Horváth: verseny lesz és visszaszorul a hálapénz

A minisztérium csomagot készít a szolgáltatói verseny erősítése érdekében - jelentette be a tárcavezető.

Horváth Ágnes sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a csomag két fő eleme a magánorvosi ellátások részleges társadalombiztosítási támogatásának bevezetése és a választott orvos legális honorálásának megteremtése. Mostanra elkészültek a jogszabályok. Az SZDSZ jelezte, hogy a javaslatokat támogatja. A magánorvosi ellátások társadalombiztosítási támogatásáról szóló miniszterelnöki nyilatkozatok alapján remélhető, hogy a javaslatot az MSZP is támogatni fogja tette hozzá a szakminiszter.

Jelenleg az egészségügy finanszírozása indokolatlanul korlátozza a betegek választási lehetőségét. Ugyanazért az ellátásért az utca egyik oldalán lévő szolgáltatónál nem kell külön fizetni, mert az ellátás teljes költségét megtéríti az egészségbiztosító, míg a másik oldalon lévő szolgáltatónál az ellátás teljes költségét a beteg fizeti meg. A különbség annyi, hogy az egyik szolgáltató magántulajdonban van, míg a másik nem.

Horváth Ágnes elmondta: azt az elvet javasolják bevezetni, hogy az ellátások egy részénél ne az intézmény kapja a finanszírozást, hanem a biztosított beteg kapjon hozzájárulást az ellátásához. A beteg pedig dönthet, hogy az ellátást hol veszi igénybe, és a társadalombiztosítási támogatást oda viszi magával. Ez a változás jelentősen növeli a szolgáltatók közötti versenyt, és számlaadásra kényszeríti a magánszolgáltatókat.

A tervezett jogszabály kimondja, hogy

• a biztosított – külön jogszabályban foglaltak szerint – jogosult valamely egészségügyi szolgáltatás magánszolgáltatónál történő igénybevétele érdekében fizetett térítési díjhoz nyújtott támogatásra a szolgáltatás díjáról kiállított számla ellenében,

• az egészségbiztosító által nyújtott támogatás annak az összegnek a 70 százaléka, amelyet az adott ellátásért a társadalombiztosítás fizet a közfinanszírozott szolgáltatónak,

• a jogosultság ellenőrzése a beteg által kifizetett ellátás után, a számla bemutatásakor történik meg az OEP-nél,

• a közfinanszírozott szolgáltatóknál nyújtott ellátásokhoz természetesen változatlanul 100 százalékos támogatást nyújt a társadalombiztosítás.

A tárcavezető két példát hozott fel a rendszer működésének megmagyarázására. Így a hagyományos szülésért a társadalombiztosító nagyjából 90 ezer forintot fizet a kórháznak. A javasolt jogszabály szerint ha valaki magánellátás formájában szül, akkor ehhez a társadalombiztosító 63 ezer forint támogatást nyújt. Járóbeteg ellátás formájában eltávolított orrpolip beavatkozásért a társadalombiztosító nagyjából 9 ezer forintot fizet a szakrendelőnek. A javasolt jogszabály szerint, ha valaki magánellátás keretében veszi ezt az ellátást igénybe, akkor ehhez a társadalombiztosító 6300 forint támogatást nyújt.

Horváth Ágnes úgy véli, hogy javaslatuk szerint a gyakorlatban is érvényesül majd „a beteget követi a támogatás"-elv. Ez csak úgy történhet, hogy a magánorvost igénybevett beteg is csak annyi ellátás után igényelhet visszatérítést, amennyi a szakmai szabályok és a finanszírozási protokollok szerint jár neki. Azt becsülik, hogy a javaslat nem növeli a társadalombiztosítás kiadásait, hiszen az OEP szempontjából mindegy, hogy hol veszi igénybe a beteg az általa finanszírozott ellátást. Sőt, adott esetben még megtakarítást is hozhat az új szabály az OEP-nek, mert csak 70 százalékot fizet ezekben az esetekben. Fontos, hogy ezzel a módszerrel kiszűrhetők a hamis elszámolások, a magánorvosi tevékenység fehéredik.

A sajtótájékoztatón a szaktárca vezetője bejelentette azt is, hogy újabb lépéshez érkeztek a hálapénz ellen: ez pedig az orvosválasztás részleges térítési díjának megfizetésére vonatkozó szabályozás megváltoztatása.

A jelenlegi szabályozás szerint, amennyiben a beteg a kórházban megválasztja az orvosát, ezáltal eltér az intézmény működési rendjétől, akkor az ellátásért fizetett társadalombiztosítási támogatás 30 százalékát (legfeljebb 100 ezer forintot) a beteg, 70 százalékot az OEP fizet. Ez a módszer nem juttatott többletbevételt az intézményeknek, ezért nem is tette őket érdekelté abban, hogy a térítési díjat a beteggel kifizettessék. Ugyanakkor a beteg érezte, hogy az orvosválasztás olyan többletszolgáltatás, amiért fizetni kell, de ez a fizetés nem legálisan, hanem hálapénz formájában történt.

Ezért az elkészült jogszabály azt javasolja, hogy orvosválasztás esetén a beteg továbbra is annak az összegnek a 30 százalékát fizesse részleges térítési díjként, amit az adott ellátásért az egészségbiztosító megtérít, de az OEP a szolgáltatónak az adott ellátásért nem az ellátás díjának 70 százalékát, hanem 100 százalékát fizeti. Ez a megoldás többletbevételhez juttatja a kórházat. Így a részleges térítési díj a gyakorlatban azt a többletszolgáltatást fedezné, amely a választott orvos és szakdolgozó szakmai tudásához kapcsolódik. A jogszabály azt javasolja, hogy a térítési díjból származó bevétel kétharmada a közreműködő dolgozókat, egyharmada pedig a kórházat illesse. Ez a többletbevétel érdekeltté teszi az intézmény vezetését abban, hogy az orvosválasztásért fizetett hálapénzt legális fizetéssé alakítsa.

 A javaslat társadalombiztosításra gyakorolt hatása neutrális - ott a TVK továbbra is korlátot jelent a finanszírozásban. Ugyanakkor gyakorlatilag sehol nem érvényesítették a korábbi szabályt, az OEP eddig is mindenhol az ellátás 100 százalékát fizette.