Emberen végzett kutatások

Az évről évre kitörő hazai botrányok ellenére is jól szabályozott a magyar jogi környezet az orvosbiológiai kutatásokban.

A tudomány nem tudja nélkülözni az emberen végzett kutatásokat, és örök dilemma, miként lehet összeegyeztetni az egyéni (a beteg a létező legjobb terápiát kapja meg) és a társadalmi érdekeket (az orvostudomány haladása mindenkinek érdeke). Az emberen végzett kutatások soha nem látott mértékben növelik az orvostudomány hatékonyságát Sótonyi professzor szerint, aki szerint az évről évre kitörő hazai botrányok ellenére is jól szabályozott a magyar jogi környezet az orvosbiológiai kutatásokban.

A WHO-nak tulajdonított állítás szerint, ha minden etikátlan kísérlet eredményét törölnék az orvosi tankönyvekből, akkor a tananyag körülbelül a felére zsugorodna. Ez akár bevezetője is lehetne Sótonyi professzor utalásszerű történelmi áttekintésének, amelyben szó esett a galvanizálás felfedezése kapcsán a lefejezett emberek tetemével történő mutatványokról (elektromosan ingerelték a holttesteket, amelyek így összerándultak), de élő embereken végzett, embertelen kísérletekről is, amelyek még a múlt század végének történelmére is sötét árnyékot vetnek. (Például a Tuskegee-kísérlet, amelyben megtagadták a penicillint afrikai származású munkásoktól, hogy a szifilisz hosszú távú hatását vizsgálják, a „kísérlet" 1972-ben fejeződött be; rákos sejtek befecskendezése idős betegekbe (1978), HIV fertőzött állami gondozott csecsemőkön tesztelt AIDS gyógyszerek (1988 – 2001), fogamzásgátló eszközök kipróbálása afro-amerikai tinédzsereken 1991-ben.)

A emberen végzett kutatások és kísérletek etikai, törvényi szabályozását rendkívül részletesen tárta hallgatóság elé Sótonyi professzor, többek között bemutatta az egyik legfontosabbat, az 1947-ben elfogadott Nürnbergi Kódexet. A tíz alapelvet tartalmazó kódex a náci medicina hatására született a nürnbergi orvosper alapján, és a mai napig hatályos, sőt: folyamatosan szabályozza a kutatást az orvostudomány fejlődésének megfelelően. (Legújabban a genetika robbant be szabályzandó kérdéskörként.)

Mivel a nürnbergi bíróság a hippokratészi kötelezettséget („Ne árts!") nem találta elegendőnek az orvosi kísérletek alanyainak védelmében, ezért tíz vezérelveket fogalmazott meg: elengedhetetlen követelmény a vizsgált ember önkéntes beleegyezése, a kísérleti alany teljes körű tájékoztatása, a kísérlethez való önkéntes, szabad hozzájárulás. A kísérlet eredménye a társadalom számára hasznos és más módon el nem érhető kell legyen. A kísérleteket állatkísérleteknek kell megelőznie; az eljárás nem okozhat sem fizikai, sem lelki szenvedést, károsodást; nem vezethet a kísérleti alany halálához vagy megnyomorításához; a kockázat mértéke nem haladhatja meg a várható pozitív eredmény értékét; az esetleges ártalom kezelésére előre fel kell készülni; a kísérleteket csak tudományosan minősített személyek vezethetik; az alany kívánságára a kísérletet bármikor azonnal abba kell hagyni; ha a kísérlet közben, annak folytatását a kutató veszélyesnek tartja, azt azonnal be kell szüntetnie – áll a dokumentumban.

Szintén meghatározó jelentőségű a Helsinki Deklaráció (1964), amelyet az Orvos-Világszövetség alkotott: olyan etikai alapelvek gyűjteménye, amelyek irányt mutatnak az orvosok és más tudományos munkatársak részére, akik embereken történő orvosi kutatásokban vesznek részt. A 1997-ben elfogadott Ovideói Egyezmény, amelyhez hazánk is csatlakozott. Az Egyezmény legfőbb célja, hogy segítse a személyek alapvető jogainak, méltóságának, önazonosságának biztosítását és védelmét a biológia és az orvostudomány gyakorlati alkalmazása kapcsán. Számos olyan alapelvet és szabályt tartalmaz, melyet az aláíró államoknak az elfogadás után be kell építeniük saját jogrendszerükbe. Alapvető szabály, hogy az ember érdeke és jóléte elsőbbséget élvez a társadalom vagy a tudomány puszta érdekével szemben. Tiltja az emberi lény klónozását (Magyarország: 2002. május 1-i hatálybalépéssel, a 2002. évi VI. törvényben hirdette ki).

A Preambulumban fogalmazódik meg többek között, hogy a biológia és az orvostudomány területén végrehajtott beavatkozást csak a szakmai szabályok tiszteletben tartásával, az egyén felvilágosítás utáni szabad beleegyezésével lehet végrehajtani. Sajátos védelmet kell biztosítani a kiskorúaknak és a cselekvőképességükben korlátozottak vagy cselekvőképtelenek számára. Szintén megfogalmazza: nemzetközi együttműködés szükséges ahhoz, hogy az egész emberiség élvezze a biológia s az orvostudomány eredményeit.