Eladósodott román TB, tisztogatás a bolgár egészségügyben

Két várólistás kelet-európai országban, Romániában és Bulgáriában is döcögve halad az egészségügy reformja.

Mindkét egészségügyi minisztérium szeretne javítani a kórházak működésén, optimalizálni a költségvetési finanszírozási alapokkal való gazdálkodást, szeretné továbbá megszabadítani az egészségügyi rendszert a beszállítóknál felhalmozott adósságoktól.

Romániában tiltakozást váltott ki, amikor napvilágot látott a törvénytervezet, amelynek értelmében kórházigazgató nem lehetne parlamenti képviselő és nem taníthatna orvosegyetemeken – protestáltak az ország vezető orvosai, és a nemzeti orvosszövetség, a CMMB is.

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter azért javasolta a tilalmat, mert véleménye szerint a egyes orvosok befolyásukat – például – kórházuk finanszírozására használják. Az illetőket azzal vádolta, hogy minden módon akadályozzák az egészségügyi reformot, ezt azonban, úgymond, ő mindenképpen végre fogja hajtani. A reformcsomagot „forradalminak" és szükségesnek nevezte, hozzátéve: meggyőződése szerint terveit a közvélemény is támogatja.

A román kormány az idei egészségügyi, oktatási és szállítási költségvetést 17,7 milliárd lejjel (571,7 milliárd dollárral emelte – ennek fele helyi források szerint várhatóan a társadalombiztosításé lesz, hogy kifizethesse felgyűlt adósságát.
Emil Rainov, Bulgária egészségügyi miniszterhelyettese kijelentette, országa leendő EU-tagságának egyik feltétele egy stabil és hatékony egészségügyi rendszer, ennek érdekében pedig reformintézkedésekre van szükség.

November elején a tárca vezetője, Radoszlav Gajdarszki elbocsátotta az ország három vezető kórházának igazgatóját, három orvosprofesszort, miután azok – szerinte – rosszul irányították az intézményeket, illetve összesen 56,7 millió levás (33,9 millió dolláros) adósságot halmoztak fel. Bejelentette, hogy ha másik kórház vezetői ellen is eljárást kezdeményez.

A kórházak összesen 190 millió levával tartoznak, ebből 109-cel a kilenc listavezető. A miniszter tizenhárom regionális, a minisztérium és az önkormányzatok közös kezelésében lévő kórház pénzügyi átvilágítását is elrendelte, és felkérte a főállamügyészség hivatalát az ügy figyelemmel kísérésére.

Az intézkedés számos politikus bosszant, különösen az ellenzék tagjait, akik közül néhányan „PR-húzásoknak" nevezték az elbocsátásokat, állítva: a miniszter nem vesz tudomást az egészségügy gazdasági válságának igazi okairól. Ezek az okok szerintük: az országos társadalombiztosítási alap idült deficitje, a teljes népesség egészségügyi ellátására irányuló próbálkozások kudarca, és a magas gyógyszerárak. Helyi becslések szerint a társadalombiztosításnak több, mint egymillió bolgár tartozik valamilyen összeggel.