Folyamatosan nő a hiányszakmák listája

A közmunkások a közhiedelemmel ellentétben nem műtenek, csupán segédápolók lesznek.

Húsz kórházban – köztük két fővárosi intézményben – dolgoznak majd közmunkások, a sikeres pályázatok eredményeként ilyen címszó alatt összesen 334-en kaphatnak munkát. Az érintettek bérét és járulékait – 382 millió forintot - az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány finanszírozza, hangzott el az Országgyűlés egészségügyi bizottságának mai ülésén, ahol az ágazati munkaerőhelyzetről konzultáltak. A minisztérium megjelent szakértői sietve eloszlatták azt a tévhitet, miszerint a közmunkások komoly szakértelmet kívánó egészségügyi tevékenységet folytatnak majd. Kiderült továbbá, hogy többségük nem is teljesen képzetlenül kerül a betegágyak közelébe. Az érettségizett közfoglalkozottak közül 155-en OKJ-sn ápolónői , további 61-en pedig – ugyancsak OKJ-s – ápolási asszisztens képesítést szereznek munkába állásuk előtt, aminek költségét a Szociális és Munkaügyi Minisztérium állja, összesen 395 millió erejéig.

Mint mindig, amikor az egészségügy munkaerőhelyzetéről esik szó, terítékre került az orvosi jogállásról szóló 2001-es törvény, illetve annak meglehetősen zaklatott története. Hiába értenek egyet a jogállási törvénnyel – fogalmazott ezzel kapcsolatban Havas Szófia -, ha az a szakma ellenállásán megbukik. A szocialista képviselő szólt arról is, hogy az elmúlt időszakban exponenciálisan nőtt a hiányszakmák száma, amelyek között olyanok is megjelentek, amelyekben korábbak szakember „túlkínálat" volt. Ennek okaként az uniós munkaerő direktívát jelölte meg, mondván: ennek előírásait csupán néhány ország tudja maradéktalanul betartani, mégpedig migráns – így többek között külföldön munkát vállaló hazai orvosok alkalmazásával. Ennek kapcsán kifogásolta azt is, hogy a Magyar Orvosi Kamara hivatalos lapjának számaiban több hirdetésben toboroznak magyar doktorokat külföldi munkára.
Az Egészségügyi Minisztérium szerint egyébként a ténylegesnél lényegesen nagyobb számok forognak a külföldön dolgozó orvosokkal kapcsolatban. Tavaly év végéig összesen 2442 doktor kérte a külföldi munkavállaláshoz elengedhetetlen jó hírnév igazolásáról szóló dokumentum kiállítását, ám azt nem tudni, hogy közülük mennyien vállaltak ténylegesen munkát külföldön. Az orvosok mellett eddig összesen 632 szakdolgozó folyamodott hasonló igazolásért.

Ami az általános létszámhelyzetet illeti, tavaly év végéig összesen 53 789 orvos és fogorvos, továbbá 10 872 gyógyszerész szerepeltaz alapnyilvántartásban. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők száma azonban ennél jóval kevesebb: 38 879 illetve 7191. A praktizáló orvosok 7,9 százaléka – 2647 fő – már elérte a nyugdíjkorhatárt, a 30 év alattiak aránya pedig 19 százalék (6273 fő).

A szakdolgozók alapnyilvántartásában 170 250 aktív korú szerepel, akiknek többsége több szakképesítést is szerzett. Érvényes működési nyilvántartással 82 289-en rendelkeznek, miközben az összes foglalkoztatott szakdolgozó száma körülbelül 98 ezer.

Tízezer lakosra átlagosan 32 orvos jut, kivéve az ettől jelentősen elmaradó Pest és Békés megyéket. Az engedélyezett orvosi munkahelyek száma 2007-ben 37 895 volt, a betöltött állásoké 36 262. Ez utóbbi azonban nem azt jelenti, hogy minden egyes státuszra egy doktor jut, mivel az állások betöltöttsége nem azonos az azokat ellátó természetesen személyek számával. Így nem állapítható meg – mutat rá a szaktárca kimutatása -, hogy mennyien töltik be az állást. A legrosszabb egyébként Komárom-Esztergom megyében az orvos-ellátottság.

A fekvőbeteg ellátásban többek között belgyógyászokra, endokrinológusokra, pszichiáterekre, tüdőgyógyászokra, rehabilitációs szakemberekre, sürgősségi ellátókra, patológusokra valamint transzfuziológusokra lenne szükség, míg a járóbeteg szakellátásban nefrológus, traumatológus, sürgősségi ellátó, patológus és gyermekorvos hiánnyal küszködnek. Ami a háziorvoslást illeti, a közel 7000 praxisból 2008 szeptemberében 148 volt betöltetlen.