Egyenlőtlenségek a járóbeteg szakellátásban | Weborvos

Szegeden és Debrecenben egy lakosra kétszer annyi pénz jut, mint a Kiskunmajsán vagy Mosonmagyaróváron.

Dr. Boncz Imre főosztályvezető előadásában ismertette azt az elemzést, amelynek során az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási adatbázisa alapján a 2004-es naptári évre vonatkozóan megvizsgálták az egy lakosra jutó finanszírozási összeg, a száz lakosra jutó betegszám, a száz lakosra vonatkozó esetszám, az egy betegre jutó esetszám és finanszírozási összeg nyers és standardizált mutatóit.

Az elemzés hazánkat 150 kistérségre bontva készült el. Kistérségenként több mint kétszeres különbséget mutattak ki az egy lakosra jutó finanszírozási összeg tekintetében például a szegedi és a debreceni, illetve a kiskunmajsai vagy a mosonmagyaróvári kistérségek között. Másfélszeres különbséget állapítottak meg az egyes kistérségek között a száz lakosra jutó betegszám vonatkozásában, az esetszámot illetően viszont több mint kétszeres volt a különbség. Az egy betegre jutó esetszám kétszeres, a szintén egy betegre vonatkozó finanszírozási összeg pedig több mint kétszeres különbségeket mutatott. Az egy esetre vonatkozó finanszírozási érték különbsége valamivel meghaladta a másfélszerest.

Mindez egyértelműen jelezte a területi egyenlőtlenségeket. Észak-Kelet-Magyarországon - bár ez a régió elmaradottabb - a lakosság nem fordul többször orvoshoz, miközben a Budapestet is felölelő kistérségben, illetve a magasabb progresszivitású intézményekben a szakellátás nagyobb mértékű igénybevétele jelezhető vissza. A jelenlegi finanszírozási szabályok szerint a teljesítmény volumenkorlát felső határa korlátozza az intézményeket és nem működik kiegyenlítés a kistérségek között.

Dr. Varga Imre, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint meg kell találni a költséghatékonysági elvek, a szakmai szempontok, valamint a betegek-szolgáltatók érdekeinek egyensúlyát. Jelenleg a szakmai, finanszírozói, minőségügyi ellenőrzés is hiányzik.

A jelenlegi rendszerre új feladatokat csak akkor lehet építeni, ha a feltételek adottak, szükséges az infrastruktúra fejlesztése - hangzott el egyebek mellett. A járóbeteg szakellátás készen áll a változásokra és partnerként szeretne együttműködni a szaktárcával, de az átalakítások nem jelenthetnek forráskivonást. Varga Imre szerint már az is annak minősül, ha a finanszírozás nem követi a feladatokat.

Svédországhoz, vagy Nagy-Britanniához képest jól állunk a szakorvosi ellátás tekintetében. Bár vannak erősen leterhelt területek, nem kell egy-egy vizsgálatra - olykor a legegyszerűbbre is - hónapokat várni. A szövetségi elnök kitért arra is, tarthatatlan, hogy némely beteg egy-egy esős napon az időjárás elől "menekül" be a rendelőintézetbe, ahol több szakrendelést is felkeres.

Előadásában a tulajdonosi hozzáállásról is szólt: nem minden fenntartó tartja magát a megállapodásokhoz, miközben a szakellátásnak nem egyszer szembesülnie kell a szinte betarthatatlan szabályokkal. 

Nem a szakorvosi óra, a szakember kevés

Somogyban öt – Kaposvár, Siófok, Nagyatád, Marcali, Mosdós - kórházhoz integrált járóbeteg szakrendelést, további öt – Csurgó, Barcs, Fonyód, Balatonboglár, Tab - önálló rendelőintézetet és négy kisebb, úgynevezett egyszakmás szakrendelést, illetve praxislabort finanszíroz a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár.
A 14 járóbeteg szakellátást nyújtó intézményben összesen 322 szervezeti egység működik, közülük 231 szakrendelés, 91 szakambulancia.

A 2006 szeptember 1-i állapot szerint a finanszírozott szakorvosi órák száma heti 6107 óra. A felsőfokú végzettségű egészségügyi szakemberek – gyógytornászok, fizioterapeuták stb. – által végzett tevékenység, vagyis a nem szakorvosi órák száma, heti 891 óra.

A Kaposvári Egyetem Egészségtudományi Centrumában, heti 96 szakorvosi órában működő onkoradiológiai szakrendelés olyan egészségügyi szakterület, melyből csak egy van a megyében. A Magyar Református Egyház Mosdósi Tüdő-és Szívkórházban végzett felnőtt pulmonológiai, bronchológiai és spirometriai szaktevékenységek szintén olyanok, melyek Somogyban másutt nem hozzáférhetők. Ebbe a körbe tartozik továbbá a Kaposi Mór Oktató Kórház érsebészeti, idegsebészeti szaktevékenysége, a mozgásszervi rehabilitáció és a mammográfiai labor is.

A kórházakhoz integrált járóbeteg szakellátások esetleges megszűnésével az intézmény átalakítás során sem számolnak a kórházak. Úgy vélik, a betegek biztonságos ellátása érdekében ezeket alapszinten meg kell őrizni. A rendelkezésükre álló, finanszírozott szakórák száma ugyan elegendő, de valamennyi intézetben vannak olyan szakrendelések, ahol az elvártnál többet kell várakozni. Ennek oka azonban nem elsősorban a finanszírozott órák elégtelenségében, sokkal inkább a szakorvoshiányban keresendő. Az egy beteg ellátására legalább öt percnyi időt előíró jogszabály életbe lépése máris tovább lassította a rendelést és szűkítette a napi betegforgalmat. A fekvőbeteg ellátásban párhuzamosan tevékenykedő szakorvosok leterheltsége oly mértékben nőtt, hogy olykor még a rendelkezésre álló szakorvosi-órakeretet sem képesek optimálisan hasznosítani. Nagyobb mennyiségű beteg átvételére tehát – változatlan körülmények mellett ez, valamint az épületek jelenlegi adottságai – rendelők várók, egyéb kiszolgáló helyiségek kapacitásának behatároltsága - is korlátot szab.

A megye mintegy 330 ezer lakosa közül a legtávolabb élőnek is legfeljebb 60 kilométert kell a megyeközpontig, valamint Mosdósig megtennie ahhoz, hogy igénybe vegye az egyedi szakellátásokat. Létezik azonban olyan városi kórház is Nagyatádon, ahol a reumatológiai szakrendelés - 331 ezer 802 lakos részére - megyei feladatot is teljesít. Ugyanitt, az ellátási körzetben élő 70 ezer 104 lakos mellett, összesen 119 településről, további 58 ezret fogadnak a neurológiai , a stroke és a pszichiátriai szakrendeléseken. S, bár az OEP által finanszírozott szakorvosi órák száma elégnek bizonyul, a bőrgyógyászat, a belgyógyászat, a szemészet és a neurológiai szakrendeléseken nagy a zsúfoltág, hosszabb a várakozási idő.

Ugyancsak elég a szakorvosi óraszám a Siófoki Kórház- és Rendelőintézet járóbeteg szakrendelésein, ahol mintegy 25-30 kilométeres körzetből összesen 83 ezer lakost látnak el. A rendelő és a szakember-kapacitás korlátai miatt azonban néhány területen – reumatológia, ortopédia – akár két hét várakozási idővel is számolnak, de a fül-orr-gégészeten is nagy a zsúfoltság.

Amennyiben a városi kórházakhoz integrált járóbeteg szakrendelések mégis megszűnnének, ezen a gondon a megye legnagyobb egészségügyi ellátó intézménye, a Kaposi Mór Oktató Kórház sem tudna érdemben változtatni. Az intézmény számos szakterületén – az urológián, a fül-orr-gégészeten, vagy a szemészeten – itt is napokat kénytelenek várni a betegek. A sorban állást, hosszabb várakozási időt csak újabb szakorvosok munkába állításával lehetne megelőzni, ám erre egyelőre kevés az esély. Felmerült ugyanakkor, hogy az aktív ellátás körének szűkítése esetén a városi kórházakból felszabadult szakember-kapacitás enyhítene a gondokon.

A megyei kórház jelenleg mintegy 70 ezer, a különböző szakterületeken 133 ezer vonzáskörzetbe tartozó, és egyedi szakterületeken – intenzív, preoperatív szakellátás - 330 ezer lakos ellátásáról gondoskodik, s legfeljebb a jelenleginél 15-20 százalékkal több beteg járóbeteg szakellátását tudná átvállalni.

Az ibr leröviditi a betegutat

Győr-Moson-Sopron megyében a szakrendelések az önkormányzatok fenntartásában lévő kórházak integrált részeként működnek. Persze vannak kivételek, mint a fogászatok legtöbbje, vagy speciális szakterületek, mint a gyereknőgyógyászat, a gyerek kardiológia, a gyerekbőrgyógyászat, amelyeknek adottak kórházi szakmai kapcsolatai, de orvosaik nem dolgoznak kórházi osztályokon. A többi szakambulancia „főnöke" a kórházi osztály vezető főorvosa, aki gondoskodik arról, hogy a járóbeteg rendelésen mindig legyen megfelelő szaktudású orvos. Győrben a szakrendelő a kórház szomszédságában, de külön épületben működik, kivéve az urológiát, a baleseti sebészetet, ezek a főépület földszintjén közvetlenül az osztályok mellett találhatók. Az ambulanciákon rendelő orvosok munkaidejük egy részében a kórházi osztályokon dolgoznak, a beosztás a betegforgalom szerint változhat.

Kívülálló számára bonyolultnak tűnik a rendszer, mert kevés szakorvos van, aki csupán a járóbeteg ellátásban dolgozik, de ez az átjárhatóság orvos szakmai szempontból bevált. Az irányított betegellátás (IBR) általánossá válásával együtt valóban rövidebb a „betegút". A háziorvos az IBR szabályai szerint utalja a beteget a szakrendelésre, az ottani orvos pedig állapotától függően azonnal tovább küldheti a kórházi osztályra.

Győrben, Sopronban, Mosonmagyaróváron, Kapuvárott, Csornán a városok és a környékbeli települések lakosságát látják el, ez megegyezik a valamikori járások közigazgatási területével. A kisebb városi rendelők 30-40 ezer ember ellátására alkalmasak, a győri, megyeszékhelyi rendelők ellátási körzetében 200 ezer ember él. A megye városai a körzetek közlekedési csomópontjai is, a szakrendelőktől a legmesszebb lévő település is 25 kilométerre van.

Az OEP a megyében 327 szakrendelés működtetésére kötött szerződést, hetente 8 565 órát finanszíroz. A kórházak orvosainak a járóbeteg ellátásban való részvétele, valamint a rendelők és a kórházi osztályok közelsége együttesen takarékos szolgáltatás, általában elegendő a betegek ellátására. Persze járványok idején a belgyógyászatokon, legtöbbször pedig a baleseti sebészeteken sokat kell várniuk a betegeknek.

Néhány kilométeres körzeten belül mindenki ellátáshoz jut

Jász-Nagykun-Szolnok megyében négy önálló szakrendelő, illetve öt kórház-rendelőintézeti szakrendelő működik – mondta a Weborvosnak dr. Imre Anikó, megyei tisztifőorvos. A rendelők területi eloszlása megfelelő. A lakosság néhány kilométeres körzetben megfelelő ellátáshoz jut. A szakrendelőkben szakterületenként változik az ellátási terület.

A törökszentmiklósi EGYMI illetékességi területébe 42 ezren, a tiszafüredi EEI területébe 32 ezren, a kunszentmártoni VEK területébe 31 ezren, a túrkevei Egészségügyi Intézményébe 10 ezren tartoznak. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-rendelőintézet illetékességi területébe alap esetben 143 ezer fő – Szolnok város és vonzáskörzetének lakossága –, a progresszív ellátást tekintve 417 ezer fő tartozik. A jászberényi Erzsébet Kórház és a karcagi Kátai Gábor Kórház mintegy 90-90 ezer, a mezőtúri Városi Kórház 31 ezer, a szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézet 100 ezer – Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Jász-Nagykun-Szolnok megye vasutas biztosítottai és hozzátartozói – ember ellátásáról gondoskodik.
A szakellátási kapacitás a megyében megfelelő mennyiségű. Lehetőség van a szakorvosi órák számát többletkapacitási igényekkel, vagy kapacitásmódosítással évente a szükségletekhez igazítani.

A végcél sokszor a megyeszékhely 

A 160 ezer lakosú Pécs városában most már csak két járó-beteg szakrendelő intézet biztosítja teljes kapacitás mellett a folyamatos ellátást, a belvárosban lévő, elavult Munkácsy úti rendelő egy részét ugyanis már kiürítették. Az eladásra szánt száz éves ingatlanban, az egykori OTI –ban csupán néhány fontos ellátási szakma(labor, tüdőgyógyászat, illetve a tüdődiagnosztika) üzemel még.

A felsorolt rendelőintézeteken kívül - amely a városi önkormányzat fenntartásában áll – járóbeteg-szakrendelők sora várja még a beutalt pácienseket a több telephelyen lévő PTE klinikák különböző profilú szakambulanciáin, illetve a Baranya megyei kórház szakrendelésein is. Közöttük számos azonos (párhuzamos) szakterület is található. Ezekre az ellátó helyekre küldik azokat ,akik további vizsgálatokra szorulnak, (rendelőintézeti szakorvosi, vagy háziorvosi beutalóval) illetve a pontos diagnózisuk felállításához klinikai/kórházi diagnosztikai háttér szükséges.

A Pécsett működő szakambulanciák közös jellemzője, hogy az odairányított betegek a megye egész területét lefedik, de a kiemelt centrumokban (onkológiai, kardiológiai, gyermek traumatológiai stb.) a Dél-dunántúli régióból is szép számmal érkeznek gyógyításra várók.

A Baranyában működő vidéki kórházakhoz szervesen kapcsolódnak a helyi rendelőintézetek (Komló, Szigetvár, Siklós, Mohács). Ezekhez tartoznak még kivétel nélkül az adott város lakosságán kívül a környező kistérségek lakói is. Ez például Komló esetében azt jelenti, hogy a város 25 ezer lakosán kívül még 15 kistérség tartozik a helyi szak-rendelőintézet ellátási körébe, ami összesen 42 ezer embert jelent.

Az általános tapasztalat az, hogy a növekvő számú vidéki járóbeteg-ellátást megpróbálják helyben megoldani, akár az ottani kórházi kivizsgálással is, ám a súlyosabbnak vélt diagnózisokkal a vidéki szakrendelők legtöbb esetben Pécsre küldik a betegeket. Itt a kardiológiai illetve az onkológiai centrumok – mint „célállomások" - első helyen említhetők. Ezért a pécsi kistérségen kívül eső körzetekben élőknek akár több tíz kilométert is utazniuk kell. Ez pedig a szociálisan hátrányos településeken lakók számára – ormánsági, sellyei kistérség- gyakran anyagi és technikai (buszközlekedés hiánya) problémát okoz.

A baranyai járó-betegszakrendeléseket általában a zsúfoltság, a több órás várakozási idő jellemzi. Ez egyrészről az orvoshiányra(kevés van szemészből, orr-fül-, gégészből, gyermek radiológusból, onkológusból, gyermek kardiológusból ) másrészről pedig a folyamatosan növekvő betegszámra vezethető vissza.
Arra a kérdésre, hogy miként alakul majd a járó-betegellátás azokban a kistérségi ellátó körzetekben, ahol megtörténik a helyi kórházak struktúra-átalakítása, esetleg bezárása, egyik intézményvezető sem kívánt jóslatokba bocsátkozni. Egyelőre mindenki abban bízik: az ő kórháza , illetve az ahhoz tartozó rendelőintézet is megússza a radikális változtatást.