Demográfiai torzó: ki fizet a végén? | Weborvos

2020-ig nyolcszázezer új nyugdíjas kerül a ma is költségvetési segítséggel működő rendszerbe.

A legutolsó népesedési adatok szerint tízmillió alá csökkent hazánk lélekszáma a KSH tájékoztatása alapján. A népesség csökkenése, sőt, drámai átrendeződése (egyre kevesebb fiatal, egyre több idős ember) kapcsán demográfiai bombáról beszél dr. Bodrogi József, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának programigazgatója. A legnagyobb kihívás a társadalombiztosításra vár, amely már most is komoly működtetési gondokkal küszködik, a felosztó-kirovó rendszer csak több százmilliárdos költségvetési plusz forrásokkal képes talpon maradni.

Tartós fogyás
Bár számunkra nem vigasztaló, de Európa egészében sem jobb a helyzet: a lakosság várhatóan évi 1,5-2 millióval csökken. Magyarország is a „veszteséget" termelő országok sorában található -3,5 százalékos eredményével, ugyanakkor Törökországban a legmagasabb a természetes szaporulat: 12, 8 százalék.
Hazánkban a tartós lakosságcsökkenés ráadásul meglehetősen nagy arányú, hiszen évente eltűnik egy alföldi városnyi ember születések és halálozások kedvezőtlen aránya miatt. 2050-re 8 millió körüli lélekszám várható Bodrogi József szerint.

Megkerülhetetlen a roma kérdés
Ennek kapcsán vetődik fel a roma kérdés is, amelyet nehéz tisztán kezelni. Nincs pontos adat a lélekszámra, de várhatóan 2050-re ilyen tendenciák mellett minden negyedik lakos roma lesz. A magas arány mellett a rendkívül rossz egészségi állapotra hívta fel a figyelmet egy szakmai fórumon Ádány Róza professzor, a DEOEC népegészségügyi karának dékánja, aki nem kevesebbet állított, mint azt: "Tudomásul kell venni, hogy a magyar cigányság jövője a mi jövőnk."

Nyugdíjazási hullámban
Extra nyomással van a nyugdíjbiztosításra, mert nagyon komoly növekedési tényező a nyugdíjba vonulókat tekintve az ősbajnak minősíthető Ratkó korszak. 1949-1956 között 190-200 ezer gyermek született, erős nyugdíjazási hullámot generálva: 2020-ig 800 ezer új nyugdíjas kerül a rendszerbe. A nyugdíjkorhatár 65 évre emelése oltja a tüzet. Az átlagéletkor lassú emelkedése ma még nem látható finanszírozási gondokat okoz az egészségügyi ellátás területén is, hiszen növekvő kiadásokra kell számítani ezen a területen is. Így adódik a kérdés: meddig tudjuk a GDP 3,25 százalékát arra fordítani, hogy pótoljuk tb-kassza hiányát.

Változik-e a tb-csomag?
A jelenlegi tb-ellátási csomag valószínűleg nem tartható fenn, véli Bodrogi, aki az alábbi lehetőségeket vázolja: magasabb járulék kivetése (ez gazdasági versenyképességi korlátot jelent), vagy belenyúlni a tb-csomagba (nagyon nehéz politikai és társadalmi megoldás, mindenesetre a 13. havi nyugdíj eltörlése következtében az állam szolidabb mankóval, 600 milliárd forinttal tudja biztosítani a kiadások fedezetét).

A gyermekek születésében alig mutatkozik változás: míg évente 90-95 ezer gyermek születik, addig 130 ezres a halálozás. A gyermekszületési trendet nehéz megváltoztatni, ráadásul hatvanezer abortusz történik évente. A szakértő szerint innen, illetve a migrációból lehetne lélekszám-növekedést nyerni.