Gyors változásokat sürget a Kórházszövetség | Weborvos

Az MKSZ állásfoglalása elutasítja, hogy a válság okozta alacsonyabb ellátási színvonalért kizárólag az intézményeket tegyék felelőssé.

Nagyban

A magyar kórházi élet meghatározó eseményének számító kórházszövetségi kongresszus - a sorban a XXI., - április 8-án, szerdán délután vette kezdetét a Hotel Eger Park konferenciaközpontjában. A kongresszus közgyűlése közös állásfoglalást fogadott el, melyben gyors, mélyreható és paradigmaváltó változásokat sürgetnek.

– Beteg mindig lesz, egészségügyre mindig szükség lesz, mint ahogyan azokra az ellátókra is, akik a kongresszuson tanácskoznak – hívta fel a figyelmet nyitóbeszédében dr. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Az idei kongresszus az aktuális finanszírozási kérdések mellett kiemelten foglalkozik az egészségügyi intézmények kommunikációjával, valamint a betegbiztonsági kérdésekkel is.

Habis László, Eger polgármestere vendéglátóként köszöntötte a kongresszus résztvevőit. A polgármester szerint Eger a szőlő és a bor, a termálvizek városa mellett egyre inkább a konferenciák városává is válik, hiszen egyre több szakma tartja Egerben éves kongresszusát. Ezért külön öröm a város számára, hogy a kórházszövetség néhány év után visszatért Egerbe, a kellemes, jó hangulatú kisvárosba.

Sós Tamás, a Heves Megyei közgyűlés elnöke úgy vélte, hogy nem lenne hiteles, ha nem mondana néhány mondatot az egri Markhot Ferenc Kórházról – ám nem szeretett volna túl sokat mondani. A kongresszus résztvevőit köszöntve, nagy jelentőségűnek tartva a szövetség elemző munkáját és megnyilatkozásait, úgy vélte, hogy a gyógyító munka részvevői és önkormányzatok egy hajóban eveznek. Közös érdek, hogy az egészségügy feltételrendszerét képesek legyenek gyorsan és hatékonyan javítani. A megyei közgyűlés elnöke kiemelte, hogy az egri helyzet nem csupán az egri Markhot Ferenc Kórházról és a működtető cégről szól, hanem az egészségügyről az egészségügy ellentmondásairól, az orvosok túlterheltségéről és problémáiról is szól.

Az egri helyzet valóban tematizálja a kongresszust: a kiállítói standokon a háttérbeszélgetések arról szólnak, hogy ma még nem kaptak, de vajon holnap kapnak-e márciusi fizetést a környék bajban lévő kórházainak dolgozói, és náluk miből lesz otthon húsvéti sonka.

A Magyar Kórházszövetség állásfoglalása

A 128 tagkórházából 54 intézmény képviseltette magát a közgyűlésen, amely közös állásfoglalást fogadott el:

1) Az elmúlt évtizedek következetlen és átgondolatlan egészségpolitikai döntései, a konvergencia program kényszerű megszorításai, valamint az egyre súlyosbodó gazdasági válság ágazatunkban is összetett (gazdasági, politikai, morális, szakmai, bizalmi) válsághoz vezetett. A MKSZ aggodalmát fejezi ki, hogy a globalizált válságfolyamat és a hazai finanszírozási gyakorlat együttesen az intézményhálózat további működészavarát eredményezhetik.

Szövetségünk és tagkórházaink tisztában vannak azzal, hogy a gazdasági válság a nemzetgazdaság egészétől, így intézményeinktől és a lakosságtól is áldozatvállalást követel.

2) Kezdeményező és aktív sehítséget kívánunk nyújtani a válságkezelés sürgős és hosszútávú feladatainak kidolgozásában, a prioritások meghatározásában és a feladatok végrehajtásában. Elvárjuk, hogy a szakmai szervezetek – köztük az MKSZ is – nagyobb szerepet kapjanak az egészségügyi ellátást érintő döntések előkészítésében. Nem nélkülözhető a társadalmi konszenzus a lakosság, társadalmi és politikai szereplők és az egészségügyi szakma között az elvárások, lehetőségek és áldozatvállalás tekintetében.

3) Szükségesnek tartjuk, támogatjuk az ésszerű struktúraváltást, a kapacitások szükségletekhez igazítását, a szakmai és területi aránytalanságok megszüntetését.

4) A finanszírozási elégtelenségből és a súlyos szakember hiányból származó egyre romló állapotra korábbi kongresszusi, vezetőségi és elnökségi állásfoglalásainkban folyamatosan – és ezúttal is – felhívjuk az ágazati döntéshozók figyelmét.

5) A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2008. évi LXI. Törvénnyel való módosításával nem értünk egyet, mert ez a vezetők számára értelmezhetetlen és betarthatatlan.

6) Az MKSZ elutasítja, hogy a megváltozott körülmények következtében kényszerűen visszafogott szolgáltatásokért, az ellátáshoz való nehezebb hozzáférhetőséget, az alacsonyabb ellátási színvonalért és minőségért kizárólag az egészségügyi intézményeket és az intézményi menedzsmentet tegyék felelőssé.

7) Visszautasítunk valamennyi terület, súlyponti és más szolgáltatást nyújtó, fenntartásukban akár különböző, kórházainkat érintő valamennyi hátrányos megkülönböztetést, amelyet nem támaszt alá szakmai indok, vagy más, technikai és személyi ellátottság miatt felróható hiány. Elítéljük a szakmailag megalapozatlan, lobbi vagy más szempontok alapján történő, pozitív irányú megkülönböztetéseket.

8) A MKSZ felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet következményeként romlani fog a gazdaság teljesítőképessége, az egyéni életesély és növekszik a társadalmi feszültség. A válsághelyzet ugyanakkor kikényszerítheti az egészségügyi ellátórendszer strukturális és funkcionális problémáinak megoldását.

9) Az ágazatból történő újabb forráskivonás az intézmények gazdasági működését ellehetetleníti, romló morbiditási és mortalitási helyzethez vezethet, a várólisták hosszát növelhetik.

10) Javítani kell egyes intézkedések szakmai megalapozottságán, hatástanulmányokkal való támogatásán, hazai és uniós pályázatok transzparenciáján, és fel kell gyorsítani a pályázati folyamatokat. A rendelkezésre álló hazai és nemzetközi statisztikai mutatók, a szakmai és más szervezetek felmérései képezzék az intézkedések alapját.

11) A működtetési formaváltás spontán gyakorlata helyett a szervezettség és irányítás kapjon nagyobb szerepet, a tulajdonosi és intézményi döntési lehetőség meghagyásával.
Az ún. „privatizációs" folyamat szabályozatlan, a fenntartásra és fejlesztésre kötelezett önkormányzatokat meggodnolatlan üzemeltetésbe adásra készteti a forráshiány. Az új üzemeltetők az általuk vállalt eszközpótlás finanszírozására a működésre fordítandó összegekből vonnak ki forrásokat.

12) A TVK megszüntetését támogatjuk, ugyanakkor az új finanszírozási rendszer bevezetése újabb forráskivonással is együtt jár. Ennek megfelelően felhívjuk a figyelmet, hogy a lebegő járóbeteg pont 1,2 Ft és a HBCS pont forintértékének 100 ezer Ft alá esése a teljes intézményrendszer működésképtelenségét idézheti elő.

Szükségesnek tartjuk, hogy a keletkező likviditási nehézségek enyhítésére a gyógyszergyártói befizetésekből származó E-Alap bevétel az év folyamán már júliustól folyamatosan szétosztható legyen a szakellátó intézmények között.

13) Tagkórházaink és azokat összefogó szövetségünk eddig is mindent megtett, hogy betegeinknek mielőbb gyógyulást, munkavállalóinknak a megélhetést biztosítsa. Törekvéseinket veszélyeztetve látjuk, ezért gyors, mélyreható és paradigmaváltó változásokat sürgetünk az egészségügyben.