Elfogadták az egészségbiztosítási törvényt | Weborvos

A késődélutáni névszerinti szavazás során 202-en szavaztak igennel, s 174-en nemmel.

Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslat a módosításokkal már megfelelő garanciákat tartalmaz, a felállítandó egyes testületekben pedig erősödik a civil kontrollt - mondta az egészségügyi miniszter hétfőn, az előterjesztés vitája elején elmondott expozéban.

Horváth Ágnes kiemelte, hogy a törvény lényege nem változott: fennmarad a kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű, egységes és kötelező társadalombiztosítás.

Meggyőződésük - mondta -, hogy a törvény megszünteti az ágazatban az igazságtalanságot, az alacsony hatásfokot, a pazarlást, a korrupciót és a politikai befolyást, miután tisztán állami alapon működve nem tudta megszüntetni. A törvény kapcsán a tárcavezető kitért arra, hogy kétfajta - pénztárak közötti és a betegekért folyó - verseny lesz, amelynek nyertesei a betegek és a biztosítottak lesznek. Nem lesz "senki földje", mindenki tartozni fog valamelyik pénztárhoz, mindenki megkapja a szükséges ellátást, hiszen a pénztárak nem szelektálhatnak a tagok között - fejtette ki Horváth Ágnes.

A pénztári ellenőrzésről azt mondta, azt az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) végzi majd, a pénztár finanszírozását a fejkvótából oldják meg, amely a jövedelemarányos járulékok és az állam által befizetett összegekből tevődik össze. Megemlítette azt is, hogy az új rendszer elindításával nem fognak emelkedni a járulékok.

Horváth Ágnes beszélt a zárt körű részvénytársaságként működő pénztárak nyereségéről is. Mint megjegyezte, ezt a nyereséget 0,98 százalékos arányban maximalizálták, de ezt a hasznot is csak három év után vehetik ki, a nyereség pedig nincs garantálva, a pénztár helyes működésétől függ.

Az egészségügyi miniszter szólt arról, hogy a társadalmi kontrollt is erősítették a törvényjavaslatban. Ezen elgondolás mentén a pénztárak felügyelőbizottságába, illetve a felügyelet mellett működő tanácsba az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának két-két tagja delegálható. Az Országos Kockázatközösségi Alapba (OKA) a pénztárak egyfajta önrészt fizetnek, így - mint mondta - a nagy értékű beavatkozások költségei megoszlanak a pénztárak és az OKA között.

Zárszavában a miniszter arra kérte a képviselőket, támogassák az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt.

A szocialista Vojnik Mária kiemelte: az alkotmány lehetővé teszi a

magántőke bevonását az egészségügy finanszírozásába. Hozzátette: a javaslat megfelel annak a célnak, hogy a Magyarország területén élő biztosítottak számára kialakítsák azt a biztonsági rendszert, amely jobb egészségügyi ellátáshoz vezet.
Emlékeztetett arra, hogy a köztársasági elnök átirata többletgaranciákat és egyértelműbb szabályok meghozását kérte a parlamenttől. A kormány érdemben és részletesen megvizsgálta a köztársasági elnök felvetéseit. A módosító indítványok egy része az egységes társadalombiztosítás megerősített deklarációjáról szól - szögezte le Vojnik Mária.

Mint mondta, a törvényjavaslat minden biztosított számára azonos feltételeket teremt a gyógyító eljárásokhoz való hozzáférésre és a rehabilitációra. Kiemelte: a javaslatban szerepel az is, hogy törvénynek kell előírnia, és minden évben újra meg kell határozni az Országos Kockázatkezelő Alapból finanszírozandó ellátásokat.

Mikola István (Fidesz) azt mondta, Magyarországon versenypiaci több-biztosítós rendszer lesz. Hozzátette: szó sincs garanciáról és a betegellátás minőségének megőrzéséről. A fideszes szakpolitikus felidézte, hogy 2001-ben az egészségügyi ellátórendszer magánosításáról szóló törvényt, ami az egészségügybe a tőkebevonás lehetőségéről szól, még a polgári kormány alkotta meg.

Mikola István szerint a magyar emberekre az egészségügy átalakítását ilyen módon "nem szabad rászabadítani". Ez a törvényjavaslat a magánbiztosítási és egészségügyi ellátórendszerek, valamint az állami, illetve társadalombiztosítási rendszerek legrosszabb tulajdonságait ötvözi - jelentette ki. Mikola István arra a kérdésre vár választ, hogy mi az a probléma a magyar egészségügyben, amit csak a magán pénzügyi befektetőkkel lehet megoldani.

"Az egészségügy nem a profitról szól, hanem a szeretetről, az egymásról való gondoskodásról, az orvosnak a beteggel való együttérzéséről, amiről önök mintha nem is tudnának" - intézte szavait a kormány tagjaihoz a fideszes képviselő.

Kökény Mihály (MSZP) kétperces reagálásában Mikola István kérdésére azt mondta, az egészségügyben azért van szükség a magántőkére, mert az állam 17 éven keresztül nem tudta kézben tartani a közpénzek felhasználásának ellenőrzését.

Horn Gábor szerint az a kérdés a rendszerváltással eldőlt, hogy az állami központi irányítás vagy a piac, a verseny a jobb a szolgáltatást igénybe vevők számára. A magukat konzervatívnak valló politikusok is az állítják ebben a kérdésben, hogy az igazán jó megoldás az állami akarat - közölte a kormánypárti képviselő, hozzátéve, pártja nem hisz ebben. Úgy vélte, a magyar egészségügyben az elmúlt 17 évben komoly előrelépések voltak, de egy hivatal, a központosított egészségbiztosítási pénztár nem képes a betegek érdekeit képviselni.

Pesti Imre (Fidesz) szerencsétlen dolognak nevezte a liberális közgazdasági elveket ráhúzni az egészségügyre. Egy amerikai tanulmányra hivatkozva közölte: a profitorientált szervezetek minden tekintetben rosszabbak voltak, mint a nonprofit szervezetek.

Kupper András (szintén Fidesz) úgy vélte, lehet, hogy lesz lehetőség a biztosítóváltásra, de ez nem jelent versenyt a vidéken élők számára, ugyanis az embereknek nincs hova menniük, csak a településének körzetében lévő kórházba.

Pósán László (Fidesz) azt mondta, a kormány 2008-ban megváltoztatta a társadalombiztosítási járulékok elosztását. Átcsoportosították a nyugdíjkasszába és kivonják az egészségügyi kasszából, ez 120 milliárd forintos csökkenést jelent, annyit, amennyit az új rendszer felállásával ígérnek ennek a területnek.
Vojnik Mária (MSZP) erre reagálva közölte: az egészségbiztosítás kasszájából kifizetett néhány pénzbeli ellátást áttették a költségvetésben a nyugdíjbiztosítóhoz, ezek a III. csoportba tartozó rokkantnyugdíjak és néhány baleseti ellátás.

Veres János pénzügyminiszter hangsúlyozta: minden szükséges nyugdíjkiadás forrása megvan a költségvetésben. A büdzséből automatikusan kipótolják a nyugdíjjal kapcsolatos többletkiadásokat - fűzte hozzá. A pénzügyi tárca vezetője leszögezte: nem lehet arról szó Magyarországon, hogy nyugdíjkötelezettség kifizetetlen maradjon. Kiemelte, hogy a minisztériumok közötti koordinációt kormánybiztos látja majd el.

Horváth Zsolt (Fidesz) a köztársasági elnök három észrevételére reflektált. Véleménye szerint azzal, hogy az Országgyűlés csak a záróvitát ismétli meg, nem oldják meg azt a problémát, hogy nem zajlott érdemi társadalmi vita a törvényjavaslat előkészítése során.
A képviselő megjegyezte, hogy Sólyom Lászlónak azt a kifogását sem sikerült orvosolni, amely szerint végrehajthatatlan a törvény, mert nem készültek el a végrehajtási rendeletek. A garanciális elemek kapcsán Horváth Zsolt több észrevételt is tett. Mint mondta, nincs biztosíték arra, hogy nem szegényednek el a komoly betegséggel küzdők. Véleménye szerint a biztosítótársaságok társadalmi kontrollját sem garantálja semmi.

Gúr Nándor (MSZP) a szolidaritást, a kötelező betegbiztosítást és az azonos mértékű szolgáltatást említette a törvény kulcsszavaként. Hozzátette, hogy azokban a térségekben, ahol a lakosság egészségi állapota rosszabb az országos átlagnál, a fejkvóták pozitív változása nyomán kedvezőbb helyzet alakulhat ki.

Puskás Tivadar (KDNP) a törvényhez benyújtott módosító indítványokról azt mondta, hogy azok sikertelenül igyekeznek a köztársasági elnök által kifogásolt tényeket orvosolni.

Pesti Imre (Fidesz) szintén Sólyom László felvetéseire hivatkozott. A képviselő szerint a kétlépcsős átalakítás első lépcsője sikertelen volt, ami nem az emberek javára, hanem a kárára szolgált.
Kiemelte, hogy a törvényalkotás során az érintetteket nem vonták be az előkészítésbe. Pesti Imre úgy véli, hogy nemcsak a társadalom, de az egészségügyi szakma, az Európai Unió és a WHO szakemberei is rossznak tartják az átalakítási folyamatot.A képviselő szerint a reformfolyamat egy koalíciós alku, "egy zsarolás eredményeként" született meg.

Kökény Mihály (MSZP) - reflektálva Pesti Imre (Fidesz) felvetésére -

feltette a kérdést, hogy miért baj az, ha a pénztár segít egy-egy tagjának eligazodni a szolgáltatók között, vagy miért baj az, ha a pénztár odafigyel a kórházi tevékenységre, vagy a várólistákra.
A koalíciós alkura reagálva a szocialista képviselő azt mondta: a koalíciónak volt bátorsága megújítani a rendszert, szemben a mostani ellenzékkel.

Molnár Ágnes (Fidesz) hozzászólásában úgy fogalmazott: az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslat alapvető hibája a "közjogi érvénytelenség". Alátámasztásként elmondta, hogy a rendszer átalakítása előtt elmaradt a társadalmi egyeztetés, és nem vették figyelembe az emberek véleményét. Hozzátette: sem a kormánypárti képviselők, sem az ellenzékiek nem tudtak érdemben részt venni a javaslat vitájában, hiszen rendre későn kapták meg a módosító indítványokat, ami "formálissá tette" a jogalkotási folyamatot; ez ellentétes a parlamenti demokráciával. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényhez nem készültek el a hatástanulmányok és az alacsonyabb rendű jogszabályok.
Azt a vitát, hogy egy vagy több-biztosítós rendszerről van-e szó, egyszerű "szómágiának" nevezte a fideszes képviselő. "A jogszabályalkotás kapcsán a jogi szövegben nem a cím számít, hanem a tartalom" - fogalmazott. Véleménye szerint Sólyom László köztársasági elnök által tett észrevételeket a kormánypártok "nem tudták kezelni".

Gógl Árpád (Fidesz) úgy vélte: garanciális elemekkel kellett volna a törvényjavaslatot megerősíteni, azonban ez elmaradt.

Havas Szófia (MSZP) szerint felesleges pánikot kelteni, hiszen a társadalombiztosítás nem fog sérülni az új rendszerben. Megjegyezte: eddig sem és ezután sem fognak megengedni egy amerikai típusú egészségbiztosítási rendszert Magyarországon.

Kupper András (Fidesz) úgy vélte, hogy a kormány felhatalmazás nélkül alkotta meg a rendszer átalakítását, és ez "egyszerűen bűn az országgal szemben". A képviselő is osztotta ellenzéki társai véleményét, hogy a törvényjavaslathoz nem született feltáró tanulmány és sem szakmai, sem társadalmi konszenzus nincs a törvény "mögött". Úgy fogalmazott: a kormány ezzel ellenzékbe került a társadalommal szemben.

 A törvényjavaslatról a képviselők a Fidesz kezdeményezésére név szerint nyilvánítottak véleményt. Az MSZP-frakció - egy kivétellel - igennel, a Fidesz, a KDNP és az MDF, valamint Gyenesei István független képviselő nemmel szavazott. Az MSZP-frakció tagjai közül Karsai József nemet mondott a javaslatra, míg - a hosszú idő óta beteg Horn Gyulán és Toller Lászlón kívül - Farkas Imre, Filló Pál és Gál Zoltán nem vett részt a szavazáson. Közülük Filló Pál külföldön tartózkodik, Gál Zoltán pedig fekvőbeteg, de mint az MTI-nek elmondta, "nagy igennel" szavazott volna. Szintén nem volt jelen az MDF-es Almássy Kornél, aki ugyancsak külföldön tartózkodik, és Csapody Miklós, valamint a fideszes Braun Márton.