Hogyan költsünk el könnyen, gyorsan néhány száz milliót?

Mire a felszámolók a címre értek, a közalkalmazottakon, s a kubatúrán kívül semmit sem találtak a bezárásra ítélt intézetekben.

A finoman szólva trehány gazdálkodás nyomaira bukkant az Állami Számvevőszék is. Az ÁSZ most készülő jelentésében a szolgáltatás kiszervezéseket - az elmúlt években igen divatos outsourcingot - vizsgálta, s ennek egyik részeként szemrevételezte, hogy e téren mi történt a bezárásra ítélt három országos intézményben. A tapasztalatokról elöljáróban elég talán annyi, hogy bár az Egészségügyi Minisztérium épp hivatalban lévő szakállamtitkára 2006 októberében kötelezővé tette a minisztériumi hozzájárulást az öt millió forint feletti szerződéskötések, majd 2007 májusától mindenféle pénzügyi kötelezettségvállalás esetében - az intézmények nagy ívben tettek a rendelkezésre, amit 2008 nyarán vissza is vontak. S ez nyilván nem csak az említett három intézet esetében volt így…

Az OPNI például 2006 novemberében kötött 10 éves futamidejű szerződést mosatásra, meglehetősen sajátos, megengedő feltételekkel. Így az éves díjemelés mértékét nem az inflációhoz, hanem attól függetlenül, előre meghatározott - 3, 6, 8, 10 - százalékban határozták meg, miközben azt sem tisztázták, hogy az emelést az eredeti vállalási árra, vagy egymásra halmozva alkalmazza a szolgáltató. A számvevők szerint a kontraktus megkötésekor már tudott volt, hogy a szakminiszter jelentős struktúraátalakítást, s ezen belül az OPNI bezárását tervezi. Különféle jogcímeken a mosoda több mint 600 milliót követelt, amit - peren kívüli egyezséggel - sikerült 142 millióra lenyomni. Az Országos Gyógyintézeti Központban - amely egy nappal korábban kötött hasonló munkára szerződést egy másik céggel, min t az OPNI - már hallottak az esetleges bezárásról, itt ugyanis ennek lehetőségét, s jogi következményeit is belevették a szerződésbe.

A sajtóban már többször megjelent CVI - amelyik többek között MRI, CT és ultrahang - vizsgálatra, átvilágításra, rutin radiológiai vizsgálatok elvégzésére, digitális archiválásra, s mindehhez modern vizsgálóberendezések biztosítására kötött szerződést - ügye. Ez a megállapodás 2020-ig élt - volna. A CVI és az OPNI között már a szerződés megkötését követően keletkeztek elszámolási viták, ám a kht nem csak ezért, hanem a bezárás miatt elmaradó haszna okán is pénzt követel, közel 2 milliárd forintot. Az EKI kalkulációja szerint azonban e jogcímen legfeljebb 600 millióra tarthatna igényt - a per még tart. Az egyébként valóban korszerű, a CVI által lízingelt gépek, kihasználatlanul, ma is az OPNI-ban állnak. Az EKI főigazgatójától, Kárpáti Zsuzsától úgy értesültünk, hogy valószínűleg a rekonstrukciója harmadik üteménél tartó váci kórházba kerülnek.

Az EKI tapasztalatai szerint az általuk tanulmányozott outsourcing szerződésekben sokszor pontosan rögzítették, mennyi vizsgálatot kell elvégezni - mindezt természetesen az egészségbiztosító kasszájának terhére. De találkoztak olyan esetekkel is, amikor a szerződő cég árukapcsolással élt, kikötötte például, hogy tőle vásárolják a különféle reagenseket, vizsgálatokhoz szükséges anyagokat, de megrendeltettek akár oktatást is. Az EKI szakértői találtak olyan megállapodások, amelyekben az intézetek nem írták elő, hogy a vállalkozónak rendelkeznie kell az adott szolgáltatás biztosításához nélkülözhetetlen műszerrel vagy berendezéssel. Így a felszámolás folyamán olyan cégek is jelentkezhettek elmaradt haszon címén kártérítésért, akiktől lízingelték, vagy bérbe vették az adott gépeket, s akikről az egészségügyi intézményeknek esetleg tudomásuk sem volt.