Egészségügyi bizottsági ülést tartanak a népegészségügyről

Az egészséghatás-vizsgálatok a nemzetközi gyakorlatban a környezeti hatásvizsgálatok mintájára terjedtek el.

A népegészségüggyel szorosan összefüggő egészséghatás-vizsgálatok hazai elterjesztéséről, intézményrendszerének kialakításáról tanácskozik szombaton Debrecenben kihelyezett ülésén az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága - közölte Schvartz Tibor, a bizottság szocialista alelnöke a tanácskozást megelőző pénteki sajtótájékoztatón.

Az egészséghatás-vizsgálatok a nemzetközi gyakorlatban a környezeti hatásvizsgálatok mintájára terjedtek el. Az Európai Unió jelenleg hatályos amszterdami szerződése konkrét kötelezettségként mondja ki, hogy minden uniós közpolitikai döntés előkészítésénél vizsgálni kell az egészségre gyakorolt hatást és érvényre kell juttatni az emberi egészség védelmének szempontjait - tette hozzá.

Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke megjegyezte: szeretnék, ha a kormányzati döntéshozatalban felértékelődne a szakpolitika, így az egészségügyi szakpolitika is.

Szeretnék elérni, hogy a döntés-előkészítés során figyeljenek arra, hogy a törvények, rendeletek, határozatok bevezetésének milyen népegészségügyi hozadéka van - fűzte hozzá.

Mindkét politikus a magyar egészségügy zászlóshajójának nevezete a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumát (DEOEC), amelynek népegészségügyi kara nemzetközileg elismert munkát végez a lakosság egészségügyi állapotának monitorozásában, s erre alapozva az egészséghatás-vizsgálatok elterjesztésében.

Ádány Róza professzor, a DEOEC Népegészségügyi Karának dékánja emlékezetett rá, hogy az első Nemzeti Fejlesztési Terv kiemelt projektje volt a debreceni Auguszta program, amely a térség lakossága szív-és érrendszeri, illetve onkológiai állapotának jelentős javítását tűzte ki célul.

E program keretében jött létre az első Kelet-közép-európai Népegészségügyi Obszervatórium, amelynek megfigyelései alapjául szolgálnak az egzakt bizonyítékokon alapuló egészséghatás-vizsgálatoknak - mondta a professzor.

Ádány Róza hozzátette: az egészségügyi miniszter a napokban jelentette be, hogy a debreceni obszervatórium tapasztalatait országossá terjesztik ki: az országos obszervatórium - a lakosság egészségi állapotát feltérképező és folyamatosan monitorozó szervezet - az ÁNTSZ és hat hazai egyetem együttműködésével jön létre.

Ádány Róza kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy eddig két kiemelt uniós projektben, a minőségi bortermelésre való áttérés, illetve a cigány lakosság lakhatási körülményeinek egészségügyi hatásvizsgálatát végezték el.

Paragh György professzor, a DEOEC elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az idén már negyedik alkalommal rendezik meg a Kapcsolat Napját. A kétnapos rendezvény - amelyen több mint 30 szakmai előadás hangzik el - nyitó programja az egészségügyi bizottság kihelyezett ülése.

Szemléletváltásra van szükség annak érdekében, hogy minden döntés-előkészítéshez kapcsolódjon egészséghatás-vizsgálat - ebben egyetértett az egészségügyi bizottság debreceni ülésén Schvartz Tibor, a testület szocialista és Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke, valamint a szaktárcát képviselő Vojnik Mária egészségügyi államtitkár.

Schvartz Tibor ennek kapcsán a civil szervezetek szerepére hívta fel a figyelmet, akik igényeket fogalmazhatnak meg a döntéshozók felé, hogy például egy nagyberuházás - akár egészségügyi beruházás - ne csak rentábilis legyen, de feleljen meg a népegészségügyi szempontoknak.

Mikola István szerint a kormánynak kell megrendeléseket adni, hogy a népegészségügyi szempontokat figyelembe vegyék.

Vojnik Mária arról beszélt, hogy valamennyi kormány-, illetve ágazati minisztériumi döntésnek vizsgálják a várható szakmai, gazdasági, társadalmi hatásait, de elismerte, hogy ezen a téren - kiemelkedően az egészséghatás vizsgálatoknál - határozott minőségjavulásra van szükség.

A bizottság tagjai közül Nagy Kálmán (KDNP) a panelprogrammal kapcsolatos hatásvizsgálatokról érdeklődött, Tóth István (MSZP) és Juhászné Lévai Katalin (MSZP) azt firtatta, hogy kik a megrendelői ezeknek a vizsgálatoknak, míg Gyula Ferencé (MSZP) azt kérdezte: a bizottság mit tud segíteni, hogy a közgondolkodásban az egészséghatás-vizsgálat rendszere érvényre jusson.

Ádány Róza professzor válaszában mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy egészséghatás-vizsgálatot csak szakemberre szabad bízni, s nem feltétlenül az a szakember aki annak mondja magát.

A panelprogram kapcsán kifejtette: miután ez Magyarországon nem tűnik lezárható programnak, érdemes lesz felülvizsgálni az első ilyen hatásvizsgálatokat. Az egészséghatás-vizsgálat kezdeményezésére van jogi alap hazánkban, de joghézag is, amit felül kell vizsgálni - jegyezte meg a professzor.

A bizottsági ülést követően a képviselők megtekintették, a debreceni orvoscentrumban az Auguszta-projekt keretében megvalósult beruházásokat.