Gyógyszerárak: bizottsági, s gyártói egyetértés | Weborvos

A gyógyszerárak negyedévenkénti "újragombolásával" nem a betegek, hanem a költségvetés jár jól.

A legutóbbi napokban számtalan olyan sajtóközlemény és vélemény jelent meg, amely tévesen azt sulykolta, hogy a negyedévenkénti fixesítés, illetve az elvártnál drágább gyógyszerek kizárása a támogatásból a költségvetés és a betegek érdekét szolgálja. A gyógyszergyártók és forgalmazók szövetségei ezt közös közleményükben egyöntetűen cáfolják.

Érveik között sorolják fel, hogy a fix támogatású csoportban minden gyógyszer, függetlenül az árától, azonos támogatást kap. A beteg és az orvosa dönti el, hogy melyiket választja.
Amikor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) - az éppen legalacsonyabb gyógyszerárból - kiszámítja a támogatást, akkor ez az összes többi készítménynél támogatáscsökkenést eredményez. A beteg a patikában tehát csökkenő gyógyszerárak mellett is növekvő térítési díjat fizet, és ha mindig a legolcsóbb készítményt választaná, akkor folyamatos gyógyszerváltásra kényszerülne. A gyakori (negyedévenkénti) fixesítés tehát nem jó a betegnek, mert nem élvezheti a csökkentett ár előnyét az azonos támogatással. A beteg - szögezik le a közelmény megfogalmazói - nem kötelezhető pusztán ár miatt gyógyszerváltásra.

A gyakori fixesítés csak a költségvetésnek kedvez. A betegellátás minden szereplőjét hátrányosan érinti: a gyártó nem tud a negyedévente változó igényekhez alkalmazkodni, a kereskedő nem tud megfelelő készletekkel felkészülni, sok felesleges, megsemmisítendő gyógyszer keletkezik, az orvos nem tudhatja, hogy a megkezdett terápiát be tudja-e fejezni a kiválasztott gyógyszerrel. A beteg nem lehet biztos abban, hogy a kiválasztott gyógyszere kapható lesz-e a patikában és a terápia végén is képes lesz-e megfizetni azt. Ha nem, váltania kell, a gyakori gyógyszerváltás - még azonos hatóanyaggal is – minden szakmai testület, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) szerint is ellenjavallt.

A delistázás, vagyis a legolcsóbbnál 20%-kal drágább gyógyszerek kizárása a támogatási körből az adott gyógyszert szedőket bizonytalan helyzetbe hozza és orvosszakmailag nem indokolt váltásra kényszeríti, annak ellenére, hogy a beteg kifizetné a magasabb térítési díjat. Ezen gyógyszerek kizárása a támogatási körből a költségvetés számára nem jelent megtakarítást, hiszen ugyanolyan összegű támogatást fog kifizetni a biztosító a másik gyógyszerrel folytatandó terápiára is.

Nem igaz a riogatás, hogy több tízmilliárddal növekedne a költségvetés kiadása, ha továbbra is megmaradna a legolcsóbbnál 20 %-kal drágább gyógyszerek támogatása, hiszen a terápiában maradó készítményre ugyanazt a támogatási összeget fogja kifizetni a biztosító.

A gyógyszergyártók és forgalmazók érdekeltek a biztonságos gyógyszerellátásban, a költségvetés egyensúlyának megteremtésében, a gyógyszerkassza kiadásainak tervezhető keretek között tartásában.

A betegek érdeke azt kívánja, hogy az eddigi negyedéves gyakoriság helyett csak félévente legyen fixesítési eljárás. Ne zárják ki a támogatásból a kiváló és hatékony gyógyszereket, hiszen ez bizonyítottan a költségvetés számára sem jelent megtakarítást.

Ezt a felismerést szolgálja az Országgyűlés költségvetési bizottságának indítványa, amely az eddigi négy helyett évente kétszeri fixesítést javasol.