Horváth Ágnes folytatja

Az egészségügyi miniszter folytatja a szakmai egyeztetéseket a háziorvosi finanszírozás átalakításáról.

A javaslat elkészítésére ugyanis az Országgyűlés április végéig adott határidőt. A tárcavezetőt szintén április 30-i hatállyal mentette fel a kormányfő, így a miniszter addig folytatja a munkát az egészségügyi szolgáltatók versenyének erősítése és a hálapénz visszaszorítása érdekében is. Hiszen ezeknek az intézkedéssorozatoknak vannak olyan elemei, amelyek függetlenek a biztosítási rendszertől. Minderről ma az Egészségügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatóján beszélt Horváth Ágnes, a tárca távozó vezetője.

Horváth Ágnes szerint jelenleg az egészségügy finanszírozása indokolatlanul korlátozza a betegek választási lehetőségét. Ugyanazért az ellátásért az utca egyik oldalán lévő szolgáltatónál nem kell külön fizetni, mert az ellátás teljes költségét megtéríti az egészségbiztosító, míg a másik oldalon lévő szolgáltatónál az ellátás teljes költségét a beteg fizeti meg. A különbség annyi, hogy az egyik szolgáltató magántulajdonban van, míg a másik nem.

Ezzel kapcsolatban a tárca azt az elvet javasolja érvényesíteni, hogy az ellátások egy részénél ne az intézmény kapja a finanszírozást, hanem a biztosított beteg kapjon hozzájárulást az ellátásához. A beteg pedig dönthet, hogy az ellátást hol veszi igénybe. Megítélésük szerint ez a változás jelentősen növelné a szolgáltatók közötti versenyt, és számlaadásra kényszeríteni a magánszolgáltatókat.

Az erre az alapelvre épülő koncepció hasonlatos a jelenlegi, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatási rendszerhez. Amennyiben a biztosított valamely egészségügyi szolgáltatást nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vesz igénybe, akkor az adott ellátásért az egészségbiztosítónak elszámolható finanszírozási összeg 70 százalékát – számla ellenében – a megyei egészségbiztosítási pénztár, illetve 2009-től a választható egészségbiztosítási pénztár visszatéríti.

Figyelemmel arra, hogy a szolgáltatások általános díjtételeit jogszabályok rögzítik, gyakorlatilag az egészségügyi szolgáltatás árához nyújtott támogatás formájában megfogalmazott „finanszírozási" mód lehetőséget teremt a már befogadott, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) nem szerződött egészségügyi szolgáltatóknál igénybevett ellátások piaci árához történő hozzájárulásra. Ezt a rendszert a finanszírozott egészségügyi szolgáltató esetében is javasolják bevezetni, amennyiben nem finanszírozott szolgáltatást is nyújt. Annak érdekében, hogy a rendszer ne vezessen visszaélésekhez, szükség van garanciális szabályok bevezetésére.

A minisztérium szerint az ismertetett javaslat előnye, hogy a szolgáltatói körben erősíti a versenyt, bővíti a biztosítottak választási lehetőségeit, az árhoz nyújtott támogatás okán a nem finanszírozott szolgáltatások beteget terhelő költségeit csökkentheti, a számlaadási fegyelem erősítésével pedig hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez.

Horváth Ágnes a hálapénz elleni újabb lépésnek tekinti az orvosválasztás részleges térítési díjának megfizetésére vonatkozó szabályozás megváltoztatását.

A hatályos jogszabályok szerint a biztosított részleges térítés mellett jogosult (a terhesgondozás és a szülészeti ellátás kivételével) az ellátást végző orvos megválasztására. Ebben az esetben a biztosított a finanszírozott egészségügyi szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos helyett másik orvost igényelhet, ha azt a biztosított egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma és az ellátás sürgőssége nem zárja ki. Ezt a szabályt az egészségügyi szolgáltatónál nem munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott orvos választására is alkalmazni kell.

A jogszabály szerint az ilymódon történő orvosválasztás során fizetett részleges térítési díjból az egészségügyi szolgáltató az ellátásban közreműködő személyeket a szabályzatában meghatározott módon külön juttatásban részesítheti.

A törvény szerint a biztosított által az orvosválasztásért fizetendő részleges térítési díj mértéke annak az összegnek a 30 százaléka, ami az adott ellátásért a külön jogszabályban foglaltak szerint az egészségbiztosítónál elszámolható. Az ellátás költségének fennmaradó 70 százalékát az OEP téríti meg.

Tekintettel arra, hogy ez a rendszer többletbevételt nem juttat a szolgáltatóknak, a minisztérium új javaslatot tesz. A biztosított az ilyen esetekben továbbra is annak az összegnek a 30 százalékát fizetné részleges térítési díjként, ami az adott ellátásért az egészségbiztosítónál elszámolható, de az OEP (2009-től pedig a választható pénztár) a szolgáltatónak nem az ellátási díj 70 százalékát, hanem 100 százalékát fizetné. Így a részleges térítési díj a gyakorlatban azt a többletszolgáltatást fedezné, amely a választott orvos és szakdolgozó szakmai tudásához kapcsolódik. Ezért javasolják a szolgáltatónak a térítési díjból származó bevétel olyan megosztását, amelyben 10 százalékot kap a szolgáltató, 20-at pedig a választott orvos. A 10 százalékos bevétel érdekeltté teszi a szolgáltatót abban, hogy a ma is létező orvosválasztásnak intézményi szinten érvényt szerezzen.

A tárca úgy látja hogy a hogy a javaslat segíti a hálapénz visszaszorítását, egyben hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez, mindemellett többletjövedelmet teremt az orvosoknak és bevételt jelent az intézmény számára.

A háziorvosok teljesítménydíjazására is született új koncepció. E szerint a fix díjas háziorvosi finanszírozás változatlan fenntartása mellett új elemmel egészül ki a háziorvosi finanszírozási rendszer: a teljesítménydíjazással. Erre idén 3 milliárd forint többletet különítettek el. A tervek szerint a teljesítményfinanszírozás alapjául a népegészségügyi programnak megfelelő szűrések szolgálnának.

A minisztérium szerint ez a javaslat nem érinti közvetlenül a vizitdíj eltörlése miatt keletkezett problémák orvoslását. De a teljesítményfinanszírozás bevezetésével, a tárca által már korábban megjelölt kárenyhítési lehetőséggel együtt, a háziorvosok a korábbi havi vizitdíj felét kaphatják többletbevételként.