Egy leépülő ágazat torony magasra növő gondjai | Weborvos

A számok önmagukért beszélnek: idén 60 milliárddal kevesebb jut a betegek gyógyítására, mint tavaly.

Pro és kontra röpködnek a számok, s a tervek, milyen szisztéma szerint kellene elosztani a pénzt, ami az év hátralevő három hónapjában az egészségügyi szolgáltatók rendelkezésére áll. Ám mindez nem változtat a lényegen: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyító megelőző kasszájában – amelyből lényegében az orvosi ellátások mindegyikét finanszírozzák – mindössze 108 milliárd forint maradt. Ez annyit jelent, hogy a betegellátás egészére októbertől december végéig havi 36 milliárd forint jut a korábbi több mint 44 milliárd helyett. Másféle megközelítésben: az idei 1-9 hónap átlagához képest az utolsó negyedévben az aktív fekvőbeteg ellátásért járó összegnek 80, a járóbeteg szakellátás és CT vizsgálat "árának" pedig csupán 67 százalékát fizetik ki. Ezt a hiányt pedig már képtelenek kigazdálkodni a különböző manőverek alkalmazásával már eddig is takarékra kapcsolt intézmények.

Az egészségügyiek által az esztendő utolsó negyedévére kért 25,5 milliárd forintos kiegészítés 0,1 százalékkal növelné a költségvetési hiányt, amely így nem 3,9, hanem 4 százalék lenne – hangzott el a Semmelweis Egyetemen ma megtartott beszélgetésen, ahol az is kiderült: októbertől az egyetem egyetlen olyan megrendelést sem ad fel, amelyet még az idén ki kellene fizetni. Ami azt is jelenti, hogy az SE – akárcsak a magyar ellátórendszer egésze – az egészségügyi háttéripar hitelére szorul. A kérdés csupán az, hogy a beszállítók meddig hajlandók vállalni e kéretlen feladatot.

Az SE gazdasági főigazgatója, Ivády Vilmos számokkal igazolta, esetükben mit jelentett az április elsején bevezetett finanszírozási rendszer. Míg a korábbi elszámolás során betegenként átlagosan 146 ezer forintot kaptak, addig az új szisztéma eredményeként 30 százalékkal csökkent ez az összeg, 109 ezer forintra süllyedve. Amihez azt sem árt számba venni, hogy a klinikák látják el a legbonyolultabb – s így általában legdrágább - eseteket, miközben más intézményektől eltérően innen már sehova sem lehet tovább küldeni a betegeket.

A miniszter egyik korábbi nyilatkozata szerint a jelenlegi pénzügyi gondok egyik oka az, hogy egy-egy betegre a ténylegesen elvégzett beavatkozásoknál, kezeléseknél többet számolnak el, szakmai tolvajnyelven szólva emelkedett az egy betegre jutó súlyszám. Az egyetem kimutatása szerint ez a növekedés mindössze 2-2,5 százalék, miközben – többek között a pénz hiányában kisebb kórházakból hozzájuk irányítottak gyarapodása okán – 10 százalékkal emelkedett a betegforgalom.

Az SE Egészségügyi Menedzserképző Központjának tudományos munkatársa, Sinkó Eszter szerint a számok önmagukért beszélnek. Miközben 2007-ben 741,3 milliárd forint jutott a gyógyító munka finanszírozására, tavaly pedig – két kasszakiigazítás eredményeként – már 781,7 milliárd, idén az első félévben a központi büdzséből finanszírozott béremelések 6-7 milliárdjával együtt legfeljebb 720 milliárd. Lényegében tehát 60 milliárddal kevesebb jut 2009-ben gyógyításra, mint tavaly. Közben pedig emelkedtek az árak, nőtt az áfa, felfelé mozdultak el a közüzemi díjak.

A Semmelweis Egyetem meglévő létszámából a nehézségek ellenére sem megy lejjebb, hiszen az elmúlt években közel 8 százalékos leépítést hajtottak végre. Ha minden kötél szakad – bár Ivády szerint ez a legvégső eszköz – felfüggesztik a kereset kiegészítő juttatások s a szociális ellátások kifizetését, a túlórákat. Egyelőre csak olyan lépések megtételén gondolkodnak, amely nem okoz helyrehozhatatlan károkat az intézménynek, s amelyet jobb időkben ellentételezhetnek majd dolgozóiknak.

Az egykoron több milliárdos adósságáról hírhedt SE az elmúlt évek következetes gazdálkodásának eredményeként a beszállítók egyik legmegbízhatóbb partnerévé vált. Nyár óta azonban ismét nő a halasztottan rendezett számlák összege.

Csütörtök délelőtt a klinikák igazgatói átveszik a zöld zászlókat, hogy kitűzhessék az általuk vezetett intézményre. Erre az aktusra sok helyen kerül sor az országban.