Érzékeny kérdések-válaszok az Országgyűlésben

MSZP: kevés a jövőre tervezett nyugdíjemelés



Korózs Lajos (MSZP) bírálta a jövőre tervezett 0,9 százalékos nyugdíjemelést, amely alapján a nyugdíjak egészét tekintve még ezer forintra sem jön ki a többlet.
  

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, a Fidesz-KDNP minden évben inflációval megegyezően, a vásárlóértéket növelve emelte a nyugdíjakat, illetve visszaadta azokat a pénzeket a nyugdíjasoknak, amit a szocialisták elvettek.

LMP a nyugdíjemelésekről
  

Schmuck Erzsébet (LMP) azt bírálta, hogy a nyugdíjak csak 0,9 százalékkal emelkednek jövőre. Miért nem gondolnak arra, hogy hogyan lehetne a rászorultsági elvet érvényesíteni az emelés során, miért nem emelik a 2008 óta befagyasztott nyugdíjminimum összegét - kérdezte.
  

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte, kormány vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét és ezt nem csak megtette, de az emelésekkel a szocialisták által korábban elvett 13. havi nyugdíj összegét is visszaadta.
  

Az elmúlt éveket jellemző körülbelül nyugdíjemelés vásárlóértékben mintegy 8,4 százalékot jelentett 2011-2015 között - fogalmazott. Emellett a rezsicsökkentéssel a legkisebb jövedelműek terhei lettek kisebbek, ehhez pedig most hozzájárul a legfontosabb élelmiszerek áfájának érzékelhető méretű csökkentése - emelte ki.

Jobbik: finanszírozási problémák várhatóak a nyugdíjrendszerben

  

Egyed Zsolt (Jobbik) arról beszélt, hogy a nyugdíjrendszerben finanszírozási problémák várhatóak, a Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulása hatalmas terhet jelent majd a nyugdíjrendszernek. Milyen lépéseket tettek a katasztrófa elhárításának érdekében, nem tartja-e szégyennek, hogy a magán-nyugdíjpénztári pénzeket elherdelták - kérdezte.
  

Rétvári Bence államtitkár azt felelte, hogy a 2010-es választási programjában még a Jobbik is a hárompilléres nyugdíjrendszer átalakítását követelte, majd a parlamentben is támogatták a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításáról szóló javaslatot.
  

A kormány egyensúlyba hozta a nyugdíjkasszát, a nyugdíjrendszer pedig stabillá és kiszámíthatóvá vált - közölte.



Jobbik: fizetős lesz a rendszer a kórházi krónikus ágyak kiszervezésével?



Rig Lajos (Jobbik) a kórházi krónikus ágyak egészségügyiből szociális ágazatba történő szervezéséről kérdezett. Szerinte a kormány nem kommunikál megfelelően az érintettekkel, pedig fontos lenne a szakmát megfelelően tájékoztatni, mert egy jól szabályozott kiszervezés még jól is jöhet.

Arról is kérdezett, hogy a kiszervezéssel fizetőssé válik-e a rendszer.
  

Rétvári Bence közlése szerint azért fognak neki most az átalakításnak, mert többletforrás van az egészségügyben és a szociális rendszerben is, így nincs rajtuk nyomás, hogy megtakarítást kell elérni.
  

Hozzátette: az átszervezéshez többletforrás kell a szociális rendszerben, de ezt nem úgy tervezik, hogy azt a betegektől szedik be. Aki most ingyenesen fekszik ilyen ágyon, annak továbbra is garantálni kell az ingyenességet - jelezte.



Fidesz: milyen az élelmiszer-biztonság Magyarországon?




Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy ma Magyarországon az élelmiszerhamisítás a drogkereskedelem után a második legjelentősebb feketepiaci tevékenység, ezért a terület hatékony ellenőrzése kiemelten fontos. Azt kérdezte, milyen a magyarországi helyzet a hamisított élelmiszerek forgalmazása szempontjából.
  

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára felidézte, hogy Európában az elsők között, 2012-ben hozták létre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt. A Nébih 89 százalékos felderítési hatékonysággal dolgozik - mondta. Jelezte, a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak a hamisított termékek online terjesztésére, eredethamisítások visszaszorítása érdekében pedig eredettérkép létrehozását tervezik például a méz esetében.
  

MSZP: béremelés kellene az egészségügyben.
  

Tukacs István (MSZP) vitatott egy korábban elhangzott választ, hogy a kormánynak nincs beleszólása, mire költi az MNB a 266 milliárd forintot, hiszen a jegybank százszázalékos tulajdonosa az állam.
  

Az ellenzéki képviselő szerint ebből a pénzből teljesíteni lehetne az egészségügyben dolgozók követeléseit, például azonnal 50 százalékos béremelés kellene.
  

Rétvári Bence azt kérdezte, hol volt ez az eltökéltség, amikor a szocialisták voltak kormányon és elvették az egészségügyi dolgozók 13. havi fizetését, több száz milliárd forintot vontak ki a területről.
  

Beszélt a mostani kormány intézkedéseiről, az alapellátás megnövelt támogatásáról, az 500 milliárd forintnyi fejlesztésekről, a várólisták csökkentéséről, a rezidensprogramról.

MSZP: mi tesz a kormány a dél-pesti pszichiátriai ellátásért?



Kunhalmi Ágnes
(MSZP) szerint romlott a Jahn Ferenc kórház pszichiátriai ellátásának színvonala, március 15-én pedig megszüntették az akut betegfelvételt. Emiatt a betegeket az eljárás alá vont Merényi Gusztáv kórházba irányítják - tette hozzá. A szocialista politikus azt kérdezte: mit tesz a kormány azért, hogy megfelelő legyen a dél-pesti ellátás.
  

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában az ágazat legnagyobb országos problémájának minősítette, hogy a szocialista kormány 2007-ben bezárta az OPNI-t, amit azóta sem lehetett pótolni. Szóvá tette, hogy az előző kormány leépítette a működő osztályokat is, a szakembereket pedig "szélnek eresztette".

Kiemelte, hogy 2010 után 8 milliárd forint pluszforrás jutott a terület fejlesztéseire, a következő időszakban pedig 11 milliárd forintot szánnak hasonló célokra, s ebből a dél-pesti ellátás színvonalát is javítják.