Előzetes értékelés: Magyarország a világjárványban

Az országos tiszti főorvos tájékoztatót adott ki az újinfluenza világjárvánnyal kapcsolatos hazai intézkedések előzetes értékeléséről.

Magyarországon a világjárványt okozó influenza első járványhulláma lezajlott. Az Egészségügyi Világszervezet azonban még korainak tartja kimondani, hogy a világ túl van a pandémia csúcsán, mivel számos országban gyakori az influenza előfordulása.

Fontos, hogy értékeljük az influenza pandémia lefolyását, a megtett intézkedéseket és levonjuk a tanulságokat, megfogalmazzuk ajánlásainkat. Az Európai Unió összes tagállama, a Bizottság, az Egészségügyi Világszervezet és a pandémiás védekezés kulcsszereplői – külön-külön és együttesen is – ezen dolgoznak jelenleg. A hazai összegzés és a nemzetközi együttműködésben készülő értékelés párhuzamosan folyik, de még korántsem zárult le. Éppen ezért korai még következtetéseket levonni, mivel erre csak a komplex értékelés lezárása után kerülhet sor. Az Uniós szintű értékelés eredményeinek megvitatására Brüsszelben, a Belga Elnökség idején szervezett konferencián 2010. július 1. és 3. között kerül majd sor.

A pandémiás védekezéssel és a világjárvánnyal kapcsolatos értékelő munka jelenlegi stádiumában az alábbi előzetes adatok és információk állnak rendelkezésre:

1. Magyarország a világon az elsők között, 2009 szeptemberében kezdte meg a pandémiás influenza elleni védőoltási kampányát. Ugyanúgy szeptemberben kezdte a kampányt három másik ország is: Ausztrália, Kína, valamint Omán. Októberben újabb 14, majd novemberben 18 ország indította el a kampányát. Alaptalan tehát a magyar oltási kampányt elkésettnek nevezni.

2. Az Unióban az átoltottság a 2009. novemberben tapasztalt 1% ról 2010. február végére 8,5%-ra nőtt. A nyugat-európai országok többsége a járvány csúcsa körül, vagy csak azt követően tudta elkezdeni a védőoltási kampányát. Magyarországon 10 hét állt a rendelkezésre a védőoltások beadására az oltási kampány kezdete és a járvány csúcsa között. Az oltási kampány során volt olyan hét, amikor 600 ezer védőoltást adtak be anélkül, hogy ez az egészségügyi ellátórendszerre elviselhetetlen terhet rótt volna. A lakosság 60%-át a rendelkezésre álló 10 hét alatt be lehetett volna oltani. A védőoltások azonban önkéntes alapon történtek, és nem mindenki élt a lehetőséggel. Az oltóanyag 2009. szeptember vége óta elegendő mennyiségben, folyamatosan rendelkezésre állt és áll jelenleg is. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy még most sem késő és még most is szükséges oltani.

3. Az oltási kampány során jelentős oltás-ellenes erőkkel kellett megküzdeni. Ez nemcsak Magyarországon, hanem az összes oltási kampányba kezdő országnál problémát jelentett. A felkészülés során erre nem számítottunk. Ennek ellenére sikerült az ország lakosságának 30%-át meggyőzni arról, hogy oltassa be magát, amely nemcsak európai, hanem világviszonylatban is kiemelkedő, még ha ez el is marad az általunk kitűzött céltól. Az elmúlt években a szezonális influenza elleni védőoltási kampányok során ennek általában mindössze a felét-harmadát tudtuk elérni, ami azt jelenti, hogy nagyon sokan vannak olyanok, akik 2009-ben először döntöttek úgy, hogy beoltatják magukat influenza ellen.

4. Az influenza elleni kampányoltások meghirdetésével új célcsoportokat: pedagógusokat, szülőket és gyermekeket is megszólítottunk. Ez utóbbi korosztály korábban nem tartozott az influenza elleni védőoltások prioritási csoportjába, annak ellenére, hogy a járvány terjedése szempontjából kulcsszerepet játszanak. A védőoltási kampányok szervezésére elegendő idő állt a rendelkezésre. A kampányoltások – éppen a jellegük miatt – egy-egy iskolában néhány nap alatt lezajlanak. Az őszi szünet után az iskolák megszervezték a védőoltási kampányt, és még arra is volt idő, hogy egy második kampányt szervezzenek, ha nem volt elég magas az átoltottság. Akik pedig nem az iskolában akarták oltatni magukat, a háziorvoshoz is fordulhattak a térítésmentes védőoltásért.

5. Az új influenza megállítására azt követően, hogy a világjárvány kezdetét vette, már nem kerülhetett sor. Az Egészségügyi Világszervezet pandémiás útmutatója szerint a járvány elfojtására csak a pandémiás készültség 4. fázisában érdemes kísérletet tenni. A járvány megállításáról a WHO 6. készültségi szintjén már értelmetlen beszélni, mivel ekkorra az új influenzavírus már széles körben elterjed a világban, és a nemzetközi utazásoknak köszönhetően valamennyi országba folyamatosan behurcolják a vírust. Magyarországon ezért a pandémiás készültség 6. fázisában már semmiképpen sem tudtuk volna megállítani a világjárványt. A magyar stratégia – a Nemzeti Influenza Pandémiás Tervben foglaltaknak és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – 2009. augusztus 10-ig a terjedés késleltetésére, ezt követően pedig a kárenyhítésre irányult.

6. Az újinfluenza elleni oltóanyag megfelelő előállítása, kipróbálása és szabályos engedélyezése, valamint a védőoltások biztonságosságának garantálása a felkészülés során folyamatosan prioritást élvezett. Magyarországon nem volt szükség gyártási tételek visszahívására. Súlyos, nem várt oltást követő események sem fordultak elő. Mindez a magas színvonalú oltóanyag előállításnak és a szigorú engedélyezési eljárásnak tudható be. A lakosság bizalmának megőrzése érdekében és a szakmai szabályoknak megfelelően az oltási kampányt akkor, és csak akkor lehetett elkezdeni, amikor engedélyezett oltóanyag állt a rendelkezésre. Az engedélyezést követő napon az oltóanyag kiszállítását és a kampányt haladéktalanul megkezdtük.

7. Az antivirális kezelést a kárenyhítés időszakában a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően csak súlyos lefolyású eseteknél és a kockázati csoportba tartozóknak ajánlottuk. A WHO ajánlásoknak megfelelően a kárenyhítés szakaszában nem kezeltek antivirális szerrel minden beteget más országokban sem – pl. az Egyesült Államokban, vagy az Egyesült Királyságban –, legfőképpen az antivirális rezisztencia kialakulásának veszélye miatt. A 2009-es influenza világjárvány során a megbetegedések többsége enyhe lefolyású volt, a nemzetközi irodalmi adatok szerint az esetek felében, harmadában még láz sem fordult elő. Az enyhe lefolyású influenza megbetegedések tüneti kezelés mellett néhány nap alatt meggyógyulnak. Az antivirális kezelés enyhe tünetek esetén általában nem ajánlott, csak ha valaki kockázati csoportba tartozik, azaz pl. várandós nő, vagy krónikus alapbetegségben szenved. Az antivirális kezelésre vonatkozó ajánlásaink teljes egészében megfelelnek a Nemzeti Influenza Pandémiás Tervben, és a WHO által kiadott ajánlásokban foglaltaknak. Az ajánlott kezelési protokollok a mai napig olvashatók a honlapunkon, és eljuttattuk azokat valamennyi egészségügyi szolgáltatóhoz. Az antivirális szerek folyamatosan elérhetőek a gyógyszertárakban, a kórházakban. A sürgősségi ambulanciákon térítésmentesen hozzáférhetők a kezelési célcsoportokba tartozó járóbetegek számára. A kezelési útmutató betartásával az antivirális szerek által nyújtott védelem maximálisan kihasználható.

8. Az influenza pandémia súlyos következményeinek enyhítése, mint célkitűzés, teljesült. A járvány első hulláma mérsékelt súlyosságú volt. Az intézkedéseinknek köszönhetően kevesebb ember betegedett meg és került kórházba, mint amire az európai előrejelzések szerint számítani lehetett - vonta le a tanulságot tájékoztatójában Falus Ferenc országos tiszti főorvos.