Eredményt hozott a korbácstörvény | Weborvos

Az ÁSZ jelentése szerint szükséges volt a sokat vitatott szabályozó bevezetése.

Jóval nagyobb mínusszal zárta az évet 2009-ben az E. Alap a tervezettnél: 149 milliárd forintos hiány mutatkozott, aminek fő oka a gazdasági válság hatására bekövetkezett foglalkoztatás csökkenése (a KSH adatai szerint a 2,5 százalékkal, a bruttó keresettömeg 5 százalékkal csökkent), illetve a járulékmérték mérséklése miatt keletkezett. Ez olvasható többek között az Állami Számvevőszék jelentésében, amely a 2009-es költségvetés végrehajtásával foglalkozik.

A 2009-es E. Alap főszámai
A bevételi főösszeg 1 269 366,2 millió forintra teljesült, ez a tervezettől 9,9 százalékkal, vagyis 139 347,8 millió forinttal kevesebb. A biztosítotti egészségbiztosítási járulék 2009. évi teljesítése 424 335,2 millió forint volt, amely az előirányzatnál 39 710,8 millió forinttal kevesebb.
A kiadási főösszeg 1 418 842,1 millió forintra teljesült, az eredeti előirányzathoz viszonyítva 0,1 százalékos a kiadási többlet.
Az ellátási kiadások teljesítése 1 395 793,5 millió forint volt, ami 0,5 százalékkal marad el a módosított előirányzattól. A megtakarítás a természetbeni ellátások terén hozott megszorító intézkedések (forráskivonás a gyógyító-megelőző ellátásokból, gyógyászati segédeszközök támogatásának szigorítása) hatására jelentkezett.
Növekedett a pénzbeli ellátások, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatások kiadása, de ezt a hatást semlegesítette a gyógyító-megelőző kiadások, azon belül is az összevont szakellátási kassza csökkentése.
A gyógyító-megelőző jogcímcsoport kiadása a 2008. évihez viszonyítva 27 223,1 millió forinttal lett kevesebb, vagyis 3,6 százalékos volt a csökkenés. Ez majdnem teljes egészében az összevont szakellátáson jelent meg, ahol arányaiban nagyobb, 6,1 százalékos megszorítás mutatkozott.

Kevesebb pénzt jutott az ellátásokra

Az egészségügyi szolgáltatók bevételének csökkenése ennél nagyobb mértékű volt, mert az előirányzat csökkenésén túl tartalmazta a vizitdíjakból származó bevételek elmaradását (10 960,2 millió forint), és a 2009-ben a központi költségvetésből bérpolitikai intézkedés címén kifizetett összeg (10 342,8 millió forint) is alacsonyabb volt a 2008. évinél (24,5 milliárd forint).

A legnagyobb előirányzat-csökkenés az aktív fekvőbeteg-ellátásban történt, ami a módosítások következtében végül is 12,5 milliárd forinttal csökkent. (A csökkenést részben enyhítette az októberi hóközi kifizetés.)

A járóbeteg-szakellátás előirányzata nem változott számottevően év közben, ugyanakkor a 2008. évhez viszonyítva jelentős csökkentés volt tapasztalható. A 2009-ben a járóbeteg-ellátás kiadását a CT, MRI kiadásokkal együtt tüntette fel a költségvetés, együttes kiadásuk 108,9 milliárd forint volt. A megelőző évben ezekre a kiadásokra 114,9 milliárd forint teljesítést számoltak el, de a szolgáltatók a vizitdíjjal valamivel több mint 118 milliárd forint bevételhez jutottak.
A krónikus fekvőbeteg-ellátás előirányzatát 8,8 százalékkal, 4770,6 millió forinttal emelték meg a kiadások teljesítéséhez.

Az összevont szakellátás terén az ellátórendszer teljesítménye nem volt összhangban a finanszírozási forrással. A mintegy hét százalékkal magasabb teljesítmények kifizetése veszélyeztette a (forráselvonással is érintett) zárt kassza betartását, ezt a problémát finanszírozás-váltással kezelték. Az új, lebegőpontos elszámolás lehetővé tette a zárt kassza betartását, ugyanakkor az ellátások finanszírozottsága jelentősen csökkent. A változás nem tudta önmagában orvosolni a kialakult forráshiányt, a szolgáltatók számára finanszírozási nehézségekhez vezetett, ezért a szakma érdekképviseletei szervei és a minisztérium között tárgyalás kezdődött kiegészítő források bevonásáról. Októberben összesen 45 milliárd forintot kapott a járóbeteg- és az aktív fekvőbeteg-ellátás.

Az egynapos sebészet területén a szolgáltatók 2009-ben hárommilliárd forint finanszírozást kaptak. A finanszírozott esetek száma a nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony mértékű, a rendelkezésre álló keretet a szolgáltatók a súlyszám-korlát miatt egyik évben sem lépték túl. Nem éltek a kapacitásátcsoportosítási lehetőséggel, amely szerint az aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitásuk legfeljebb 10 százalékát az egynaposra „cserélhették" volna.

A korbácstörvény meghozta eredményét

A gyógyszertámogatás kiadása 2009-ben 328,5 milliárd forint volt. A gyógyszerfogyasztás mértéke nem változott. A normatív körben mind a fogyasztás, mind a kiadások stagnálása figyelhető meg. Az egészségügyi indikációs jogcímeken a támogatás-kiáramlás jelentősen, 9,1 százalékkal nőtt, ami az új terápiás lehetőséget nyújtó termékek befogadásának volt köszönhető. Ezeket a biztosító úgy tudta támogatni, hogy a kiadások az előirányzatot nem lépték túl.

Az árcsökkentések visszafogottabb, de még igen jelentős eredményekhez vezettek 2009-ben. 2008-ban átlagosan 14 százalékos árcsökkentés mutatkozott, a tárgyévben 7,5 százalékos volt az árcsökkentések átlagos mértéke. Enyhült a fogyasztói áron alapuló kötelező delistázási szabály, ami kevésbé ösztönözte a szereplőket árversenyre. 2009-ben 652 gyógyszer ára csökkent, szemben az egy évvel korábbi 786-tal.

A 2007-ben született, 2009-ben bevezetett „korbácstörvényt" szükséges és eredményes szabályozónak minősíti az ÁSZ. Mint ismeretes, négy, terápiás területen jelöltek ki célértéket: gyomorbántalmak, cukorbetegség, magas vérnyomás, valamint vérzsírproblémák körében. Az egyes terápiás csoportokon belül a célérték feletti mennyiséget felírók aránya 2009. második negyedévtől kezdve minden csoportban jelentősen csökkent.

OEP ellenőrzés: indokolatlan finanszírozás
Az E. Alap hatékony felhasználásának érdekében 2009-ben megindult az OEP orvosszakmai ellenőrző tevékenységének koncepcionális újragondolása. Az Alapkezelő szerint „a jobb és hatékonyabb ellátás biztosítása egy olyan ellenőrzés mellett garantálható, mely az ellátó rendszerből az anomáliákat a teljesség igényére törekedve valóban kiszűri, és tükör módjára az érintettek felé visszamutatja." A szakmai ellenőrzés koncepcionális megerősítésének részeként egységes összefoglaló készült a 2009-es év ellenőrzéseiről. Az orvosszakmai és gyógyszerészeti ellenőrzés együttesen 1,6 milliárd forint indokolatlan társadalombiztosítási támogatás-kiáramlást és finanszírozást állapított meg. Szankcióként az indokolatlan támogatások visszavonása, levonása miatt már intézkedtek.

Az ÁSZ jelentéséről, valamint a 2009. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról szeptember 6-án tárgyal a parlament egészségügyi bizottsága.

(forrás: weborvos)