főorvosa az MTI-nek. A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke szerdán közölte, arra kéri az egészségügyi intézményeket: a betegek világnapján, február 11-én tegyenek ki zöld zászlót, munkatársaik pedig viseljenek zöld szalagot, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a betegek, a betegellátók és az ellátás tragikus helyzetére.

Csiba Gábor, az egészségügyi intézmény főépülete előtt a tiltakozó akció kapcsán hangsúlyozta: "mindenféle politikai felhang nélkül" fel kell hívni a figyelmet az ágazat helyzetére, tenni kell valamit, pénz is kell a rendszerbe. Hozzátette: persze a rendszert át is kell alakítani, de az átalakítás nem egyenlő a pénzmegvonással, inkább a többletpénz hatékonyabb elköltésére van szükség.

A jelenlegi helyzetről úgy nyilatkozott: a betegek egyre hosszabb várólistával szembesülnek, a betegellátás pedig anyagilag ellehetetlenül. "2006 óta folyamatos pénzkivonás történik a rendszerből, és minden ellenkező közleménnyel és híreszteléssel szemben" 2010-ben pontosan egy havi finanszírozási pénz hiányzik a megélhetésből 2008-hoz képest, pedig tavaly nagyon komoly áremelkedések és egyéb nehézségek sújtották az ágazatot - fűzte hozzá.

Csiba Gábor szerint a betegellátók oldaláról az ellehetetlenülés jellemző, emellett az érintettek olyan nemtelen politikai támadásoknak vannak kitéve, amelyek politikai, vagy ideológiai részrehajlással vádolják a dolgozókat.

Arról is beszámolt, hogy előzetesen 60 pozitív visszajelzést kapott olyan egészségügyi intézményektől, ahol kitűzik a zöld zászlót, ez több mint a fele a magyar kórházaknak. "Biztos vagyok benne, hogy sokan vannak, akik nem jelentkezek és mégis kihelyezik. Sokan vannak akik nem teszik ki, mert félnek, de egyetértenek vele, és megvan a joga annak is, aki nem ért vele egyet" - fogalmazott a főigazgató főorvos.

Valikovics Attila, a megyei kórház osztályvezető főorvosa az MTI-nek azt mondta: nemcsak a betegellátók, hanem a betegek helyzete, a gyógyulás körülményei is nehezebbé váltak az utóbbi időben. Mint mondta, a zöld zászló jelkép, egyfajta összefogást jelent az egészségügyi dolgozók részéről. A betegek nagy része nincs kellő információ birtokában az egészségügy helyzetéről. Ez pedig az ágazatban dolgozók önfeláldozásának köszönhető, hiszen mindig megpróbálják "bevarrni a zsákot" - jegyezte meg.

MSZP: Csiba Gábor kórházigazgató megsértette a megállapodást
Kökény Mihály szerint Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, kórházigazgató, megsértette a kormány és a kórházi szervezetek között kötött tavaly őszi megállapodást azzal, hogy csütörtökre zöld zászlós felhívást kezdeményezett.

A szocialista országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a tavalyi megállapodás értelmében - amelyet a Csiba Gábor vezetette szövetség is aláírt - csak akkor folytatják az akkor elkezdett figyelemfelhívó akciókat, ha a kormány nem teljesíti az egyezségben foglaltakat. Mivel a kabinet maradéktalanul végrehajtotta a dokumentumban rögzítetteket, a csütörtökre hirdetett zöld zászlós felhívás nem más, mint politikai hangulatkeltés - értékelte Kökény Mihály.

Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke tételesen cáfolta azokat az állításokat, amelyeket Csiba Gábor, a szövetség elnöke és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója a zöld zászlós akció indokaként emlegetett. Ellentétben a kórházigazgató által elmondottakkal, miszerint 2006 óta folyamatosan csökken a gyógyításra szánt pénz, az elmúlt nyolc év szocialista-liberális kormányai alatt az első időkben duplájára nőtt az egészségügyi közkiadások mértéke - mondta Kökény Mihály, hozzátéve, hogy 2006-tól ugyan nem nőtt, de nem is csökkent a finanszírozás.

Ugyanakkor - folytatta - idén hat százalékkal nőtt a gyógyító-megelőző kassza előirányzata a tavaly októberi kórházi szövetségekkel folytatott tárgyalások és megállapodásnak köszönhetően.

Ezt a megállapodást a kormány maradéktalanul betartotta, hiszen a szövetségek által kért 25 milliárd forint helyett a kormányzat összesen 50 milliárd plusz forrást biztosított az ellátására - jelentette ki Kökény Mihály.

Nem igaz az az állítás sem - mondta a politikus -, hogy a finanszírozási nehézségek miatt a "végtelenségig" nőnek a várólisták, hiszen az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján fellelhető, kórházak által leközölt adatokban sem növekvő, sem csökkenő tendenciát nem lehet megfigyelni.

A közalkalmazottak bérkiegészítése kapcsán az MSZP-s honatya azt mondta, az erre szánt forrást sem a gyógyító ellátásra kapott pénzből kell az intézményeknek kifizetni, arra külön forrás állt rendelkezésre. "Azon azonban már lehet vitatkozni" - fogalmazott Kökény Mihály -, hogy a társasági formában működtetett kórházaknál nincs bérkiegészítés, de a kormánynak a közszféra szakszervezeteivel kellett megállapodnia, és az összegeket is ezek szerint tervezték.

Kökény Mihály szerint furcsa egy ilyen szolidaritási felhívásban, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, Mesterházy Attilát felelősségre vonja Csiba Gábor azzal a kijelentésével, hogy a kormányfő-jelölt politikai részlehajlással vádolja az orvosokat. A szocialista országgyűlési képviselő ezzel kapcsolatban elmondta, a kormányfő-jelölt a magyar társadalom megosztottságára akarta felhívni a figyelmet, ami már begyűrűzött a munkahelyekre is. Átpolitizáltak az egészségügyi intézmények is, és az MSZP erre a rossz helyzetre már többször felhívta a figyelmet - emlékeztetett Kökény Mihály.

A kialakult helyzetért felelőssége van a legnagyobb ellenzéki pártnak, amely az utcára és a munkahelyekre "vitte" a politikát - mondta a szocialista politikus, hozzátéve, pártja úgy gondolja, hogy sem az orvosi rendelőkben, sem más munkahelyen nincs helye a politikának.
A bizottsági elnök szomorúnak nevezte, hogy Csiba Gábor, aki tagja a Borsod megyei közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójának, a csütörtöki felhívását "politikai minőségében" tette.

Igazgatói közlemény a Betegek Világnapján
II. János Pál pápa 1992-ben rendelte el, hogy a Betegek Világnapja február 11-e legyen. Ezen alkalomból a Sárvári Kórház igazgatója, Vancsura Miklós közleményt adott ki, hogy felhívja a szakma vezetői figyelmét a kórházi ellátás helyzetére.  A kórházigazgató szerint a mai kórházi rendszer nem alkalmas arra, hogy minőségi ellátásban részesítsék a betegeket, és a szakmai szervezetek sem állnak a helyzet magaslatán, így a Kórházszövetség sem.

Mint írja: „Ma már egy valóban tönkretett morális válságban lévő ágazat képe rajzolódik ki rólunk, ahol évek óta ugyanazok a szereplők vannak színpadon, mindenki mindent tud, mindent ért, de ennek ellenére a lényeg folyamatosan romlik. Úgy tűnik, a fiatalabbak már nem bíznak a jelenlegi vezetők jövőképeiben, és a marsallbot átvételére, valamint a tisztességes megélhetésre sem látnak esélyt, inkább külföldön próbálnak szerencsét".

A helyezet megoldására az igazgató szerint „reális, önzetlen helyzetértékelésre van szükség mind a magyar betegellátás igényei, mind a szükséges ellátási struktúra tárgyi, személyi és pénzügyi feltételei vonatkozásában. Én azt gondolom, innen kellene elkezdeni az új jövőkép építését, mely nem valósulhat meg a különböző egészségügyben tevékenykedő civil szervezetek nélkül. Őszinte tényfeltárásra és összefogásra buzdítok mindenkit és javaslom a zöld zászlók kifüggesztését."

„Minden probléma már régóta ismert, keményebb következetes kiállás kellene, vagy kellett volna már évekkel ezelőtt a MKSZ részéről. Csak ismétlem magam, amikor azt mondom, hogy a strukturális átalakításban a Kórházszövetségnek kellett volna az élen járni. Konkrét az ellátásra vonatkozó szakmai javaslatokat tenni. Majd erre alapozva az EU-s támogatású fejlesztési források valóban növelhették volna az ellátási rendszer hatékonyságát, megelőzve ezzel későbbi fenntartási kötelezettségből adódó anomáliák várható keletkezését, amelyek a fenntartókra hullnak vissza. Megfelelően kellett volna befolyásolni a szakmai kollégiumokat, a gazdasági erőnkhöz mérten kellett volna lobbizni a parlament, a pénzügyi és más kormányzati szektorok, mint pl. az oktatás irányában" -áll a közleményben.