Egészségbiztosítási vitanap

Az MSZP nem több-biztosítós egészségbiztosítási rendszert kíván létrehozni.

Ezt Kökény Mihály, a párt szónoka mondta szerdán az Országgyűlésben, a Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás? című, a Fidesz által kezdeményezett vitanapon. Mikola István, a Fidesz szónoka közölte: pártja nemzeti társadalmi egészségbiztosítást szeretne.

Kökény Mihály szerint az átalakítás célja, hogy tisztább, világosabb viszonyokat teremtsenek az egészségbiztosításban. Hozzátette: az új rendszernek meg kell felelnie a társadalombiztosítás mai értékeinek.

A szocialista képviselő azt mondta, erősíteni kell a társadalmi szolidaritást, egyben kell tartani a nemzeti kockázatközösséget, meg kell tartani a kötelező részvételt, a jövedelemarányos járulékfizetési kötelezettséget. Az új rendszernek jobban érvényre kell juttatnia az ellátásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségét - szögezte le Kökény Mihály, aki hangsúlyozta: az MSZP-frakció nem több-biztosítós rendszert akar létrehozni. Kitért arra, hogy az egységes egészségbiztosításon belül a működtetést egy új szereplőre, az állami többségi tulajdonban maradó pénztárakra bízzák.

A kormánypárti képviselő azokra a felvetésekre, miszerint az egészségügy nem üzlet, azt felelte: az egészség értéke felbecsülhetetlen, pénzben nem lehet kifejezni, de megőrzéséhez olyan eszközöket kell igénybe venni, amelyeknek igenis köze van a piachoz. Kökény Mihály elmondta, hogy az új egészségbiztosítási rendszer igazi hungarikum lesz, ezért sem kifogásolható, hogy a magyar viszonyoknak leginkább megfelelő viszonyoknak megfelelő megoldást keressék meg.

Mikola István azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza a társadalombiztosítás átalakításáról szóló törvényjavaslatot, mert annak lényege szerinte az eddigi társadalombiztosítási elv feladása és nyereségérdekelt, piaci társaságok bevezetése a rendszerbe. A fideszes képviselő azt mondta, a jelenlegi rendszer alapjain szeretnének nemzeti társadalmi egészségbiztosítást. Úgy vélte, meg kell őrizni az egy szervezetű, nemzeti szinten egységes rendszert, az ország összes állampolgárát magába foglaló kockázatközösséget, a kötelező tagságot, a jövedelemarányos járulékfizetést, és biztosítani kell az Országgyűlés ellenőrző szerepét.

Az ellenzéki politikus kifogásolta az egészségügyi reform eddigi lépéseit, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Mint mondta, nem nevezhető a reform az egészségügy megújításának, ha úgy kezdődik, hogy eltávolítják a szakmát. Mikola István a gyógyszerpiacról elmondta: idén közel negyven milliárd forinttal növelték meg a lakossági terheket, és az emberek tíz százaléka nem tudja kiváltani a gyógyszereket.

Béki Gabriella (SZDSZ) azt fejtegette felszólalásában, hogy az egészségbiztosítás átalakításával a választás lehetőségét és a versenyt párhuzamosan kell biztosítani. Mint mondta, a piacra belépő pénztárak jobban oda tudnak figyelni arra, mire költik a pénzüket. A liberális képviselő elmondta: a társadalombiztosítást, mint elvet a kormányoldal sem akarja felrúgni. Azért tesszük le a voksunkat a több-biztosítós rendszer mellett, mert olyan ösztönzők működnek benne, amelyek a jobb minőséget biztosítják - tette hozzá.

A kormánypárti képviselő elismerte, hogy ez a rendszer drágább, míg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) működése olcsóbb, de az OEP-nek nincs érdekeltsége a jobb működésben.

Geberle Erzsébet (SZDSZ) arra emlékeztetett: korábban a Fidesz szándéka is az volt, hogy az egészségügyben a versenynek és a magáncégeknek teret engedjen. A szabad demokrata politikus úgy vélte, a tervezett új rendszerben fontos a választás lehetősége.

Kupper András (Fidesz) arra szólította fel a kormányoldalt: ne áltassák magukat azzal, hogy az egészségügyi piac a gazdaság egyes területeihez hasonlóan fog működni. Már csak azért sem - közölte - mert a választás lehetősége csak Budapesten lesz biztosított.

Puskás Tivadar (KDNP) azt kérdezte az egészségügyi tárca vezetőjétől, honnan tudják majd eldönteni az emberek, hogy jó pénztárat választottak-e? Hozzátette: a tervezett új rendszer esélyegyenlőtlenséget fog eredményezni.

Béki Gabriella (SZDSZ) - reagálva a Puskás Tivadar által mondottakra - közölte: a választás lehetősége elsősorban a fekvőbeteg ellátásban fog megvalósulni. Mint mondta, erre garanciát kell, hogy adjanak a pénztárak. Közölte: a pénztárak az ajánlott díjtételtől lefelé vagy felfelé való eltéréssel tudják ösztönözni a szolgáltatókat.

Csáky András (MDF) szerint a pénztárak nem lesznek érdekeltek abban, hogy az egyes beavatkozások ajánlott díjtételeitől felfelé eltérjenek, mivel ezek a társaságok profitorientáltak, így a szükségesnél többet nem fognak fizetni.

Az ellenzéki politikus szerint a koncepcióból az olvasható ki, hogy a pénztárak meg fogják határozni azt, hogy életkorokhoz kötötten milyen beavatkozásokat milyen szinten lehet majd biztosítani. Közölte: ezt politikailag fel kellene vállalni.

Béki Gabriella (SZDSZ) elismerte, hogy a pénztárak abban lesznek érdekeltek, hogy csökkentsék költségeiket, ám úgy vélte, a szolgáltatások biztosításakor az optimalizálás lesz az érdekük.

Mikola István (Fidesz) kétperces hozzászólása során azt hangsúlyozta, hogy a kormány átadja a magántőkének a magyar egészségügyet.

Mindenhol a világon, ahol ilyen mértékben megjelennek magánbefektetők az egészségbiztosítási piacon, ott privatizált az egészségbiztosítási rendszer - tette hozzá az ellenzéki képviselő.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az eljárásrendet, azt, hogy kit hogyan kell kezelni, a szakma határozza meg. Elmondta azt is, hogy a szakmai kollégiumot nem lehet pártossággal vádolni.

Vojnik Mária (MSZP) hozzászólásában azt kérdezte az ellenzéki politikusoktól: igazságosnak tartják-e azt a járóbeteg szakellátó rendszert, amely szerint az észak-alföldi régióban 60 százalékkal kisebb a belgyógyászati szakellátási kapacitás, mint a fővárosi régióban? Ezt kell fenntartani? - tette fel a kérdést.

Véleménye szerint nem az a kérdés, hogy kell-e 300 forintos vizitdíjat fizetni, az a kérdés, hogy a csípőprotézis-műtétekre egy adott régióban van-e ellátókapacitás.

Mint kiemelte, a kormány a társadalombiztosítást fenntartja, és az egészségügyi szolgáltató csomagot továbbra is a parlament határozza meg úgy, hogy valamennyi biztosított hozzájuthasson.

Kupper András (Fidesz) azt tudakolta, hogy mi az a probléma amire csak a nyereségérdekelt magánbiztosítók jelenthetik a megoldást? Mint mondta, egy nyereségorientált magánbiztosító társaság elsősorban a profitjának az ellenőrzésében lesz érdekelt.

Horváth Zsolt (Fidesz) hozzászólásában feltette a kérdést, hogy egy ilyen jellegű átalakításra van-e legitimációja a kormánynak? Nincs felhatalmazása, mert a társadalomtól elfelejtett engedélyt kérni - adta meg a választ. Kiemelte: ha valaki, mint magánember, egy rendszerbe pénzt fektet, akkor vissza akarja kapni a pénzét, meg akarja kapni a kamatot és a profitot is.

Az ellenzéki képviselő felvázolt egy egészségügyi modellt, amelyben, szavai szerint, népegészségügyi mutatókon, valós betegségmutatókon alapuló, fejkvótával kiszámított visszaosztás és egységes társadalombiztosítás van.

Mint mondta, ennél a modellnél az is elképzelhető, hogy régiókban szerveződő pénztárak alakulnak, és ebben az esetben a betegek a választásukkal viszik magukkal a saját pénzüket, és annál a szolgáltatónál fognak megjelenni, amely jobb ellátást biztosít.

Kiemelte, hogy ennél a modellnél nincs a rendszerben nyereségérdekelt magánbiztosító. Az ellenzéki képviselő megjegyezte: ez a modell a szocialisták által képviselt modell. Miért a szabad demokraták költséges, a társadalom számára veszteséget okozó modelljét akarja a kormány bevezetni? - tette fel a kérdést.