Egyetértés a pártok között: át kell alakítani a szűrés rendszerét

Egészségügyi bizottság: az alap- és járóbeteg-ellátás finanszírozása és ÁSZ-jelentés az onkológiai szűrésekről.

Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága általános vitára alkalmasnak találta az egészségügyi alap- és járóbeteg-ellátás finanszírozási rendszerének kialakításáról szóló jelentést szerdai, budapesti ülésén. A grémium továbbá megvitatta az Állami Számvevőszék jelentését, amely dokumentum az onkológiai szűrésekre fordított pénzek hasznosulásának ellenőrzését tartalmazza.

Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára az ülésen beszámolt arról, hogy a háziorvosi és szakorvosi rendszer finanszírozása több ponton módosult, illetve módosulni fog, de hangsúlyozta, a tervezett intézkedések nem a vizitdíj kompenzációját szolgálják.

Többek között többletforrást kapnak a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és a fogászati alapellátást nyújtók a jogviszony-ellenőrzésért, amelyet online módon kell végezniük; minden orvos-beteg találkozás után ötven forint jár az orvosoknak idén januárig visszamenőleg. Számokban ez kifejezve azt jelenti, hogy a fogászati alapellátás kivételével 2008-ban 2,65 milliárd forint, a fogászati ellátásban pedig 370 millió forint lehet az orvosok többletbevétele. Ezeken kívül emelik a szakmai szorzókat, és emelkedik a fix összegű díjazás is, ami egy átlagos, 47 százalékos díjemelést figyelembe véve 65-75 ezer többletpénzt jelent a praxisnagyságtól függően. A tervezet támogatja azt is, ha egy háziorvos rezidenst alkalmaz praxisában, amely egyrészt plusz bevételhez juttatja az orvost, másrészt nagy szerepet játszik az utánpótlásban.

A járóbeteg-ellátásban a teljesítményvolumen-korlát (tvk) rendszerét úgy kívánják átalakítani, hogy szakellátási szintenként összevont tvk-t állapítanának meg, amely "egyirányú utcaként" működne, vagyis azt továbbra is csak a fekvőbeteg-ellátásból lehetne a járóbetegbe átcsoportosítani.

Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke szerint azonban a tvk-t el kell törölni, mert az egy "rendszeridegen" elem az egészségügy finanszírozásában.

A szakbizottság megvitatta azt a májusi ÁSZ-jelentést, amely az onkológiai szűrésekre fordított pénzek hasznosulását vizsgálta. Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója a jelentés kapcsán elmondta, nem szabályszerűségi, hanem teljesítményellenőrzést tartottak, ahol az eredményességi, hatékonysági, célszerűségi kérdésekre keresték a választ az emlő-, a méhnyak- és vastagbélszűrések esetében.

Az ÁSZ többek között megállapította, hogy a szervezett szűrőprogramokat úgy vezették be, hogy finanszírozásukat előre nem dolgozták ki; a kiadások döntő része csak a szolgáltatás elvégzésének költsége volt, amelyet a járóbeteg-szakellátás pénzügyi előirányzatából fedeztek, többletforrás bevonása nélkül; a különböző szűrések hatékonysága pedig mérsékelt. A számvevők azt javasolták az egészségügyi miniszternek, hogy hozza létre az onkológiai szűrés és betegkövetés információs rendszerét. Kezdeményezze az ehhez szükséges adatkezelési jogszabályok módosítását, szervezze újra a méhnyakrák- és a vastagbélrák-szűrések rendszerét, továbbá vizsgálja felül a mammográfiás vizsgálatokat végző intézmények és citopatológiai laboratóriumok kapacitását. A felesleges kapacitásokat számolja fel, valamint a szűrőprogramok eredményességét alapozza nemzetközi mutatókra.

Vojnik Mária egészségügyi államtitkár a bizottsági ülésen beszámolt arról, hogy a tárca intézkedési tervet készített az ÁSZ jelentése nyomán, amelyben többek között megvizsgálják a szűréseket követő kezelések finanszírozási korlátozásának megszüntetését, a betegutak követhetőségének jogszabályi feltételeit. A tervek között szerepel a méhnyakszűréseken résztvevők számának növelése és egy mintaprogram kiértékelése után az eredményesség függvényében döntenek a vastagbélszűrés országos bevezetéséről.

A képviselők egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy át kell alakítani az egészségügyi szűrőrendszert, és abban is megállapodtak, hogy jövő év elején visszatérnek a témára.