Egészségügyi bizottság: vita a kórházi túlteljesítményekről | Weborvos

Vajon a kórházak szándékosan, véletlenül vagy az ellátási kódrendszer miatt jelentettek túlzott plusz teljesítményeket?

Vita alakult ki a parlament egészségügyi bizottságában arról, hogy az áprilisi új finanszírozási rendszer bevezetése utáni első teljesítményjelentések nyomán vajon a kórházak szándékosan, véletlenül vagy az úgynevezett ellátási kódrendszer miatt jelentettek-e túlzott plusz teljesítményeket.

Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára a bizottság Uzsoki utcai Kórház és Rendelőintézetben tartott kihelyezett ülésén "eltérésekről, anomáliákról" beszélt a többletteljesítményekkel kapcsolatban.

Elmondta továbbá, hogy a várható bevételcsökkenések ellenére az egészségbiztosítási alap kiadásai már nem csökkennek, vagyis a várható idei évi aktív ellátásokra fordítható forrás 324 milliárd 979 millió forint. Hozzátette: az időarányos kifizetésekhez képest mintegy 12 milliárd forinttal nagyobb volt a felhasználás az idei év első félévében.

Megjegyezte, hogy ugyanarról a beavatkozásról teljesen más kódszám alatt is el tud számolni egy-egy intézmény, és az eltérő kódokhoz eltérő - adott esetben magasabb - finanszírozás jár, ezért szerinte az ellátásokhoz tartozó kódok felülvizsgálatára is szükség van.

"Nagyon alapos vizsgálatra szorul, hogy a jelentés mögött milyen teljesítmény állt" - fogalmazott, hozzátéve, a 110 százalék felett teljesítő kórházakat ellenőrzik és csak a valóban elvégzett ellátásokat fogják kifizetni.

Vojnik Mária leszögezte: az első félévben a kifizetések szerint többet kaptak a kórházak, mint az előirányzat, és 14 milliárd forinttal többet, mint az elmúlt év időarányos részében. "Ezért tehát kétségbe vonom azokat az állításokat, amelyek ezután azt mondják, hogy kevesebbet tudott felhasználni az egészségügy a rendelkezésre álló forrásokból" - mondta. Tényként rögzítette azt, hogy az egészségbiztosítás kiadási oldalát tartani kell és tudják is tartani úgy, hogy a bevétel lényegesen kisebb lesz a tervezettnél.
Az intézményeknek be kell látni - emelte ki -, hogy a teljesítmény nélküli jelentés, vagy a teljesítmények túlpörgetése a közös kasszából vesz el pénzt.

Bognár Ilona, a Fővárosi Önkormányzat osztályvezetője a bizottságban a fővárosi kórházak anyagi helyzetéről számolt be. Elmondta, fővárosi fenntartásban 17 intézmény van, az OEP-bevétele ezen intézményeknek tavaly a teljesítményük után 39 milliárd forint volt, azonban majdnem minden intézmény súlyos likviditási gondokkal küzd. Úgy fogalmazott, a jövőt nézve sok a bizonytalanság. Az osztályvezető utalt a várható áfaemelésre, a forintárfolyam ingadozására, a közüzemi díjak emelkedésére és a új kórház-finanszírozási rendszerre. Mindezeket figyelembe véve összességében nagyjából 8 milliárd forintos veszteséggel számolnak az év végére. A fővárosi kórházak tartozásállománya egymilliárd forinttal több, mint egy évvel ezelőtt - tette hozzá.

Golub Iván, az Uzsoki utcai kórház főigazgatója és a Magyar Kórházszövetség volt elnöke többek között arról számolt be, hogy a lebegő pontérték nyomán kórházában a számítások szerint 350-400 millió forint is lehet a veszteség. Kórházszövetségi tisztségviselőként azonban egyetértett a szaktárcával abban, hogy a megalapozatlan teljesítményeket ki kell vizsgálni, és meg kell vonni azokat a kifizetéseket, amelyek "mögött" nincs ellátás.

A képviselői hozzászólások finoman utaltak arra, hogy egyes kórházak bevételük növelése érdekében különféle technikákat alkalmaznak, de úgy vélték, ez nem általános és a szándékosságot visszautasították.

Csáky András független képviselő azt mondta, nem hiszi el, hogy van olyan kórház, amely egy órára 199 tüdőszűrést jelentett le. A képviselő úgy vélte, rendszerhiba lehet a túlzott teljesítmények oka és nem tudatos bűncselekményről van szó, ahogy ezt a tárca sugallni próbálja. Továbbá azt kérdezte Vojnik Máriától, hogy hány büntetőfeljelentést tett például okirat-hamisításért a tárca. Véleménye szerint addig, míg a ki nem vizsgálják a vitatott teljesítményeket, és nem derül ki, hogy törvényszegés történt, addig nem lehet kiállni a nyilvánosság elé.

Puskás Tivadar (KDNP) szerint nem kell csodálkozni azon, hogy megnőtt a kórházak teljesítménye, ha egyszer törölték a teljesítményvolumen-korlátot (tvk). Hozzátette: minden kórház "keresi azt a helyet, ahol csalás nélkül többletbevételhez juthat".

Czinege Imre (MSZP) úgy fogalmazott, tisztában van azzal, hogy minden turpisságra és ravaszságra képesek a kórházak. A helyzet nem egyszerű, mondta, hozzátéve mély elemzésre szorul az ellátórendszer.

Schvarcz Tibor szocialista politikus pedig azt mondta, a "lelemény" jelen van az egészségügy finanszírozásában. Megjegyezte: ma senki nem tudja megmondani, hogy egy ellátás mennyibe kerül pontosan, mert ez nem csak a gyógyítási költséget, hanem gyógyszerköltséget, a bérköltséget és az amortizációt is magában foglalja. Juhászné Lévai Katalinnak megdöbbentő volt a tárca beszámolója, és azt mondta, "ismeretes, hogy kisebb-nagyobb trükkök" mindenhol vannak, de úgy vélte, a kórházvezetők többségét a becsületesség és a tisztesség vezérli.

Mikola István, a grémium fideszes elnöke úgy vélte, nem tartható fenn a teljesítményvolumen-korlát rendszere, a gazdasági válságra tekintettel el kellene azt törölni, illetve sürgősen ráfordítás-analízist kell végezni, valamint tisztázni kell azt, hogy mit jelent a súlyponti kórház. Nyul István szocialista politikus szerint a tvk befagyasztása nem oldja meg a finanszírozás nehéz kérdését.

Vojnik Mária a bázisfinanszírozás visszaállításáról azt mondta, ez a technika sem garantálja az intézmények működőképességét.

Az új finanszírozási rendszer lényege, hogy a finanszírozásra fordítható összeg 70 százalékát automatikusan megkapják az intézmények, a fennmaradó részt azonban a kórházak összteljesítménye alapján osztják szét közöttük. Ezt a harminc százalékot úgynevezett lebegő pontértékrendszerben fizetik ki.