Hiánygazdálkodásból szükségállapot?

Remélik a Semmelweis-terv nem a forrásokhoz zsugorítja az ellátórendszert.

A Szövetség az egészségügyért – Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetsége véleménye szerint a magyar egészségügyben évek óta hiánygazdálkodás folyik. S ez a helyzet az utóbbi időben nemhogy javult volna, hanem felgyorsult módon súlyosbodott. Egyre jelentősebb hiány van pénzből, az orvosból, a szakdolgozóból, a betegek száma viszont jelentősen növekszik.
Nevezetesen: A működtetésre rendelkezésre álló pénz alig éri el a GDP 3,8 %-át, amely a környező országokhoz képest is kevés. Az infláció növekedése folytán a rendelkezésre álló források reálértéke is csökken - írták közleményükben. 

Az elmúlt esztendőben mintegy 1200 orvos hagyta el egzisztenciális okokból az országot, s ezzel a számmal a magyar orvosegyetemek képzése nem képes lépést tartani. A szakdolgozók, ápolók számának csökkenéséről már a statisztikusok sem beszélnek.

A gazdasági válság miatti magas munkanélküliség, a megnehezült életkörülmények miatt viszont egyre többen betegszenek meg.

Azt már csak remélni lehet, hogy a nyárra-őszre konkretizálódó Semmelweis-terv nem a csökkenő forrásokhoz akarja összezsugorítani – lerombolni – az egészségügyi ellátórendszert!

A Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetségének véleménye szerint nem lenne jó, ha az elmúlt évek hiánygazdálkodását egy így létrejövő szükségállapot váltaná fel. Az egészségügyi ellátórendszer középpontjába pedig a gyógyítandó ember helyett a pénz kerülne: s aszerint kellene mérlegelni, hogy kinek a gyógykezelésére van elég forrás, s kit kell a sorsára hagyni - áll a közleményben.