Döntésre vár a hazai kórházvilág

Amennyiben a szakminisztérium továbbra is széttárt karral nézi a jelenlegi helyzetet, az év végére bedől a kórházak egy része.

Többek között ez motiválta a legnagyobb hazai kórházak – az úgynevezett súlyponti intézmények - vezetőit, hogy új, érdekvédelmi szervezetet hozzanak létre. A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület még június 24-én, Nyíregyházán alakult meg, tíz résztvevővel, mára viszont számuk 18-ra gyarapodott. Alapszabályuk bejegyzés alatt, s szerdán – első konzultációjukat követően – léptek a nyilvánosság elé.

Ami a fent idézett jóslatot illeti, a szövetség vezetői – három jelentős hazai kórház igazgatója – saját intézményéből hozott példát az egyre lehetetlenebb helyzetre. A miskolci megyei kórház – amelynek első számú vezetője a szövetségi elnök Csiba Gábor – például havi 200 millió forinttal kap kevesebbet az idei második félévben, összesen tehát decemberre 1,2 milliárd hiányzik majd a büdzséjükből. Nem jobb a helyzet az ország legnagyobb kórházában Nyíregyházán sem, ahol a kalkuláltnál 1,5 milliárddal számíthatnak kevesebbre, akárcsak Győrben, ahol az áfa emelésen 100-120 millió forintot „buknak", illetve további 330 milliót az egyre drágább közüzemi díjakon.  

Általános gond, hogy míg egy-egy beteg ellátása átlagosan 150 ezer forintba kerül, ehelyett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) csak 70-80 ezer forintot fizet, miközben a hazai árak amúgy is méltatlanul alacsonyak. A stroke diagnosztizálásáért nálunk 68, míg Olaszországban 380 eurót utal a tb, szürkehályog műtétért Magyarországon 298 eurót fizet az egészségpénztár, míg számos európai országban több mint 900 euró – sorolta Varga Gábor alelnök, a győri megyei kórház főigazgatója.

Az intézmények a finanszírozási problémák áthidalására intézkedési tervek sorát dolgozták, s dolgozzák ki, így a legtöbb kórházban nem engedélyezik a túlórát, alaposan átvizsgálják a szerződéseiket, újraszervezik az ügyeleti ellátást, s számos helyen további létszámcsökkentésre kényszerülnek.

Nem véletlen a súlyponti kórházak összefogása, hiszen ezekre az intézményekre hárul a hazai betegellátás 70-80 százaléka, s ők azok, akik már nem tudják hova továbbküldeni a hozzájuk fordulókat.

A helyzet instabilitását jól érzékelteti, hogy miközben a munkanélküliség növekedése miatt havi 8 milliárd forinttal kevesebb járulékbevétellel számolhat az OEP, a kórházakban betegként megjelennek a munkanélkülivé váló emberek. Csiba Gábor példaként említette, hogy a diósgyőri acélgyár bezárásával szinte egy időben 10 százalékkal nőtt a kórházban megjelenő betegek száma.

Bár az egyesület több pontos programban gondolkodik, a lényeget Pikó Károly foglalta össze: „Valaki mondja ki, hogy milyen egészségügyet akar Magyarországon, s vállalja is ennek ódiumát." Ami a részleteket illeti, ezek közül a legfontosabb, hogy a kialakult helyzetről azonnali tárgyalást kezdeményeznek a szaktárca és az OEP vezérkarával.

A Weborvos kérdésére – nem tartanak attól, hogy a sokféle kórházi érdekszövetséget (a közelmúltban az önkormányzatok is alakítottak egyet a TÖOSZ vezetésével – a szerk. megjegyzése) kijátsza majd egymás ellen a mindenkori politika – közölték: nem ellen kórházszövetségként alakult meg az egyesület. Úgy vélik, hogy a centrum-periféria jellegű szerveződések ideje lejárt, a hálózati kapcsolatoké a jövő, amelyben minden szervezetnek helye és szerepe van.