Egyszerűbb a munkatársakat hibáztatni?

A személyi felelősségre vonás helyett inkább rendszerszintű hibákat igyekeznek feltárni a belső jelentési rendszerek.

Ilyen nyűgös helyzetben, mint amiben most van az egészségügy, elismerésre méltó, hogy sokan érdeklődnek a Betegbiztonsági Fórum iránt, hiszen ez azt mutatja, hogy van elkötelezettség az egészségügyi dolgozókban, tenni akarnak a betegellátás biztonságának javítása érdekében – fogalmazott dr. Belicza Éva minőségügyi szakember, a program vezetője az érdeklődők láttán a hatodik alkalommal megrendeztek Betegbiztonsági Fórumon. A “Más kárán tanul az okos" mottóval összehívott szakmai találkozónak ezúttal is a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja adott otthont.

A résztvevők a belső, nemkívánatos eseményekre vonatozó jelentési rendszerek nemzetközi gyakorlatáról, kialakításuk és működtetésük feltételeiről, tapasztalatairól tájékozódhattak, és megvitatták, milyen lehetőségek vannak itthon a belső jelentési rendszerek kialakítására, hogyan működnek ezek, milyen korlátok nehezítik a rendszerek működését. Kiderült, hogy az ellátási hibák hátterében jellemzően nem egyszemélyi felelőst kell keresni, ugyanis a bajok eredője leginkább a rendszerszintű, szervezési problémákra vezethető vissza.

Két típusú szervezeti kultúra jellemző: az egyik a hibáztató, személyi felelőst kereső, éppen ezért kevésbé vezet a kívánatos eredményhez, míg a másik a rendszerszintű problémákat igyekszik kiszűrni, javítani, és ez sokkal hatékonyabb – derült ki dr. Lám Judit gyógyszerész, a program szakértőjének tájékoztatásából. Sajnos nem nehéz megtippelni, hogy hazánk melyik típusba tartozik. Nálunk a hibáztató szemlélet uralkodik, ez pedig korlátozza a jelentési és tanuló rendszerek tapasztalatainak hasznosulását. Az egyre szélesebb körben szankcionáló (gondoljunk az ÁNTSZ tervezett új, bírságolási jogkörére – a szerz.), ráadásul túlságosan is sok felügyeleti szerv sem szolgálja a másik szervezeti kultúra meghonosodását.

A NEVES program oldani igyekszik ezen a gyakorlaton, hiszen csakis anonim módon és mindenféle hivatalos szervtől "távol", szankciók, felelősségre vonás nélkül gyűjti a jelentéseket, hogy a szakértői elemzések a tanulást és végső soron a jobb betegellátást szolgálják.

A fórumon a hozzászólásokból kiderült, hogy jelentős különbségek mutatkoznak a kórházi menedzsment hozzáállásában, holott a vezetés elkötelezettsége meghatározó abban, hogy őszinte, nyitott légkör alakuljon ki. Sok helyen adminisztrációs tehernek érzik a munkatársak a jelentések készítését, hiszen öncélú az adatgyűjtés, semmiféle visszajelzést nem kapnak munkájukról, a vezetők nem hoznak intézkedéseket a hibák kiküszöbölésére, nem aknázzák ki belső jelentési rendszer előnyeit. A rendszerszintű elemzések fontosságának felismerése egyértelműen a vezetőkön múlik, de tény az is, hogy a dolgozók sem igazán ismerik fel a jelentőségét, ráadásul félnek az egyéni retorzióktól.

Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, valamint a Zala Megyei Kórház munkatársai példákon keresztül mutatták be, hogy tudnak élni a jelentési rendszer adta előnyökkel. Hozzászólásuk igazolta az ilyen jelentések hasznát és létjogosultságát. Jellemző, hogy a jelentési rendszert ott tudják elindítani, ahol fogadókészség van a vezetők részéről, ahol beolvad a szervezeti kultúrába.