Egészségügyi Bizottság: ismét nemet mondtak a törvényjavaslatra

A grémium 12 nem, 6 igen és egy tartózkodó szavazattal utasította el a tárgysorozatba vételt.

Ismét elutasította a Fidesz-KDNP közös, a társadalmi egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága szerdai budapesti ülésén.

A grémium 12 nem, 6 igen és egy tartózkodó szavazattal utasította el a tárgysorozatba vételt. A tartózkodó képviselő Garai István (MSZP) volt.

Az előterjesztést Mikola István (Fidesz) és Nagy Kálmán (KDNP) jegyzi, a dokumentum tárgysorozatba vételét korábban - a december 12-i ülésen - már elutasította a bizottság, akkor 13 nem, 8 igen arányban. Az elutasítás azt jelenti, hogy a bizottság érdemben nem tárgyal a javaslatról, az nem kerülhet a parlament plenáris ülése elé.

Nagy Kálmán még a szavazás előtt úgy fogalmazott, hogy "hosszas vívódás után" nyújtották be újra a javaslatot és kérte a bizottságot, tegye lehetővé, hogy tárgyaljanak róla.

Mint mondta, ha a kormány által beterjesztett, elfogadott és az államfő által aláírt egészségbiztosítási törvényt, valamint a most benyújtott javaslatot "egymás mellé teszik", akkor vannak azonosságok. Azonban az alapvető különbség a két dokumentum között - folytatta -, hogy míg az életbe lépő törvény az üzleti biztosítók számára "innovatív", addig az ellenzék javaslata a betegek és a orvosok számára az.

A képviselő visszautasította, hogy az ellenzék bármit is "a szocializmus és a kádárizmus" irányításában akarna. Nagy Kálmán szerint ugyanakkor Magyarországon most arra van szükség, hogy valódi népegészségügyi mutatókon alapuló, szervezett egészségügy legyen, és arra, hogy a javaslatban szereplő Nemzeti Társadalmi Egészségbiztosítási Intézet (amely az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utóda lenne) önálló intézmény legyen, amelyet a parlament felügyelne.

A parlament által elfogadott egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény keretén létrejövő rendszer kötött, zárt, és a betegeket egyfajta karanténba, a pénztárba kényszeríti - fogalmazott Nagy Kálmán. Hozzátette: az ellenzék által beterjesztett javaslat a gyógyítás autonómiáját helyezi a középpontba.

Havas Szófia (MSZP) azt firtatta, miért most terjesztette be az ellenzék a javaslatát, hiszen - mint mondta - a már elfogadott törvénybe be lehetett volna építeni az ellenzék javaslatait is.

Garai István (szintén MSZP) szerint "egy népszavazással színesített politikai helyzetben" nem lehet tisztességes szakmai vitát folytatni erről a javaslatról.

Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke hozzászólásában megjegyezte, hogy a javaslat nem a Fidesz és a KNDP előterjesztése, hanem a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal által kidolgozott anyag, amelyet a Fidesz és a KDNP "felkarolt" és "bejuttatott" a parlamentbe. Hozzátette: akik ezt a javaslatot elkészítették, azok mögött nem álltak jogászok, kormányzati apparátus és pénz. Mikola István véleménye szerint a javaslat professzionális anyag.

A javaslat megőrzi a társadalombiztosítást, a nemzeti kockázatközösséget és a jövedelemarányos járulékfizetésen alapuló szolidaritást. A Nemzeti Társadalmi Egészségbiztosítási Intézet nem kormányhivatalként működne, hanem a parlament irányítaná, a társadalmi kontrollt pedig a munkavállalók és munkaadók képviselnék. A dokumentumban szereplő egészségügyi szolgáltatási és gazdasági terv azt jelenti, hogy olyan tervezés indulna meg, ami évente készül és a parlament hagyja jóvá.