Holnap tanácskozik a mentőszakszervezet | Weborvos

Rendkívüli ülést hívott össze holnapra a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének (MÖSZ) elnöke - értesült a Weborvos.

Az OMSZ új vezetői két hét türelmi időt kértek a tájékozódásra a szolgálat anyagi és szervezeti helyzetét illetően, ezért a szakszervezet nem is a jövőt firtatja, hanem a már nyilvánosságra került átszervezések indokának pontos magyarázatát várja a döntéshozóktól. Számos kérdésünk van. Nem értjük például már azt sem, miként képzelik az illetékesek a betegszállítás és a sürgősségi ellátás technikai szétválasztását? - fogalmazott Toma Lajos.

Az elnök szerint a közvéleményben is teljes a káosz a betegszállítási tevékenységgel kapcsolatban. Még mindig kevesen tudják, hogy ez a feladat valójában három részre tagolódik: az ülő és a fekvőbetegek szállítása mellett a szakszemélyzetet igénylő szállításokra. Ez utóbbihoz viszont már szirénával ellátott mentőgépkocsi, PÁV vizsgával rendelkező gépkocsivezető, és szakképesítésű mentőápoló kell. Ha ezeket az autókat kivonják az OMSZ-tól és átadják a magánszolgáltatóknak, nem marad az OMSZ-nak megfelelő számú járműve napi, kötelező feladatai teljesítéséhez. Az említett autókat ugyanis nem csak betegszállításra, hanem sürgősségi ellátásra is használják.

A statisztikai adatok mutatják, hogy az évi 1,5 millió feladat mintegy 70 százaléka betegszállítás, de ennek 86-88 százaléka viszont éppen az olyan fekvőbeteg-szállítás, amelyhez szakszemélyzetet igénylő, szirénával is felszerelt mentőautó szükséges. Ők azok a betegek, akiknek kiemelt szállítását maguk az orvosok rendelik meg.
Toma Lajos egyébként megerősítette azt a korábbi információnkat, amire eddig senki nem volt hajlandó. Eszerint az OMSZ már július 15-én kivonta a forgalomból az úgynevezett beteg taxikat, vagyis az ülőbetegek szállítására alkalmas mikrobuszokat.

A mentő-dolgozók hangulata egyre nyomasztóbb, mert senkinek nincs információja a jövőről, a döntések rendre a szolgálat feje fölött születnek. Ilyen helyzet kialakulása méltatlan egy olyan ágazatban, amelynek feladata, hogy emberi életeket mentsen - fogalmazott az elnök. Annyit azért a szakszervezetnek sikerült elérnie, hogy a korábbiakkal szemben már nincs szó azonnali elbocsátásról. Egy tanulsága azonban mindenképpen van a mostani helyzetnek: ágazati egyeztetés, előzetes hatástanulmány elkészítése nélkül, csak létszámcsökkentéssel nem orvosolható az OMSZ finanszírozási problémája. Már csak azért sem, bár ezt eddig senki nem hangsúlyozta, az érvényes jogszabályok szerint ellátási kötelezettséggel Magyarországon ma csak az Országos Mentőszolgálat rendelkezik. Tehát, hiába kötnek szerződéseket az intézmények a magán betegszállítókkal, őket nem éri semmilyen retorzió, ha a vállalt szállítást valamilyen ok miatt nem tudják végrehajtani. Az OMSZ-nak viszont ez a mai napig kötelessége.

Az elnök által említett, az állomány körében tapasztalt elkeseredettséget jól tükrözik a MÖSZ honlapján naponta megjelenő dolgozói vélemények, a sztrájk lehetőségét komolyan fontolgató hangok is. A sztrájkról szóló 1989 évi VII. (SZTV) törvény szerint a mentőknek is adott a joguk a munkabeszüntetésre, amely minden dolgozót megillet gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására. Ez derül ki Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos július 11-én közzétett állásfoglalásából, amely kiemeli: annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – ilyen az egészségügy – csak azzal a feltétellel gyakorolható a sztrájk, hogy a munkabeszüntetés a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértékét és feltételeit a sztrájk megkezdése előtt kell egyeztetni.

Toma Lajos szerint ahhoz, hogy az OMSZ képes legyen  a 15 percen belüli kiérkezésre, harminc állomásnak kellene felépülnie. Ha e helyett az amúgy sem elegendő kivonuló autók számát csökkentik, (átadják a magán szolgálatoknak) még inkább növekedni fog a kiérkezési idő, amely főként vidéken eddig is jóval meghaladta az előírt 15 percet.