Egészségügyi törvénymódosítások: vita a Parlamentben

A miniszter szerint hatékonyabban lehet majd felhasználni az egészségügyben rendelkezésre álló forrásokat.

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításától hatékonyabb ellátást vár az Egészségügyi Minisztérium - mondta Székely Tamás tárcavezető az előterjesztés általános vitájának kezdetén elhangzott expozéjában szerdán az Országgyűlésben.

Az egészségügyi miniszter kiemelte: a jövőben hatékonyabban lehet majd felhasználni az egészségügyben rendelkezésre álló forrásokat is, és ezek a források oda koncentrálhatók, ahol a szükséglet keletkezik, ezzel csökken az egyenlőtlenség az ellátásokhoz való hozzáférésben.

A több törvényt módosító előterjesztés nagyban támaszkodik a Biztonság és partnerség címet viselő, a nyáron társadalmi vitára bocsátott dokumentumra, amelyet több szakmai szervezet is támogatott - mondta a miniszter.

Az előterjesztés érinti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről (kórháztörvény), az egészségügyről, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a felsőoktatásról szóló törvényt, illetve a gyógyszer-gazdaságossági jogszabályt.

Székely Tamás elmondta: a szaktárca szándékai szerint a javaslat révén rugalmasabb lesz a járó- és fekvőbeteg-ellátás kapacitáselosztása. A változtatás lényege, hogy a szakellátásban országosan minimális óraszámokat hirdetnek ki, amelyeket a fenntartónak mindenképpen biztosítania kell és maximálják a biztosító által finanszírozott ellátásokat. A javaslat szerint ettől országosan 5 százalékkal el lehet térni, vagyis a jelenleg finanszírozott ellátásokon felül - ott, ahol a hozzáférés nehezebb, mint az országos átlag - új kapacitásokat fogadhat be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).

Az ellátásszámokat évente újraosztják, erre a biztosító tesz előterjesztést, a regionális egészségügyi tanácsok (ret-ek) pedig javaslatokat terjeszthetnek be, a "végső szót" azonban a regionális tiszti főorvos hozza meg - ismertette a miniszter.

A kórháztörvény módosítása kapcsán az egészségügyi intézmény fenntartója kezdeményezheti majd az egyes ellátások átcsoportosítását intézményein belül, a kérelmet ebben az esetben is a területileg illetékes tiszti főorvosnál kell kezdeményezni, és ő is engedélyezi azt. A tartósan kihasználatlan kapacitásokat az OEP folyamatosan monitorozza, és javaslatot tehet azok átadására olyan intézményeknek, amelyeknél arra szükség van.

Az átcsoportosítás Székely Tamás elmondása szerint irányulhat aktív ellátásból krónikusba, vagy járóbeteg-ellátásba, vagy krónikusból járóbetegbe, azonban az aktív ellátásszámot nem lehet növelni.

A járóbeteg-ellátásban - hasonlóan a kórházaknál - szintén bevezetik a területi ellátási kötelezettséget, amely a szolgálatóra ró kötelezettséget: eszerint a területéhez tartozó lakhelyről érkező betegeket köteles ellátni. Az OEP-nek kell majd ellenőriznie az ellátási előírások (protokollok) betartását. A biztosító, amennyiben hiányosságot talál, az adott szakmára szóló szerződést módosíthatja, felbonthatja és az ellátást átadhatja egy súlyponti vagy országos intézménynek.

Az egészségügyi miniszter arról is szólt, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi határozatát figyelembe véve módosítják a gyógyszer-gazdaságossági törvény gyógyszerismertetői díjra vonatkozó passzusát. A változtatás eredményeként csak azon orvoslátogatók után kell fizetni a gyógyszergyáraknak havi 416 ezer forintot, akik ténylegesen ezt a tevékenységet végzik. (Az Ab azt kifogásolta, hogy a törvény minden regisztrált orvoslátogatóra nézve kötelezővé tette a díj fizetését, függetlenül attól, hogy az adott gyógyszerismertető valóban végezte-e ezt a feladatot.)

Változik a gyógyszertárak szolidaritási díjának megállapítása is. A javaslat szerint a befizetés globálisan változatlan maradna, a módosítással a legnagyobb árrés-bevételű közfinanszírozott gyógyszerforgalmat bonyolító mintegy 50 patika fizetne magasabb összegű szolidaritási díjat, a többi esetében a befizetés mértéke csökkenne.

A gyógyszer-gazdaságossági törvényt említve a tárcavezető elmondta: annak bevezetése tette lehetővé, hogy a gyógyszerkassza tartható volt 2007-ben, továbbá tavaly 950, míg idén 746 gyógyszer ára csökkent, átlagosan 13 százalékkal.
Székely Tamás a törvénymódosítások kapcsán megemlítette azt is, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása javaslatot tesz az irányított betegellátási rendszer (ibr) megszüntetésére. A miniszter közölte: idénre már nem kötött a biztosító szerződést az ellátásszervezőkkel, akiknek végelszámolást kell végezniük az OEP felé.

Módosul az is, hogy a kötelező védőoltást az orvos átmenetileg elhalaszthatja, ha annak beadása várhatóan veszélyes a betegre. Továbbá a lakhely szerinti ÁNTSZ-nél kezdeményezheti az orvos vagy a beteg törvényes képviselője a védőoltás alóli mentesítést.
Szintén a gyógyszertörvény módosítása kapcsán pontosítják a gyógyászati segédeszközök fogalmát, továbbá a jövőben a felsőoktatási törvény módosításával a gyógyszerészek is doktori címet kapnának.

A szocialisták két vezérszónoka a törvényjavaslat elfogadását javaslata a Háznak. Schvarcz Tibor (MSZP) kiemelte: a partnerség és a biztonság jegyében a párt nyitott azon módosító javaslatok befogadására, melyek jobbá teszik az egészségügyi ellátást.
A kormánypárti politikus kiemelte: a törvény benyújtásának oka a jogharmonizáció, valamint a rendszer finomhangolására irányuló tevékenység, ami a működőképesség javítását szolgálja az egészségügyi rendszeren belül.

A kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény többek közt pontosítja a gyógyászati segédeszköz fogalmát, ami a képviselő szerint azért lényeges, mert szükséges elhatárolni egymástól az orvostechnikai és a gyógyászati segédeszköz fogalmát.

A szocialista vezérszónok kiemelte, hogy a legjelentősebb módosítás az egészségügyről szóló törvényt érinti. Mint mondta, a kötelező védőoltás megtagadásának gyakorlatát is változtatja a törvényjavaslat, ugyanis régi probléma, hogyan lehet eljárni a védőoltást megtagadókkal szemben.

Schvarcz Tibor arról is beszélt, hogy az előterjesztés pontosítja az egyszer használatos eszközök újra felhasználhatóságát.

Kökény Mihály, a szocialista párt másik vezérszónoka közölte: az MSZP javasolja, hogy a képviselők szakmai és ne politikai szempontok alapján mérlegeljék a törvényjavaslat támogatását.
A kormánypárti képviselő kiemelkedő fontosságúnak nevezte, hogy a javaslat a kapacitások elosztásából kiveszi a minisztert, és helyette a döntéseket regionális szintre teszi.

Mint mondta, a fekvőbeteg szakellátási kapacitások mennyiségét a javaslat nem változtatja meg, ugyanakkor az országos feladatkörű, speciális intézetek és a súlyponti kórházak számára védettséget ad annak rögzítése, milyen mennyiségű szolgáltatásokért jogosultak finanszírozásra.

Beszélt arról, hogy a törvényjavaslatról ötpárti egyeztetést kezdeményeztek, az ellenzéki képviselők pedig a tervezet több pontját szakmailag megfelelőnek tartották.

A fideszes Horváth Zsolt közölte: a törvényjavaslatnak vannak olyan pontjai, amelyet támogatni tudnak, azonban a törvényjavaslat egészét elutasítják. Szerinte az ötpárti egyeztetés elkésett volt, mert a törvény benyújtása után történt. Kifogásolta azt is, hogy az előterjesztő egy törvénnyel akar tíz törvényt módosítani.

Az ellenzéki vezérszónok szerint a javaslat nem reagál a magyar valóságra. Példaként hozta fel, hogy nem kezeli az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának azon torzulásait, amelyeket a kórháztörvény hozott létre. Kiemelte azt is, hogy a javaslat nem szünteti meg a teljesítményvolumen-korlátozást, ami területi egyenlőtlenségeket gerjeszt, és általa alakulnak ki a hosszú várólisták.

Horváth Zsolt hangsúlyozta, hogy a gyógyszer-kiskereskedelmet nemzeti kézben kellene tartani.

Beszélt azokról a javaslatokról is, amelyek elfogadhatóak a Fidesz számára. Mint kiemelte, egyetértenek azzal, hogy az irányított betegellátási rendszert meg kell szüntetni, és azzal is, hogy a védőoltásokkal kapcsolatos jogi eljárásokat szabályozni kell. A fideszes képviselő a mentés és a betegszállítás szétválasztásával kapcsolatos jogszabályi pontosításokkal is egyetértett, akárcsak az egyetemi végzettséggel rendelkező gyógyszerészek doktori címszerzési lehetőségével.

A Fidesz számára azonban teljesen elfogadhatatlan az egészségügy fejlesztéséről szóló törvényjavaslat, és elfogadhatatlan az OPNI és a Schöpf-Mérei kórház megszüntetése is - jelentette ki Horváth Zsolt.

Mikola István, a Fidesz másik vezérszónoka a Ház előtt fekvő törvényjavaslatról azt mondta, a salátatörvény elemeire esett szét. Szerinte az egészségügyi struktúra alkalmatlan a további működtetésre. Elengedhetetlennek nevezte, hogy az irányított betegellátás kiértékelését pénzügyileg és gazdaságilag is meg kell tenni.

Beszélt arról is, hogy szerinte az igazi jó megoldás a patikák rendszerében az lenne, ha a betéti társasági, gazdasági konstrukcióban működő gyógyszertárakban a beltagi pozíciót bíró gyógyszerész tulajdoni hányadát ötven százalék fölé vihetné.

Soltész Miklós (KDNP) közölte: frakciója ezt a törvényjavaslatot ebben a formában nem tudja támogatni. Mint mondta, a törvényjavaslat nem ad választ a volumenkorlát és a várólisták kérdéseire, és nem foglalkozik azzal, hogy az egészségügy miként éli túl a jövő évi 100 milliárd forintos elvonást.

Az ellenzéki képviselő szerint a törvénycsomag komolytalan és elfogadhatatlan, mert nem segít azon a helyzeten, amelybe az orvosok, a betegek, az ápolók kerültek. Kifogásolta az előterjesztéssel módosítandó törvényeket, köztük a gyógyszer-gazdaságosságit - ami miatt szerinte mindenki egyaránt többet fizet a készítményekért -, illetve az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szólót, amellyel 16 ezer ágyat szüntettek meg.

A kereszténydemokrata vezérszónok felhívta arra a figyelmet, hogy a kamara nem támogatja azt a rendelkezést, ami alapján patikaláncok jöhetnek létre. A jelenlegi pénzügyi helyzetben nem a magyar kisvállalkozókat kellene támogatni? - tette fel a kérdést.

Soltész Miklós szerint ezzel a törvénnyel nem az a baj, ami benne van, hanem az is, ami nincsen benne. Példaként a járóbeteg-szakellátás fejlesztését, a bezárt kórházak kérdését említette.

Bőhm András (SZDSZ) védelmébe vette az elmúlt évek egészségügyi reformfolyamatát, és arról beszélt, hogy az előterjesztéssel számos problémájuk van, ezért a törvényjavaslat támogatását a liberális frakció részéről megígérni nem tudja.

A szabad demokrata politikus szerint a jórészt maradandót és helyeset alkotó reformfolyamat központi szereplője a beteg, nem az orvos vagy a gyógyszerész. A várólisták kapcsán azt mondta, mindenki megkérdezheti, miért ott van a listán, ahol. Korábban ilyen nem volt, főorvosi kegyeken múlott, ki mikor került sorra az ellátásban - fűzte hozzá.

Bőhm András a gyógyszerészeket a legerősebben támogatott szakmai rétegnek nevezte a tulajdonszerzés és a jogszabályi környezet szempontjából. "Lehet, hogy némi túlzás, de a gyógyszerészkamara törekvése semmi másra nem irányul ebben az általunk tárgyalt körben, mint saját piaci pozíciójának megvédése" - fogalmazott a képviselő, aki szerint a piacon kell eldönteni, ki tud boldogulni.

Alkotmányosan vitathatónak nevezte, hogy a regionális tanácsokat (ret-ek) kormányrendelettel létre lehet-e hozni.

Csáky András (MDF) kifogásolta, hogy a törvénymódosítások egy csomagban kerültek a Ház elé. Elmondta ugyanakkor, hogy az abban foglaltak jelentős részével egyetértenek, és módosító indítványaik támogatásától függően döntik el, igennel szavaznak-e majd.

Nézőpont kérdésének nevezte, hogy a változtatások jobb állapotot eredményeznek-e az egészségügyben, mert szerinte jelenleg is magas színvonalat biztosít a szféra. Úgy vélte, alapvetően nem az a gond, hogy túl sok esetben kap felhatalmazást a kormány, csakhogy ezekkel a szabályokkal nem élnek, például a betegbeutalás rendje esetében.

Az MDF-es vezérszónok nem értett egyet azzal, hogy a gyógyszerforgalmazást egyszerűen kereskedelmi tevékenységnek minősítik, és a betegeket fogyasztónak nevezik. Csáky András azt mondta, a kórháztörvényben szereplő változtatásokkal szakmai alapon egyetértenek, de ez nem jelenti azt, hogy a korábban elfogadott rendszerrel egyetértenek.