Egészségbiztosítási törvény: szavaztak a módosításokról

Az Országgyűlés 195 igen, 1 nem és 12 tartózkodással elfogadta az egészségbiztosítási törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat.

A szavazásnál tartózkodtak az MDF-es képviselők, illetve Gyenesei István független képviselő, valamint Rogán Antal fideszes képviselő. Nemmel szavazott Kolber István szocialista képviselő. A Fidesz képviselői nem szavaztak.

Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa hétfői sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a Fidesz nagy valószínűséggel nem fog szavazni, csak azokra a módosítókra, amikkel egyetért, így a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló, eredetileg MSZP-s javaslatra, amelyet ugyan Tóth Károly visszavont, de a fideszes Horváth Zsolt sajátjaként fenntartott.

A képviselők 167 igen, 195 nem és 3 tartózkodással vetették el a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére vonatkozó fideszes indítványokat. A javaslatot támogatta Tóth Károly (MSZP), aki az eredeti módosító indítványt benyújtotta. A szavazásnál tartózkodott Garai István Levente, Koscsó Lajos és Szirbik Imre (mindhárman MSZP).

A kormány támogatta, az Országgyűlés azonban nem szavazta meg azt a szocialista indítványt, amely a vezető gyógyszerész alkalmazásával kapcsolatos feltételekkel egészítette volna ki a törvényjavaslatot. A képviselők megszavazták viszont azt az indítványt, amely hasonló ehhez a javaslathoz csak az egészségügyi bizottság nyújtotta be.

Az elfogadott módosító indítványok alapján az előterjesztés címe az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslatra egyszerűsödött (az eredeti címben "a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendje is szerepelt").
Megszavazták azt a módosító indítványt, amelynek alapján az egészségbiztosítási pénztárak átvállalhatják a vizitdíjat, ha a beteg részt vesz prevenciós, illetve egészségfejlesztési programokban. A pénztáraknak lehetőségük van arra, hogy a kórházi napidíjat is átvállalják, ennek nincs feltétele.

A képviselők támogatták azt a javaslatot, hogy az egészségügyi szolgáltatónak a beszedett vizitdíj és kórházi napidíj 30 százalékát alkalmazottainak javadalmazására kell fordítania.

Elfogadták azt a módosító indítványt is, miszerint a mögöttes állami felelősség elve alapján az állam biztosítja a pénztártagok ellátását, ha az egészségbiztosítási pénztár működése a pénztártagok ellátását veszélyezteti.

Az egyik támogatott javaslat szerint a pénztárnál nem kettő, hanem egy cégvezető működik, illetve a pénztárakból a magyar államot illető osztalékrészt az egészségügy fejlesztésére kell fordítani.

A támogatott sorban szerepelt az a javaslat, amely szerint a tagszervezés során bármilyen csoportra irányuló tagszervezés, valamint a biztosítottak közötti bármilyen megkülönböztetés tilos.
Elfogadták azt a javaslatot is, miszerint a pénztár kisebbségi tulajdonosa jogosult a cégvezető jelölésére. Egy másik javaslat szerint az Egészségbiztosítási Alap kezelését a kormányhivatalként működő Nemzeti Egészségbiztosítási Központ látja el.

Bekerült a törvényjavaslatba az is, hogy az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű, kötelező társadalombiztosításon nyugszik.

Ha a törvényjavaslatot december 17-én elfogadja az Országgyűlés, akkor január elsejével 22 egészségbiztosítási pénztár jön létre, de működésüket 2009. január elsején kezdik meg.

Az Országgyűlés elfogadta azt a kormány által nem támogatott módosító indítványt, amely szerint nem lehet a vagyonkezelő meghatalmazottja az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja, illetve az egészségbiztosítási pénztár munkavállalója. Az eredeti javaslat szerint a magyar állam nevében a részvényesi jogokat a vagyonkezelő személyesen vagy meghatalmazott útján gyakorolja.

A parlament szintén elfogadta azt a módosító javaslatot, amely kimondja: amennyiben az egészségbiztosítási pénztárban nincs kisebbségi tulajdonos, a meghatározott jogosítványokat a vagyonkezelő gyakorolja. Ezt a módosítást korábban az egészségügyi bizottság és a kormány is támogatta.

Egy szintén elfogadott módosítás szerint kivették a javaslatból azt, hogy a belső ellenőr jelentéseit magyar nyelven is köteles elkészíteni. A módosítást az egészségügyi bizottság támogatta, az előterjesztő nem értett egyet vele.

Korábban a kormány nem, az egészségügyi bizottság azonban támogatta és a parlament is elfogadta azt a szocialista beadványt, hogy az osztalékot ne a fejkvóta-bevétel százalékos arányában fizessék ki. A módosító javaslat szerint, amennyiben az egészségbiztosítási pénztárnak a tárgyévet megelőző fejkvóta- bevétele meghaladja a tárgyévet megelőző ráfordításait és költségeit, osztalékként a tárgyévi eredménykimutatásban szereplő belföldi értékesítés nettó árbevételének legfeljebb két százaléka fizethető ki, feltéve, hogy az adózott eredmény erre fedezetet nyújt.

Sem a bizottságok, sem a kormány nem támogatta, az Országgyűlés azonban elfogadta azt a módosító javaslatot, amely kimondja: ha valaki befolyásoló részesedéssel rendelkezik egy egészségbiztosítási pénztárban és a már meglévő és megszerezni kívánt részesedése vagy szavazati joga meghaladja a húsz százalékot, akkor bejelentést kell tennie a felügyeletnek, ugyanígy kell eljárnia az ezt követő, minden tíz százalékot meghaladó növekedés esetén.

Szintén elfogadta a parlament, hogy a díjtétel bizottság ülésein a felügyelet mellett a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ által delegált személy is tanácskozási joggal vesz részt. Szintén tanácskozási joga lesz a központ delegáltjának a fejkvóta bizottságban is. Ezekkel a kormány korábban nem értett egyet.

Az Országgyűlés többsége igent mondott arra a módosító indítványra is, amely szerint az egészségbiztosítási pénztár gyógyszer, gyógyászati segédeszköz pro família támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köthet a vele tagsági viszonyban álló orvossal. Ezzel az egészségügyi bizottság és a kormány is egyetértett.