Emlőszűrő centrumokat záratnának be | Weborvos

A mammográfiás szakértői munkabizottság vezetője a jelenlegi 47-ből csak 26 emlőszűrő központot tartana meg.

– Amikor 2001-ben a mammográfiás szűrőközpontok létrehozására kiírták a pályázatokat, akkor a szakmaközi bizottság értékelése nyomán 17 pályázó bizonyította szakmai alkalmasságát. Leginkább az egyes régiók és települések politikai lobbistái járták ki, hogy fokozatosan növekedett a szűrőcentrumok száma, s jelenleg már 47 ilyen központ működik az országban annak ellenére, hogy a havi és a negyedéves jelentések eredményei nyomán egynémely vizsgálóhellyel szemben több szakmai kifogás is felmerül – mondta Péntek Zoltán. – Bármelyik településen könnyű a helybélieket megnyerni arra, hogy egy adott ellátást helyben megvalósítsanak, hiszen nagyon erős érv az utazásnélküli ellátás hangoztatása. Csakhogy az embereknek arra már nincs rálátása, hogy a létrejövő diagnosztikus hely és az ott dolgozók felkészültsége mennyiben felel meg a szakmai kritériumoknak – folytatta a szakember, aki szerint az eredetileg tervezett 26 emlőközpont kapacitása is csak akkor lenne kihasználva, ha a megcélzott nők 85 százaléka megjelenne a szűréseken. A magyarországi adatok azonban ettől messze esnek, egy átfogó mozgósítási programmal egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sikerült 70 százaléknál magasabb részvételi arányt elérni, az országos átlag ennek a fele. Péntek Zoltán szerint a tapasztalatok szétaprózódása a mammográfiás szűrés hatékonyságát is csökkenti.

– A mammográfia közismerten az egyik legnehezebb ága a hagyományos röntgendiagnosztikának, a vizsgálat tökéletesen elvégezve sem nyújt teljes biztonságot: öt kezdődő tumor közül egyet nem veszünk észre, mert például nem minden szövetszerkezetű emlő alkalmas arra, hogy azon a készülék nagy biztonsággal „átlásson". Az álnegatív esetek és a gyorsan fejlődő tumortípusok miatt is fontos az, hogy a nők ne hagyjanak ki szűréseket, rendszeresen vegyenek részt a vizsgálaton, mert a többszöri megjelenéssel növelni lehet az esélyét az esetleges időbeni diagnózisnak. Ezt a kockázattal terhelt vizsgálati eredményt csökkenti tovább az, ha valahol nem kellő szakmaisággal értékelik ki az eredményeket, s álbiztonságot nyújtanak a nőknek – mondta Péntek Zoltán, megjegyezve: az álnegatív esetek azért is veszélyesek, mert a nők hazatérve azokat az esetlegesen jelentkező figyelmeztető tüneteiket is figyelmen kívül hagyják, amelyek más esetben gyanút ébresztenének bennük.

Arra a kérdésünkre, a nők tájékozódhatnak-e arról, hogy a közelükben működő szűrőközpontok közül a szakmai minősítés szerint hová érdemes inkább fordulni, Péntek Zoltán nemmel felelt. Azt mondta: ma legfeljebb az egymás között vagy a háziorvosokon keresztül terjedő informális hírek nyújthatnak támpontot a pácienseknek. Hozzátette: ez az információ is csak akkor hiteles, ha az adott háziorvos nem érdekelt egyik vagy másik szűrőközpont működésében.

– Ha a döntéshozók komolyan vennék a szakmát, s minden más szempontot félretéve hallgatnának a szakemberekre, akkor 300 ezer lakosonként volna egy szűrőcentrum. A gyakorlatban ez úgy alakulna, hogy a fővárosban 7-8 vizsgálóhely maradna, valamint minden megyében egy – mondta Péntek Zoltán.

A vázolt problémák ellenére Péntek Zoltán úgy látja: a legfontosabb, hogy minél több nő minél rendszeresebben résztvegyen a mammográfián. – A nők azon harmada, akik rendszeresen eljönnek a vizsgálatokra, megadják az esélyt az orvosoknak arra, hogy egy esetleges elváltozás felbukkanásakor időben közbeavatkozzanak, s ezzel akár megmentsék az életét. Ezt az esélyt veszik el maguktól azok az asszonyok, akik távol maradnak – fogalmazott Péntek Zoltán, majd a 2002-2006. közötti összesített adatokat idézve elmondta: öt év alatt több mint hárommillió nőt hívtak vizsgálatokra, közülük 1,2 millióan vettek részt a mammográfián. Az emlőszűrésen megjelentek közül mintegy 80 ezer nőt hívtak vissza további kivizsgálásra, majd több ezer nő esetében került sor műtétre, amivel megakadályozták a tumor elburjánzását, redukálták az áttétek képződésének esélyét.