Egészségügy: egy százalékot hozott eddig a struktúraátalakítás? | Weborvos

Az eddigi struktúraátalakítás egy százalékos megtakarítást eredményezett - ez is elhangzott a Sokktalanítón.

A Weborvos kérdésére Kökény Mihály cáfolta azokat a szakmai körökben keringő híreket, hogy az egyébként meg nem nevezett jövőben váltja Horváth Ágnest az egészségügyi minisztérium élén.

Azt is elmondta, hogy bár a jövőben részt vesz a fővárosi önkormányzat egészségügyi szakbizottságának munkájában – ott a napokban elhunyt Ajkay Zoltán helyét veszi át –, ám politikai jövőjét nem ezen a területen képzeli el, feladata a reform végrehajtásának előmozdítása. Elzárkózott viszont annak az információnknak a megerősítésétől, miszerint az egyik korábbi pénzügyminiszter, László Csaba lesz az egészségbiztosítási reform egy – a megalakuló pénztárak kisebbségi részvénycsomagjának az államigazgatás rendjétől eltérő értékesítéséért - felelős kormánybiztos. Azt viszont megtudtuk, hogy e kormánybiztos munkáját Kiss Péter kancellária miniszter felügyeli majd. Mindez egyébként a Kórház című szaklap ma délelőtt megrendezett „sokktalanítóján" hangzott el, ahol az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke, Kökény Mihály és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár korábbi főigazgatója, az alternatív egészségbiztosítási törvényjavaslat egyik megfogalmazója, a szocialista pártban pártoló tagsággal rendelkező Kiss József vitatkozott a reformtörvényről.

Az egészségügy „sokktalanítása" Kökény szerint nem a napokban, immár másodszor elfogadott egészségbiztosítási reformtörvénnyel kezdődött, s nem is azzal fog befejeződni. A bizottsági elnök a jogviszonyok tisztázását, ellenőrzésük bevezetése legalább ilyen fontos reformlépésnek tartja, mint a gyógyszerpiacon végrehajtott változásokat. Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy bár szükséges a finomítás és bizonyos korrekciók végrehajtása, az átalakítás jó irányban történt. A magánszektor szerepvállalását ab ovo elutasító ellenzéki magatartást populistának bélyegezte, idézve a köztársasági elnöki leiratból, amely szerint nem alkotmányellenes a magánszektor bevonása a szolgáltatásokba, illetve a finanszírozásba. Ami pedig azokat az ellenérveket illeti, miszerint az új törvény eddig senki által sem járt, igen kockázatos útra vezet, Kökény leszögezte: a világon nincs két egyforma egészségbiztosítási rendszer, s egyikről sem állítható, hogy egyértelműen sikeres vagy sikertelen.

Ami a konkrétumokat illeti: a nagyértékű orvosi beavatkozások finanszírozására létrehozandó Országos Kockázatkezelési Alap (OKA) keretösszegét nem a fejkvótából töltik fel, hanem a felosztott egészségbiztosítási alap egy része lesz. Mértéke körülbelül 80 milliárd forintra tehető. A hazai egészségbiztosítási piacon szerepet vállalóknak egyébként kizárólag befektetői és ellátásszervezői feladatokat szánnak a törvényalkotók, a befogadásokról az egészségügyi és a pénzügyminisztérium dönt a jövőben is, a fejkvótát pedig törvény szabályozza.

Változatlan a politikai szimpátiám, szögezte le bevezetőjében Kiss József. Mint kifejtette, alternatív javaslatuk többek között az állami garanciák szintjében, a társadalmi felügyelő testületet illetően (amely az 1999 január elsejével felszámolt duális – munkaadók és munkavállalók – önkormányzattal szemben tripartit rendszerű lenne, egyharmados részvétellel megjelennének benne a kormány képviselői is), a szükségletalapú tervezésben tér el az elfogadott jogszabálytól, s persze abban is, hogy pénztárak helyett egységes, egyenlő, regionális intézményi kirendeltségek rendszere működne. Az új rendszer beharangozott pozitívumait felsorolásszerűen cáfolta. A magasabb minőségű ellátás szabályainak megfogalmazása és ellenőrzése például nem a biztosítók, hanem – akárcsak ma – a szakpolitika és az ÁNTSZ feladata. Kiss József szerint a jelenlegi rendszer is tartalmaz igazságossági elemeket, hiszen érvényesül a korosztályok, a területek, s az ágazatok közötti transzfer. Ami pedig az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségeit illeti, erre az OEP-nek semmiféle hatása nem volt.

Felemlítve az elmúlt évek néhány, az egészségbiztosítási alapot érintő pénzügytechnikai lépést, s számszakilag végigvezetve közölte: az eddigi struktúraátalakítás mindössze 1 százalékos megtakarítást eredményezett.