EMKI: kérdőíves kórházi felmérést végeznek

Megfelelő adatbázisok híján a kórházak helyzetét mérik fel az ellátásszervezés alapjául.

A gyakorlati előkészítés szakaszába lépett a Semmelweis Tervben megfogalmazott új egészségügyi intézményrendszer kialakítása. Hétfőtől ugyanis működik az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) honlapján a kórházakat érintő adatszolgáltatási rendszer. Ez lesz a nagytérségi betegellátás-szervezés módszertanának egyik alapja, a módszertan kidolgozásáért az EMKI a felelős. Minderről dr. Török Krisztina főigazgató tájékoztatta a Weborvost, annak kapcsán, hogy ma a kérdőíves felmérésről tart előadást az IME regionális konferenciáján.

A szaktárca minden eddiginél pontosabb és részletesebb képet szeretne kapni az ellátórendszer állapotáról több célból is: egyrészt az uniós, valamint költségvetési források minél igazságosabb elosztása, allokálása végett, másrészt pedig, a már fentebb említett ellátásszervezés módszertanának kidolgozása miatt. Ehhez megfelelő adatbázisok híján szükség van az ellátók adatszolgáltatására. Az ország összes közfinanszírozott fekvőbeteg-ellátójának március 16-ig van lehetősége az EMKI honlapjáról letölthető kérdőív megválaszolására a szükséges regisztráció után.

Az intézményi adatok mellett használni fogják az OEP, ÁNTSZ, EMKI, ESKI adatbázisait többek között a betegforgalomra, betegelvándorlásra, finanszírozásra, kapacitásra, morbiditásra vonatkozóan. A kérdőívek feldolgozása után tájékoztatást, illetve konzultációs lehetőséget kapnak az intézmények.

A kérdőív tematikus blokkjaiban szerepel az intézményi gazdálkodás, közműfelmérés, ingatlankataszter, műszerkataszter, közbeszerzés, munkaerő-gazdálkodás, informatika, várólista, gyógyszergazdálkodás, ellátási együttműködés.

A kérdőíveket négy kórházon tesztelték. Ettől függetlenül előjöhetnek problémák a kitöltéskor, erre szolgál az e-mail-es helpdesk, illetve a kérdések függvényében folyamatosan bővülő GYIK.
A főigazgató szerint az intézmények érdekében áll a pontos információk eljuttatása és az ezzel járó nagy munka felvállalása, hiszen csak ez esetben történhet úgy a struktúra rekonfigurálása, hogy az általuk ellátott betegek igényeit, illetve az intézmény helyzetét figyelembe vegye.

Nem restrikciós lépésre készülnek a felméréssel, szögezi le Török Krisztina, aki megismétli az államtitkár által már többször hangoztatott álláspontot: intézményt nem zárnak be, de elképzelhető a profilváltás. A szaktárca szándéka szerint a kiválóan működő ellátási centrumokat megőrzik a ma is jól működő kórházakban (legyen az akár egy városi intézmény), így nem biztos, hogy egy csúcskórházban lesz elérhető minden magas progresszivitású ellátás.

A főigazgató tájékoztatása szerint a módszertan kidolgozásával párhuzamosan a szakmai kollégiumok szakmacsoportonként fogják meghatározni a hazai ellátási szükségletet. Az államtitkárságon már használják az alapjáraton működő, egyre többet tudó kapacitástervezési rendszert, a Katéter Mónikát, vagyis az egészségügyi ellátórendszerről készült digitális térképet.

Az ütemterv szerint májusra kell elkészülniük az ellátásszervezési módszertannal. Az EMKI szakembereiből álló teamek munkáját az ESKI, ÁNTSZ, OEP felkért szakértői segítik. Terveik szerint két-három módszertani variációt tesznek le az államtitkár asztalára, s ezután születhet az egészségpolitikai döntés.

A módszertan részét képezi a nagytérségi betegútszervező intézetek felállítása, működésük szabályozása, és például az, hogy milyen lépéseket kell megtenniük a hozzájuk tartozó intézmények költséghatékony működése (közös beszerzések, energiatakarékosság) érdekében.

TÁMOP-os forrás biztosítja a 15-20 fősre tervezett ellátásszervező intézetek létrehozását, működtetését – mindehhez nagytérségenként körülbelül 1,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A kilenc nagytérségi egészségszervezési központ felügyeletét, illetve a nagytérségeken átnyúló ellátások (például transzplantáció) az Állami Egészségszervezési Központ látja el. Semmiképpen nem monstre szervezetekben gondolkodnak, szögezte le Török Krisztina.

A struktúra átalakításából is megtakarítást remélnek. A nagytérségi közös menedzsmenti tevékenységek eredményeképpen felszabaduló források nagyságát megyénként átlagosan legalább ötszázmillió forintra becsülik. A megtakarított pénzt az érintett nagytérségben akarják tartani, és adósságkonszolidációra, illetve a dolgozókra kívánják fordítani (például jutalom, szakorvosoknak egyedi juttatás, nővérszállás támogatása).

A betegút szervezése során mindenképpen építeni kívánnak a jelenlegi betegutakra, vagyis a bejáratott betegutakat nem kívánják ésszerűtlenül újra rajzolni. A betegek a nagytérségen belül választhatnak majd ellátót, az ehhez szükséges információkhoz az internet segítségével juthatnak: a beteg látni fogja, hol van a legközelebbi MR, stb, és kérheti háziorvosát, hogy oda utalja. Nem akarják a betegek szabadságát korlátozni, de több utazással járhat az ellátáshoz való hozzájutás az ellátás szakmai centralizációja miatt, mondta főigazgató jelezve, hogy ez az elképzelés nem máról holnapra valósulhat meg.

Az ellátás szervezésének módszertanával párhuzamosan a finanszírozási módszertan kidolgozása is zajlik majd. A szakemberek feladata lesz az igazságosabb, precízebb finanszírozási rendszer megalkotása, valamint az úgynevezett „kimazsolázások" megakadályozása (a pénzt hozó betegek megtartása, a pénzt vivők továbbküldése).

A sürgősségi ellátás szabályozása az ellátásszervezés egyik sürgető feladata és sarokpontja, kiemelten Budapesten, ahol extrém módon csak egy sürgősségi fogadóhely van, miközben itt van a legtöbb intézmény és a legsűrűbb a népesség, itt a legnagyobb a populáció.

Az ellátásszervezési projekt 2012 első negyedévében már működőképes lesz a tervek szerint, a lakosság számára pedig 2012 második felében lesz igazán érzékelhető.