Finanszírozás: jobb kondíciók 2011-ben? | Weborvos

Az eddig megismert finanszírozási lehetőségek tükrében 2011-et így látják a kórházvezetők.

Nemrégiben tette közzé az OEP az idei tvk-keretet: senki nem járhatott rosszabbul, sőt a szakállamtitkárság szerint januártól javul a szakellátás finanszírozása. Három százalékkal emelik az alapdíjakat, a teljesítményvolumen-korlát (tvk) feletti teljesítményt degresszíven finanszírozzák. (Tizenöt milliárd forintos tartalék is van a rendszerben.) Hogy valóban mire elég egy-egy kórház működtetéséhez összességében a finanszírozás, a leginkább illetékeseket, néhány vezetőt kértünk válaszadásra körképünk második részében.

Csidei Irén: jobb kondíciókkal indulnak 2011-ben
Az adósságkonszolidációval a lejárt szállítói állományuk kétharmadát tudták kifizetni. Az összeg ugyan kisebb volt a várt egyhavi plusz finanszírozásnál, de mindezzel együtt sokkal jobb kondícióval kezdhették az új évet a Zala Megyei Kórház főigazgatója szerint. Januárban már a megemelt HBCs-t kapják a kórházak, így ez havonta 14-15 millió forintos plusz bevételt hoz a zalai kórháznak, amely ebben az évben több mint 9 milliárd forintos költségvetéssel működik (a bevételek döntő többsége – 97 százaléka – az OEP-től származik).

Egész évre vonatkozóan 1253 ponttal emelkedett a tvk-keretük, a többlet a súlyosabb betegek, tehát a progresszív ellátását szolgálja. A degresszió újbóli bevezetésével és a már említett többletnek, valamint a pont forintérték emelésének köszönhetően a korábban tervezett 670 millió forintos mínusz helyett 350-400 millió forintos hiánnyal számolnak 2011-ben. A finanszírozás javulása miatt sokkal elérhetőbbé és látványosabbá válnak az egyébként kemény belső intézkedéseik eredményei is.

A kiemelt várólisták csökkentésére száztíz millió forintot kapott a zalai kórház, amely így több nyitott szívműtétet, katéteres szívvizsgálatot, illetve több ortopédiai (protézisbeültetés) műtétet tud elvégezni. A betegek behívása megkezdődött, bár a pontos esetszámok még nincsenek meg. A plusz forrásnak köszönhetően sem lehet drasztikusan csökkenteni a várólistát, ám mindenképpen érzékelhető lesz a műtéthez már közelebb álló betegek számára, akik így most előbb sorra kerülnek.

A Zala Megyei Közgyűlés a korábbi tervével szemben mégsem rendel ki önkormányzati biztost a kórházhoz, ugyanis a decemberi adósságkonszolidáció, a kórház összességében javuló helyzete nem teszi indokolttá ezt a lépést.

Rácz Jenő: a degresszió segít a stabilitás megteremtésében
A kórházszövetség elnökeként részt vett az államtitkársági egyeztetéseken az adósságkonszolidációra, illetve az idei költségvetés főbb szempontjaira vonatkozóan, így nem érte nagy meglepetés a számokat látva, válaszolta kérdésünkre a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. főigazgatója.

Bár tavaly nullszaldóval fordultak januárra, most viszont maradt adósságunk, mégis jobb a prognózisuk 2011-re, ugyanis számításaik szerint egyhavi finanszírozással több pénz érkezhet a számlájukra. Ehhez ki kell használniuk a degressziót, ami éves szinten mintegy félmilliárd forintos lehetőség.

A járóbeteg-ellátásban például nem volt olyan hónap, amikor legkevesebb 25 százalékkal ne lépték volna túl a tvk-keretüket. A járó ellátás felé igyekeztek „tolni" a betegeket, ugyanis ha a fekvőbeteg-ellátásban lépték volna túl a limitet, az gazdaságilag „megbillentette" volna az amúgy is nehéz helyzetben lévő kórházat, s emiatt elviselhetetlen mértékű ellátási zavar keletkezett volna.

A degressziós sáv lehetőséget ad arra, hogy „kiengedjék" a teljesítményüket: javul a bevétel, még akkor is, ha csak részben finanszírozza az állam a limit feletti ellátást. A többletbevétel pedig a kórház a stabilitását erősíti.

Az ez évi üzleti tervben nullszaldóval számolnak: az eredmény eléréséhez a tavalyihoz hasonló szigorú gazdálkodásra lesz szükség, s ezzel a túlélést biztosíthatják 2011-re.

Fontos, hogy még tavaly megkapták az intézmények a konszolidációs pénzt, így tisztán tudták zárni az évet, hiszen a minősített adósságot kifizették. A konszolidációból 491 millió forint jutott a veszprémi kórháznak. Az erről szóló kormányrendelet előírja, hogy egy integrációs és egy hosszú távú konszolidációs elképzelést le kell tenni az asztalra két hónapon belül minden támogatott intézménynek.

A veszprémi dokumentumok már készülnek. Mindenképpen a Semmelweis Tervben leírt integrációs, reorganizációs és erőforrás-koncentrációs szempontokat kívánják érvényesíteni. Ennek szellemében három megye – Veszprém, Somogy, Fejér – készít egy közös tervet a Pannon Egészségügyi Társulás létrehozására, amely mint nagytérségi ellátási rendszer működhet majd. Természetesen egységes szakmai protokollal, elvekkel, betegirányítással. Ebben látják a lehetőséget a hosszú távú építkezésre. Az alapvető kérdésekben megegyeztek. 2011 második felében az integráció megtörténhet. A születő társulás tagjainak értelmezése szerint elképzelésük egybevág a Semmelweis Tervvel, reményeik szerint a nagypolitika támogatását is megnyerik.

                                                        (Folytatjuk)
1. rész: Új év, új remények - Csiba Gábor, Mészáros Lajos és Tamás László János véleménye