Egészségügyi beszerzések: miért nem nyílt a verseny? | Weborvos

Az egészségügy az államháztartás negyedik legnagyobb alrendszere a központi költségvetés, az önkormányzatok és a nyugdíjrendszer után.

Az egészségügyi ágazat beszerzéseinek 5,7%-át közbeszerzés útján szerezte be 2005-ben, melynek volumene összesen 45,9 milliárd forintot tett ki. Ez igen kis arány, ha azzal vetjük egybe, hogy országosan ez az arány 21,8%. Eltekintve a közbeszerzések kis volumenétől, az is megállapítható, hogy területileg igen egyenetlen az ily módon a beszállítókat versenyeztető beszerzések nagysága.

Az eredményesen zárult közbeszerzések 27,1%-a Hajdú-Bihar megye intézményeihez, elsősorban az Európai Unió által finanszírozott és a DEOEC (Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum) által koordinált Auguszta-programhoz kötődik. További 20,3%-a Bács-Kiskun megyéhez (megyei kórház rekonstrukciója), 18,6%-a pedig a fővároshoz kapcsolható. Utóbbi fő oka, hogy Budapesten található az országos intézetek legtöbbje, valamint a kórházak egyötöde. A közbeszerzések 71,2%-át az egészségügyi intézmények, 28,8%-át fenntartóik kezdeményezték.

Az egészségügy közbeszerzéseinek öt legnagyobb nyertese az ágazat közbeszerzéseinek 53%-át nyerte el 2005-ben (Hunép Universal Rt., Magyar Építő Rt., Kipszer Rt., Euromedic Pharma Rt., valamint a Siemens Rt.).

Klikkelve nagyban

A közbeszerzés tárgya szerint a legnagyobb arányt az építés, felújítás képviseli a beszerzések 46,6%-ával, majd a gyógyszerek következnek (igaz, így is csak a teljes kórházi gyógyszerbeszerzés 6,9%-át szerzik be közbeszerzés keretében). Gyógyszert közbeszerzés útján 6,1 milliárd forintért szereztek be 2005-ben, mely a teljes közbeszerzés 13,2%-a. A gyógyszer közbeszerzések 42,6%-át az Euromedic Pharma Rt. nyerte el. A diagnosztikai műszerek, gépek a teljes közbeszerzési érték 6,2%-át tették ki 2005-ben.

Felmerül a kérdés mindezek után, miért nem használják ki az egyes egészségügyi intézmények a közbeszerzésben rejlő megtakarítási lehetőségeket. Milyen érdekek gátolják vajon az államháztartást tehermentesítő, igaz, kissé bonyolultabb eljárások elterjedését? Hoz-e változást ebben, hogy 2006-tól nagyobb körben van lehetőség a rugalmasabb, a versenyt még jobban erősítő tárgyalásos közbeszerzési eljárásokra?