Egészségügy: változzon, de hogyan? | Weborvos

Egyeztetnek a korhatár előtti nyugdíjas egészségügyi dolgozók keresetkorlátjának eltörléséről ott, ahol munkaerőhiány van.

Amennyire egységesek az egészségügyi szektor képviselői abban, hogy változtatni kell a jelenlegi rendszeren, annyira különböznek abban, miként is történjen ez – derült ki a szemléletváltás igényének hangoztatásával folyamatosan áthatott mai konferencián, amelyet a Világgazdaság című napilap rendezett Az egészségügy és a nemzetgazdaság címmel.

A házigazdákat képviselő Nógrádi Tóth Erzsébet újságíró felvetései után – például, hogy a betegségek, a korai halálozás, idő előtti nyugdíjba vonulás közel hat százalékkal csökkenti a GDP-t – dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke filozófiai megközelítésből próbálta a rendszer bajainak okát kutatni. Az embereket hamis biztonságtudat hatja át, a gyógyítás mindenhatóságának illúziójában élnek, vélekedett, így az egészség nem érték számukra. A gyógyításra pedig ráépült egy profitéhes iparág, amely fölött nincs kellő közösségi kontroll - mondta.

A nagy ívű problémaelemzés után dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter vázolta, miként jutottak el a felek (kormányzat, szakellátási szövetségek) az októberi megállapodásig, amely többletforrást (október 4,5, december 6 milliárd forint), a három hónapos finanszírozási csúszás két hónapra történő csökkentését, valamint a tvk visszaállítását eredményezte.

Az új tvk alapja a 2007. október 1. és 2008. szeptember 30. közötti időszak jelentett és elszámolható (nemcsak elszámolt!) teljesítménye. Új elemként bevezetik az egységes szezonális indexet is. 2010-re elfogadták a teljesítményvolumen-keretet: a HBCS 146 ezer forint, a német pont (járóbeteg-ellátás) értéke 1,46 forint. Már meghatározták az intézményi kereteket is, ezekről még a héten tájékoztatják a kórházakat, ígérte a miniszter.

A szakma szerint rossznak minősített struktúra átalakítását indirekt módon kívánják végrehajtani: meghatározzák azt a feltételrendszert, amit az intézményeknek teljesíteniük kell, és a működési engedélyezési eljárás végén azzal kötnek új finanszírozási szerződést, aki teljesíti az új feltételrendszert. Jelenleg ennek kapcsán még egyeztetések zajlanak a szakmai kollégiumok vezetőivel. A struktúra átalakítását szolgálja a kihasználatlan kapacitások rendezése is. Az OEP végzi a felülvizsgálatot, és javaslatot tesz (nem utasít) a kapacitások ügyében. Ha valahol megszüntetnek felesleges kapacitásokat, annak nem lesz tvk vonzata, tett esküt a miniszter.

 
A kormányzati egyeztetésre vár az egészségügyben korhatár előtt nyugdíjazottak keresetkorlátjára vonatkozó szabályozás eltörlése kifejezetten olyan területeken, ahol munkaerőhiánnyal küszködnek, tájékoztatta a konferencia résztvevőit a miniszter egy kérdés kapcsán.

A teljesítményelvű finanszírozást elfogadhatatlannak tartja dr. Mikola István, korábbi egészségügyi miniszter. Véleménye szerint addig bázisfinanszírozást kell alkalmazni, amíg az új rendszert nem alakítják ki korrekt elemzésekre támaszkodva.

Az ágazat mély és elhúzódó válságban van dr. Rácz Jenő, a Veszprém megyei kórház igazgatója (szintén volt egészségügyi miniszter) szerint, aki nemcsak a gazdasági, hanem a morális, szakmai bajokat is válságosnak ítéli. Sokszor csak papíron deklarált a minőségi ellátás, s megingott az orvos és beteg közötti bizalom. Beszélt arról is, hogy az Egészségügyi Baráti Társaság milyen megoldásokat lát a helyzet orvoslására. Ilyen az egészségügy megerősítése, ugyanis a hozzá kapcsolódó iparágak révén a gazdaság húzóágazata lehet.

Az egészségipar statisztikailag mérhető teljesítménye, az ágazatok bruttó hozzáadott értéke 2000. és 2007. között 739,3 milliárd forintról 1378,5 milliárd forintra nőtt. A gyógyszeripar például 35-37 százalékkal hatékonyabb a források felhasználásában más területekhez képest, és az itt dolgozók kiemelkedő adó- és járulékbefizetők.

Az egyetemekről kialakult egyik alapvető tévhitet, miszerint bőven van pénz a kasszájukban, igyekezett eloszlatni prof. dr. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora, az Egyetemi Klinikák Szövetségének elnöke. Az oktatás, kutatás és betegellátás hármas feladatkörében egyik területen sincsenek kellően megfizetve. Miközben például a Semmelweis Egyetem a betegellátás hét százalékához járul hozzá, addig finanszírozásban csak öt százalékot kap.

Az októberi megállapodást véleményezve Golub Iván, a Kórházszövetség korábbi elnöke, illetve jelenlegi vezetője, dr. Varga Ferenc úgy vélte, jelenleg csak a túlélésért lehet küzdeni. Van, akin a jövőre kifizetendő 38 milliárd forint sem segít, de arra mindenképpen jó, hogy a beszállítók megnyugodjanak, ne követeljék a készpénzes fizetést. A rendszer a pluszforrások nélkül összeomlott volna, ehhez képest pedig eredménynek tekinthető a megállapodás, tette hozzá dr. Varga Ferenc.