FAKOOSZ: jó hírek a jövő évi adótörvényekben

Megjelent a jövő évi adó- és járuléktörvények tervezete - ezt véleményezi a FAKOOSZ.

A parlament honlapján megjelent szombaton a jövő évi adó- és járuléktörvények tervezete. A legfontosabb változásokat Széphalmi Miklós, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) főkönyvelője foglalta össze:

Radikális adócsökkentés:

A javaslat a személyi jövedelemadóztatás jelenlegi rendszerét – amely szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelmek kétkulcsos adótábla alapján, a törvényben meghatározott külön adózó jövedelmek pedig ettől eltérő (jellemzően 20/25 százalékos) mértékkel adóznak – felváltva, bevezeti az egykulcsos adóztatást, amely szerint a magánszemély valamennyi – összevont adóalapba tartozó, valamint külön adózó – jövedelme után egyazon, arányos 16 százalékos kulccsal kell az adókötelezettséget teljesíteni.

Megszűnik az ún. „tevékenységre jellemző kereset" fogalma, már 2010-re is! Tehát amitől tartottunk, az a veszély elhárulni látszik. (bírságok, a praxisok csődbe kényszerítése, stb.)

Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyes közreműködő tagja 2010. évi adókötelezettségére az e törvény kivét-kiegészítésre, személyes közreműködői díjkiegészítésre vonatkozó 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

2011-ben a társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozás legfeljebb a társadalombiztosításijárulék-fizetési felső határ után fizeti meg.

Fontos! Ebben az esetben a minimálbér nem a klasszikus értelemben vett minimálbér, hanem a garantált bérminimum, azaz a legalább középfokú végzettséget igénylő munkaköröknél – orvos, nővér - 2010-ben legalább 89 500 Ft és nem 73 000 Ft!!!

A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg, legfeljebb a társadalom-biztosítási járulék-fizetési felső határ után.

Csökken viszont a munkaviszonyban állók adójóváírása:

Adójóváírás 2011-től is érvényesíthető, a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12 100 forint, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves összes jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves összes jövedelemig lehet érvényesíteni.

Gyermekek utáni adókedvezmények:

1-2 gyerek után havi 10 000 Ft., 3 és több gyermek esetében 33 000 Ft. (Azok a gyermekek vehetők figyelmbe, akik után családi pótlékot folyósítanak.)

A családi kedvezmény érvényesítésének jövedelemkorlátja 2011-től megszűnik.

A javaslat a korábbi szabályozással azonosan határozza meg az eltartott és kedvezményezett eltartott, a jogosultági hónap, illetve a kedvezmény érvényesítésére jogosult személy fogalmát, megtartva a családi kedvezmény házastárssal, élettárssal történő megosztása lehetőségét is.

A családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó eljárásjogi szabályok nem változnak, azt a magánszemély nyilatkozata alapján lehet érvényesíteni (megosztani), amely nyilatkozatban feltüntetésre kerül az eltartottak adóazonosító jele, természetes személyazonosító adatai, lakcíme, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jele. A családi kedvezmény várandósság esetén történő érvényesítése orvosi igazolás alapján, a magánszemély nyilatkozata szerint történik, azonban adatvédelmi garanciális szabály, hogy az orvosi igazolást csak ellenőrzéskor kérheti az adóhatóság.

Változnak a béren kivüli jutattások szabályai, új nevet is kapnak: kedvezményezett béren kívüli juttatás

A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, amely után szintén a kifizető fizet személyi jövedelemadót, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, a meleg étkeztetés, a nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás. A megújulási kártya olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a kártya kibocsátására felhatalmazott (kártyakibocsátó) pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. A megújulási kártya működésének szabályait, felhasználhatóságának körét kormányrendelet fogja tartalmazni.

2011-től a jelenlegi természetbeni juttatások közül a sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás, a jelenleg kedvezményesen adózó helyi bérlet, iskolarendszerű képzés átvállalt díja, iskolakezdési támogatás is a magánszemélynél keletkeztet adókötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a kifizető egy későbbi kifizetésnél vonja le az juttatásra eső adóelőleget, vagy a magánszemélynek adott igazoláson felhívja a magánszemély figyelmét, hogy a le nem vont adóelőleget a magánszemélynek kell megfizetnie.

Változik a természetbeni juttatások adó- és járulékkötelezettsége.

A hatályos szabályok alapján a természetbeni juttatások után a kifizető 54 százalék személyi jövedelemadót, és a juttatás személyi jövedelemadóval növelt értéke után 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, vagy a juttatás értéke után 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizet. A javaslat szerint ezentúl a kifizető 16 százalék személyi jövedelemadót, és minden esetben 27 százalék egészségügyi hozzájárulást, eho-t fizet. A kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás alapja azonban a javaslat szerint a nem pénzbeli juttatások értékének 1,19-szerese, ugyanis így biztosított az, hogy a kifizetőnek adott értékű juttatás ugyanannyi költségébe kerüljön.

Újonnan kerül a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé a hatályos szabályok szerint korlátlanul adómentes juttatásnak minősülő internethasználat, internetszámla térítése. A javaslat szerint kedvezményes adózású a juttatás havi 5000 forint értékhatárig. A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások után a hatályos szabályok szerint a kifizetőnek 25 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie, és a juttatást járulék nem terheli. A javaslat szerint a béren kívüli juttatások kifizetőt terhelő adója is 16 százalék lesz, és a juttatás értékének 1,19-szerese után kell a 16 százalék adót megfizetni, de járulékot sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem kell fizetnie. A kedvezmény tehát a járulékmentesség.

A számítógép használatának munkáltató által történő juttatása – a juttatás mértéke számszerűsítésének nehézkessége miatt – adómentes marad, míg az internet-használat juttatása béren kívüli juttatásnak minősül, és ennek megfelelően adóköteles.

Jelentősen csökken az egyéni vállalkozók adóterhelése!

Az egykulcsos adóztatás bevezetésének megfelelően valamennyi külön adózó jövedelem esetében a hatályos szabályok szerinti (20/25 százalékos mértékű) kulcsok 16 százalékra csökkennek. Egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 500 millió forintos adóalapig marad 10 százalék, az e fölötti részre 19 százalék, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó mértéke azonban 25-ről 16 százalékra csökken.

A 16 százalékos egykulcsos adózás bevezetésének megfelelően módosul az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után meg nem fizetendő adó értékhatára is. Tekintettel arra, hogy változatlanul 200 ezer forint jövedelem élvez adómentességet, az adót akkor nem kell megfizetni, ha az a 32 ezer forintot nem haladja meg (a hatályos szabályok alapján a jövedelem 25 százalékos adóterheléséből következően ez 50 ezer forint volt).

Újra adómentes lesz a nyugdíj!

Az adóterhet nem viselő járandóság a hatályos szabályok szerint olyan adóköteles jövedelem, amelyet az adó megállapítása során figyelembe kell venni, de a rá eső adót nem kell megfizetni, szerepe abban jelentkezik, hogy – köznyelvileg – feltolja a többi jövedelmet az adótábla mentén. Tekintettel arra, hogy az egy kulccsal történő adóztatás bevezetése miatt erre nincs szükség, a javaslat az adómentes jövedelmek közé sorolja a hatályos szabályok szerinti adóterhet nem viselő járandóságokat (például nyugdíj).

Ennek megfelelően 2011. január 1-jétől adómentes jövedelemnek minősül – többek között –:

• a nyugdíj, a nyugdíjas magánszemélyt megillető baleseti járadék, a nyugdíjkorhatárt elért magánszemély által kapott jövedelempótló kártérítés;

• a gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás, nevelőszülői díj;

• az ápolási díj, a szociális gondozói díj;

• az ösztöndíj-jellegű juttatások, az ösztöndíjas foglalkoztatott meghatározott juttatásai, a hallgatói munkadíj;

• a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódó pénzbeli juttatás;

• a szépkorúak jubileumi juttatása;

• a felszolgálási díj és a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;

• a gazdaságátadási támogatás;

• a munkáltatói lakáscélú támogatás, amely adómentességének és juttatásának részletszabályait is – változatlanul – tartalmazza a törvény;

• a házassági vagyonközösség megszűnése esetén a vagyonelemek házastársi megváltásának adómentessége az ingatlan mellett minden jogra és az értékpapírra is kiterjed, ezért az adómentességet biztosító rendelkezés a lakással kapcsolatos adómentességek közül átkerül az egyéb indokkal adómentes bevételek közé.

Adóbevallás helyett : ADÓNYILATKOZAT

Az egységes és arányos adókulcs bevezetése mellett az adózók többsége esetében a kifizetők által levont adóelőleg és a véglegesen megállapított adó megegyezik. Erre tekintettel, a javaslat az adózók bevallási kötelezettségének egyszerűsítése érdekében újraszabályozza az adó megállapítására vonatkozó rendelkezéseket.

Az adót – fő szabályként – adóévenként továbbra is be kell vallani, és ez a kötelezettség továbbra is önadózással vagy munkáltatói adómegállapítás révén teljesíthető. Az önadózás keretében az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás eddigi lehetősége mellett a javaslat új lehetőségként vezeti be az adónyilatkozatot, amely az említett egyszerűsített bevalláshoz képest is jóval egyszerűbb, gyakorlatilag A/4-es lapon néhány sort tartalmaz.

Egyelőre ennyi. A lehetséges vállalkozáson belüli változtatási lehetőségekre a törvények elfogadását követően visszatérünk.