Egyesületté válik az Egészségügyi Baráti Társaság

Aktívabb tevékenységbe kezd az eddig informális alapon működő civil szerveződés.

– Szigorúan civil körülmények között kezdtük, és ott is szeretnénk tartani az Egészségügyi Baráti Társaságot – jelezte dr. Szepesi András, az EÜBT egyik alapítója (képünkön). – A mai magyar egészségügy a biztonság hiányáról szól. Napjainkban az egészségügyet körülvevő gazdaság 100 milliárddal finanszírozza a gyógyító ellátásokat. Tenni kell hát valamit a tisztánlátás érdekében – vélte a Kórház szaklap főszerkesztője.

Az Egészségügyi Baráti Társaság első ülését 2009 tavaszán tartotta, melynek eredményeként jelentős műhelymunka indult, és szeptember végére egy ezeroldalas, összetett tanulmány készült a magyar egészségiparról és az egészségügy értékteremtő és GDP-termelő képességéről. A tanulmány eredményeit szeptember végén prezentálták a Magyar Tudományos Akadémián, és azóta számtalan média-megjelenés, konferencia-előadás idézte a tanulmány eredményeit. Az Egészségügyi Baráti Társaság november 26-án döntött arról, hogy formalizáltabb keretek között, egyesületként folytatja, és még aktívabbá teszi tevékenységét.

– A civil szerveződés kiindulópontja az a felismert igény, hogy az egészségügyet újra kell pozícionálni a köztudatban – jelezte Rózsa András, a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója, az Egészségügyi Baráti Társaság másik alapítója. – Az egészségügy az elmúlt két évtizedben nem találta meg a helyét a magyar gazdaságon belül, a percepció szintjén megmaradt egy olyan ágazatnak, ami viszi a pénzt, ráadásul tékozol. Tehát amikor a költségvetés meg van szorulva, azaz minden évben, ebből a tételből vesznek el. Ma már azonban nincs honnan elvenni, egyre nagyobb a baj.

– Egy egészen biztos: akik elindították ezt a társaságot, nem politikai babérokra törnek, hiszen sokféle pozícióban voltunk már, csak akasztott ember nem – jelezte dr. Rácz Jenő, a társaság harmadik alapító tagja, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója. – A visegrádi országokkal összehasonlítva, pénzügyi szempontból mindenben rosszabbak mutatóink, kivéve egy területet: az egészségügyét. Mi a visegrádi országok átlagának kevesebb, mint kétharmadát költjük egészségügyre. Ez mutatja azt a felelősségünket, hogy bebizonyítsuk az egészségügy értékteremtő képességét. Az Egészségügyi Baráti Társaság nem az egészségügyről akar beszélni, hanem az egészségiparról. Nem akarunk mást, mint kovász lenni a kenyérben, katalizátor, iránytű egy egészségközpontú társadalmi szemlélet kialakításában – tette hozzá.

Repa Imre professzor, a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója, a társaság negyedik alapító tagja szerint a kezdeményezés célja az volt, hogy az egészségügyről másképpen, gazdasági kontextusból beszéljünk. Az ezeroldalas tanulmány ezt mutatja be, és sikerét jelzi, hogy a tanulmány eredményei, üzenetei átmentek a szakmai köztudatba, számtalan tézis a publikálás óta visszaköszön. Most az a feladat, hogy ez az irányvonal megerősödjön, és a magyar gazdaság erősségét az egészségipar is bemutassa.

– Társaságunk tevékenysége nem a mi korosztályunkról szól, hanem a következő generációról, csak ehhez másképpen kell gondolkodni, szemléletet kell váltani – jelezte Repa Imre.

– Sok iparág keresi a kapcsolatot az egészségüggyel, hogy új erőre kaphasson – vélte Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem marketing professzora. – Érdemes az egészségipar szerepét komolyan venni, és végiggondolni az élelmiszeriparral, telekommunikációval, turizmussal fennálló kapcsolódási pontokat. Ám el kell dönteni, hogy mire fókuszáljunk, és Magyarország miben legyen az egészségügyön belül kiváló.

Az Egészségügyi Baráti Társaság elképzelései szerint a következő időszak legfontosabb feladatai:
1. Az egészségipar az egyik kitörési pont a gazdasági válságból. Mit kell tennünk azért, hogy ezt a hazai gazdaság és politika szereplői elfogadják?
2. Az OEP-pel összehangolt kiegészítő betegbiztosítás létrehozása
3. Hatékony és gazdaságos új ellátó struktúra megtervezése